Velünk csesznek ki, a jövő generációjával

Egyesek még mindig a nem létező részösztöndíjas képzésre jelentkeznének, más még a hallgatói szerződésről sem hallott. A idei Educatio kiállításon a legfontosabb kérdésekre nem kapnak választ a diákok, akik a röghöz kötést hülyeségnek tartják, a diákhitel elől pedig külföldre menekülnének.

Mennyi lesz a ponthatár? Lesz-e elég államilag támogatott hely? Mennyit kell fizetni félévente? Ezek voltak a leggyakoribb kérdések a 13. alkalommal megrendezett Educatio kiállítás pénteki napján, ahol magyar és külföldi egyetemek és főiskolák próbálták megnyerni maguknak a felvételire készülő diákokat. Egyes iskolák technozenével és muffinnal, mások felespohárban felszolgált gyümölcslével kedveskedtek nekik, de egy győri egyetem még egy menő Audit is felvonultatott.

Az eseményen Balog Zoltán erőforrás miniszter kijelentette, gyakori a félretájékozottság, az információhiány az oktatással kapcsolatban, a kiállításon viszont több ezer diák találkozhat az oktatás fontos szereplőivel, és kaphat lényeges információkat a továbbtanulásról. A diákok jövőt firtató kérdései azonban jórészt megválaszolatlanok maradtak.

Te jó ég, ez már követhetetlen!

"Tanácstalannak tűnnek, és mi sem tudunk segíteni, mert nem tudjuk a válaszokat" - mondta az egyik nagy magyar egyetemen standjánál álló hallgató. A szakokról és az egyetemi életről szívesen beszámolnak, de nem tudják megmondani, hogy mennyi államilag támogatott hely lesz, sem azt, hogy hol lesz majd meghúzva a bekerülést eldöntő ponthatár.

Decemberben a kormány 38 ezerről hirtelen 10 ezerre csökkentette a teljes állami támogatásban részesülő helyek számát, majd miután tüntető diákok lepték el Budapestet, visszavonulót fújt, és előbb eltörölte a keretszámokat, majd 55 ezer ingyen helyet ígért, végül pedig azt, hogy az egyetlen korlát az egyetemek befogadóképessége lesz.

Tanácstalannak tűnnek a felvételiző diákok (a képre kattintva galéria nyílik)

A hónap végén aztán kihirdették, hogy mely szakokat támogatja a kormány. Eszerint 16 szakon, köztük a jogász és gazdasági szakokon egyetlen ingyenes hely sem marad. Ezt januárban újra felülírták, csütörtökön Balog már azt mondta, mégis lesz államilag támogatott hely a 16 szakon, csak nehéz lesz bekerülni. Ezek azok a szakok, amelyek közül több a legnépszerűbbek közé tartozott az elmúlt években.

"Velünk csesznek ki, a jövő generációjával, pedig mi fogjuk majd fizetni a nyugdíjukat" - mondta egy felvételiző diák a kormány felsőoktatási intézkedéseiről. Az 55 ezer főre visszaemelt állami helynek örül, de azt felháborítónak tartja, hogy a kormány nem sokkal a jelentkezési határidő előtt variál az egyetemi helyekkel. "Ki tudja, mi lesz még ebből, a választás után majd megint csökkenteni fogják" - mondta egy műszaki szakra készülő fiatal. Az egyik társa rögtön közbevágott, hogy neki a részösztöndíjas képzés tetszik, mert fele-fele arányban osztja el a terhet. Mikor felvilágosították, hogy a részösztöndíjas képzési formát már megszüntették, csak a fejét fogta: "Te jó ég, ez már követhetetlen!"

Összeült a családi kupaktanács

Az ELTE jogi karának standjánál az [origo]-nak azt mondták, régebben az államilag támogatott helyekről kérdezősködtek a legtöbbet a kiállításon, az elmúlt két évben azonban már jobban érdekelte a diákokat a költségtérítéses képzés. "130 ezerre elkerekedik a szeme, hogy mennyire olcsó, de 200 felett már sok" - mondták egy másik egyetem jogi karának a standjánál.

A diákok már nem tudják követni a kormány intézkedéseit (a képre kattintva galéria nyílik)

"Nagyon versenyképes diploma" - mondta egy jogásznak készülő fiú. Ő fizetni is hajlandó érte, mert abban bízik, hogy könnyen kap majd állást a jogi diplomával. Mások azonban jobban meggondolták. "Amikor csökkentették a helyeket, akkor leült a család, és megbeszéltük, hogy be tudjuk-e vállalni a költségtérítést" - mondta egy nő, akinek a lánya készül felvételizni. Csupa olyan szak érdekli, ahová nehéz lesz bejutni. "Az ő jövője a fontos, nem a miénk" - mondta Margit, így a pedagógus család összedobja majd a pénzt, de azért bíznak benne, hogy a lány tanulmányi ösztöndíjából ki tudják egészíteni a tandíjat.

Külföldre üldözi őket a hitel

Az iskolákon kívül több szervezet is megjelent a kiállításon, még a Hallgató Hálózat tagjai is eljöttek, és önhatalmúlag felállítottak egy standot a büfé mellett. A szervezetükről akartak felvilágosítást adni, de a diákok inkább csak azt kérdezték tőlük, hogy mikor lesz a következő tüntetés.

Jelen voltak külföldi egyetemek, pályaválasztási tanácsadók, és állami cégek, például a Diákhitel Központ. A diákhitel megosztotta a diákokat, egyesek szükséges rosszként beszéltek róla, mások határozottan elutasították. Beszédében még Balog Zoltán is azt mondta, nem jó a fiataloknak rémisztő adóssággal kezdeni az életet.

"Nem akarok 30 éves koromra eladósodni"- mondta egy középiskolás lány, aki az édesanyjával együtt alapvetően önköltséges képzéseken gondolkodik, és azért jöttek ki, hogy az árak után érdeklődjenek. Az édesanya azonban másképp látta a helyzetet. "Ha nem lesz olyan az anyagi helyzetünk, akkor felvesszük" a hitelt - mondta szúrós szemmel, és hozzátette, hogy a másik gyerekére is gondolnia kell.

Sokaknak a szülei segítenek a tandíj előteremtésében (a képre kattintva galéria nyílik)

Mások még külföldre is hajlandóak elmenni, csak ne kelljen hitelt felvenni. Mónikát például a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem érdekli. "A lehetőségeimhez igazítom magam" - mondta. Hitelt nem akar, mert azzal már a szülei sem jártak jól, államilag támogatott helyre pedig nem biztos, hogy felveszik. Így marad a külföldi tanulás, ami egyébként is csábítóan hangzik. Több diák is azt mondta, hogy a külföldi diploma piacképesebb, ráadásul remek nyelvtanulási lehetőség.

Hülyeség a hallgatói szerződés

Szintén a külföldi tanulás mellett szól, hogy vannak államilag finanszírozott helyek, amelyek más EU-tagországok polgárai számára is nyitottak, de nem kell a hazaihoz hasonló hallgatói szerződést kötniük a diákoknak. A szerződés legvitatottabb pontja, hogy előírja az államilag támogatott tanulóknak, hogy az egyetem befejezését követő húsz éven belül a képzési idejük kétszeresét Magyarországon kell ledolgozniuk.

"Ez hülyeség! Én, miután lediplomázom, már indulok is ki külföldre" - mondta egy középiskolás diák, aki társaival akkor hallott először a röghöz kötésről. Olyan diák is volt, aki csakis azért választja a költségtérítést, mert orvosnak tanulni Magyarországon akar, dolgozni azonban már külföldön, ott ugyanis sokkal jobbak a bérek. Mások azt mondták, hogy alá fogják írni a szerződést, ha ezen múlik a képzésük, de úgy érzik majd, hogy elvették a szabadságukat.