Egyre kevesebben mondják magukat vallásosnak

A 2011-es népszámlálás vallási hovatartozást firtató kérdéseire 16,3 százalékkal kevesebben válaszoltak, mint a tíz évvel azelőtt tartott cenzuson. Csökkent a katolikusok és a reformátusok aránya is, a legateistább város Budapest.

A 2011-es népszámláláson drasztikusan nőtt a választ megtagadók aránya a vallási kérdésre a korábbihoz képest. Csaknem 2,7 millióan nem válaszoltak, ugyanakkor a válaszolók háromnegyede mondta magát valamelyik felekezethez tartozónak. A válaszadók negyede ateistának, illetve semelyik vallási felekezethez nem tartozónak mondta magát.

Az eredményeket a református egyház zsinati ülésén ismertette Csanády Márton szociológus. Mint mondta, a reformátusok aránya 15,9 százalék lett, ez 1,9 százalékpontos csökkenés a tíz évvel korábbihoz képest. Összehasonlításként megemlítette, hogy a katolikusok aránya 7 százalékponttal esett vissza, több mint 58-ról 51 százalékra.

Szólt arról is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Budapesten a legmagasabb az ateisták aránya, öt százalék, míg az országos átlag e tekintetben két százalék. Budapest vezet a magukat felekezethez nem tartozónak vallók arányát illetően is 30 százalékos aránnyal.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2009-ben még úgy döntött, nem tesznek fel vallásra vonatkozó kérdést a népszámláláson, ez azonban 2010-ben mégis rákerült a kérdőívre. Míg azonban a 2001-es népszámláson a "Vallása, felekezete?" egyszerű kérdés szerepelt, addig az 2011-ben már így szólt: "Milyen egyházhoz, vallási felekezethez tartozónak érzi magát?" Az internetes kitöltés lehetősége tovább bonyolította a válaszadást - jegyezte meg.

Csanády Márton elmondta: 1991-ben a lakosság 19,6, 2001-ben 17,2, 2012-ben pedig 15,2 százalékát keresztelték reformátusnak, azonban a konfirmációra közülük már csak minden második gyermek jelentkezett. Kitért arra is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 42 százalékos, Hajdú-Biharban pedig majdnem 40 százalékos a reformátusok aránya az össznépességen belül.

A szociológus elmondta, húsz év alatt a felére csökkent Magyarországon a házasságkötések száma, a reformátusok aránya e tekintetben nem változott, 1991-ben az összes házasságkötés 8,95 százalékát tartották református szertartás szerint, míg 2012-ben 8,58 százalékát. A református házasságkötések aránya ugyanakkor fele annak, mint amennyi a reformátusok arányából következne - mutatott rá.