Futószalagon végez kétes vizsgálatokat egy meddőségi klinika

A nemzetközi javaslatokkal szembemenve, rutinszerűen végeznek egy kutatási fázisban levő vizsgálatot egy budapesti meddőségi klinikán az [origo] több forrásból megerősített értesülései szerint. Az ügyben a Népegészségügyi Intézet vizsgálatot indított, pénteken pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács illetékes bizottsága is napirendre tűzi a kérdést.

"Megszületett az első, új genetikai módszerrel vizsgált baba" - hirdették az újságcímek tavaly augusztusban a Versys nevű budapesti meddőségi magánklinika eredményét. Ennek a szaknyelven "PGD microarray CGH"-nak nevezett módszer lényege, hogy a beágyazódás előtti előembrió teljes kromoszómaállományát megvizsgálják, ellentétben a más eljárásokban megszokott 5-11 kromoszómával. Ezzel a támogatói szerint teljeskörűbben szűrhetők ki a genetikai elváltozások, mint más módszerekkel, és javítja az embrióbeültetés sikerességét arányát is. (Az eljárásokról itt olvashatnak bővebben.)

A módszer egy alváltozata a beültetés előtti genetikai diagnosztikai (PGD) vizsgálatoknak, amelyeket általában akkor javasolnak az orvosok, ha a pár valamelyik vagy mindkét tagja hordoz valamilyen genetikai rendellenességet. Rendkívül újnak és modernnek számít, nem tilos, ugyanakkor még kutatási fázisban van, az általunk megkérdezett orvosok szerint a kutatási eredmények alapján szakmailag még kérdéses a hatékonysága, a nemzetközi szakirodalom pedig egyelőre nem ajánlja rutinszerű alkalmazásra.

Márpedig az [origo] több forrásból megerősített értesülései szerint a Versys így használja az egyébként nem TB-támogatott, a klinika honlapja szerint 360 ezer forintba kerülő vizsgálatot. Emiatt információink szerint az elmúlt hetekben szakfelügyeleti vizsgálat zajlott a klinika ellen, az egyelőre nem publikus vizsgálati jelentés kézhezvétele után pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is eljárást indított.

Úgy tudjuk, az egész ügy egy magánbejelentés miatt indult: egy páciens nehezményezte, hogy egyes, rajta elvégzett vizsgálattípusokról később egy másik klinikán azt mondták az orvosok, hogy azt nem indokolta sem az ő, sem a párja kora, illetve genetikai állománya sem. Panaszával a megfelelő fórumokhoz fordult, így indult el az eljárás. Megkerestük a szakfelügyeleti vizsgálat lefolytatóját, aki azonban arra hivatkozva, hogy még nem ért véget az ügy, nem kívánt nyilatkozni.

Kromoszómavizsgálat

A tisztifőorvosi hivatal megkeresésünkre annyit közölt: "A Humán Reprodukciós Intézet Kft. (a Versys mögött álló cég) ellen Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi Népegészségügyi Intézete indított eljárást preimplantációs genetikai szűrés ügyében, mely eljárás jelenleg is folyamatban van. Az ügy részleteiről jelenleg nem áll módunkban információt adni. Az eljárás lezárultát követően a kerületi intézet ad felvilágosítást az üggyel kapcsolatban".

Az ilyen ügyekben döntő jelentőségű lehet, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak mi az álláspontja. Az [origo] megkeresésére a tanács Humán Reprodukciós Bizottság (HRB) nevű altestülete annyit közölt, hogy pénteki ülésükön napirendre tűzik a kérdést, de ezen kívül nem kívánták kommentálni az ügyet. Az [origo] ugyanakkor HRB-n kívüli orvosoktól úgy értesült, hogy a tanácsnak létezik szakvéleménye erről az eljárásról, és ebben a nemzetközi ajánlásokkal összhangban az áll, hogy a módszer nem javasolt olyan jellegű alkalmazásra, mint ahogy a Versysben végzik. Egy szakértő forrásunk szerint a "világon sehol nem dolgoznak ezzel úgy, ahogy ezen a klinikán". Az [origo] kérdésére a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE, Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság) azt közölte, hogy a társaságnak nincsenek egységes irányadó ajánlásai a teszt alkalmazására, ugyanakkor a technológiát az ESHRE nem tekinti rutinszerűen alkalmazandónak.

Lapunk megkereste a Versyst is. Vereczkey Attila orvos igazgató kérdésünkre azt közölte, hogy az intézet a szükséges engedélyek birtokában végzi a tevékenységét. Mint mondta, a klinika rendelkezik a szükséges ÁNTSZ- és HRB-engedélyekkel. Hozzátette: a Népegészségügyi Intézet "azért indított eljárást, hogy meggyőződjön arról, hogy az eljárást az előírásoknak megfelelően végezzük-e. Intézetünk a szükséges nyilatkozatokat megtette, sem marasztaló, sem korlátozó, sem tiltó határozatot nem kaptunk".

A klinika emellett arra is hivatkozik, hogy az Egészségügyi Minisztérium 2009-es szakmai irányelve tartalmazza a preimplantációs genetikai diagnosztika és szűrés elvégezhetőségének feltételeit, a Humán Reprodukciós Bizottság 2008-as állásfoglalása pedig tartalmazza és leírja a PGD eljárás javallatait. "Intézetünk a fenti állásfoglalásoknak megfelelően végzi tevékenységét" - írták.

A válaszokat árnyalja ugyanakkor, hogy azt senki nem állítja, hogy a klinika egészének nincs engedélye, vagy hogy az ÁNTSZ elmarasztalta az intézetet. Ráadásul a hivatkozott 2008-as és 2009-es iratok általában a PGD eljárásról szólnak, nem pedig annak az említett speciális és modern változatáról. Az általános eljárásról az iratokban az áll, hogy "azon betegeknél kerülhet alkalmazásra, akiknél magas kockázat áll fenn arra, hogy születendő gyermeküknek olyan genetikai rendellenességet örökítsenek át, amely jelentősen csökkenti a születendő gyermek életkilátásait vagy életminőségét". A szóban forgó speciális vizsgálatról pedig mindössze annyit írnak, hogy "a későbbiekben várható a microarray és a CGH bevezetése és szélesebb körben történő elterjedése a PGD vizsgálatok területén".

Kedden írásban megkerestük az Emberi Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságát is, hogy megtudjuk, a minisztériumnak milyen feladatai vannak egy új módszer bevezetésénél, a Versys teljesítette-e az előírásokat, illetve hogy kaptak-e bejelentést a klinika gyakorlata miatt, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

A Versys vezetője, Vereczkey Attila jelenleg vádlottként szerepel egy cikkünktől független büntetőügyben 88 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás gyanúja miatt. A vádirat szerint ő és két társa 2003. decembere és 2005. decembere között dolgoztak együtt a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház szülészeti nőgyógyászati osztályán, ahol Vereczkey Attila a meddőségi centrum vezető főorvosa volt, és társaival olyan orvosi ellátásért és szolgáltatásért is kértek pénzt pácienseiktől, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is kifizetett a kórháznak. Erről a Versys annyit közölt: "az eljárás bírósági szakaszban van, az ítéletig a vádlottakat megilleti az ártatlanság vélelme. Ez ügyben további nyilatkozatot az eljárás jogerős lezártáig nem kívánunk tenni".

Ebben az ügyben 2014. júniusában várható ítélet. A történet hátteréről olvassa el új cikkünket!