Az évek óta megszokott, február eleji időpont helyett csak február 22-én tartja évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök - erősítette meg az immár végleges időpontot az [origo]-nak Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. (A Fidesz elnöke 2011-ben és 2012-ben is február 7-én mondta el beszédét, 2010-ben, még ellenzékben pedig február 5-én tartotta az értékelőt.)
A késői időpont egyúttal azt is jelenti, hogy a kormányfő idén a parlamentben - a február 11-én kezdődő tavaszi ülésszak első ülésnapján - beszél majd először a kormány eddigi munkájáról, illetve idei terveiről, noha e napirend előtti felszólalásában általában évértékelője mondandóját szokta megismételni.
A kormányfőt ezzel ráadásul mindkét baloldali elődje, az Együtt 2014-et vezető Bajnai Gordon és a Demokratikus Koalíciót vezető Gyurcsány Ferenc is megelőzi: Bajnai február 9-én mond majd beszédet - ráadásul épp az orbáni évértékelők szokásos helyszínén, a Millenárison -, míg Gyurcsány Ferenc február 19-én egy budapesti hotelben értékeli az elmúlt évet.
A Fidesz pártalapítványa, a Polgár Magyarország Alapítvány felkérésre Orbán Viktor idén tizenötödik alkalommal tart értékelést, az első ilyen beszédét 1999 február 4-én mondta el. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszterelnök ismét a választók közreműködését kéri-e majd az értékeléshez, ahogyan tette 2011-ben, amikor beszéde előtt a Facebookon buzdította az embereket, hogy küldjenek neki olyan témákat, kérdéseket, illetve észrevételeket, amelyekre szerintük ki kellene térnie mondandójában. A közösségi oldalon érkezett több ezer kérdés és téma közül a kormányfő végül egyébként csak kettőre tért ki a beszédben.
Ugyanebben a 2011-es beszédben Orbán Viktor egyébként a felemelkedés évének nevezte 2013-at. (2011-et a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2014-et pedig a gyarapodás évének), ezt az utalását időközben azonban elfelejthette vagy átértékelhette, másfél héttel ezelőtti rádióinterjújában ugyanis az emelkedés, illetve az aratás éve cimkét aggatta erre az évre.
Tavalyi országértékelésében a miniszterelnök a korábbiaknál is kevesebb konkrétumot említve Európa nehéz helyzetéről, a magyarok lelki alkatáról, illetve arról beszélt, hogy Magyarország akkor lehet sikeres, ha nem másokra próbál hallgatni, hanem újszerű megoldásokkal elébe megy az eseményeknek.