"A gondnoki lakást is osztályteremmé alakítjuk szeptemberig" - érzékeltette az [origo]-nak Vörösné Éles Csilla, a XVIII. kerületi Bókay Árpád Általános Iskola igazgatója, milyen sok új elsős érkezik hozzájuk a következő tanévben. Az iskolában korábban elég volt két párhuzamos osztályt elindítani, idén szeptembertől viszont kilencven gyerek jelentkezett az intézménybe, vagyis három osztálynak kell helyet találni.
Nemcsak azért több az elsős ebben a pestszentlőrinci körzetben, mert az utóbbi években sok sorház épült a környéken, ahová fiatal párok költöztek be, hanem az új jogszabályok miatt is. Az új köznevelési törvény szerint idén kötelező iskolába mennie minden olyan gyereknek, aki augusztus 31-ig hatéves lesz. Eddig a május 31-e előtt született hatéveseknek kellett elkezdeni az iskolát, de a szülő kérésére ők is maradhattak még egy évet az óvodában.
Diákok egy zalaegerszegi iskola tanévnyitóján
Tavaly országosan 100 195 gyerek iratkozott be első osztályba, az idén viszont az előzetes becslések szerint húszezerrel többen lesznek. Több budapesti (XII., XIV., XVII., XVIII. kerületi) és főváros környéki iskolából jelezték már az iskolák működtetéséért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), hogy problémát jelent a nagy túljelentkezés.
Kisorsolják, hogy odamehet-e a gyerek
A helyhiányt és a zsúfoltságot több budapesti szülő is érzékelte. Hosszú sorokra és bizonytalan válaszokra panaszkodtak az [origo]-nak azok a szülők is, akik hétfőn íratták be a gyereküket az iskolába (a beiratkozást idén április 8-án és 9-én tartják). "Néhány perccel nyolc óra után érkeztem, és a 47-es sorszámot nyomták a kezembe" - mondta egy újbudai szülő, egy zuglói iskolában már csak keddre kapott időpontot egy anya.
De nem is a sorban állás jelenti a legnagyobb problémát a szülőknek, hanem a bizonytalankodó válaszok arról, hogy melyik iskolába, osztályba, milyen tagozatra, melyik tanítónőhöz kerül a gyerek. A szabály szerint az iskoláknak minden körzetükben lakó gyereket fel kell venniük, ha viszont nincs elég hely az iskolában, akkor az igazgatónak ki kell sorsolnia, hogy ki maradhat, és ki kerül egy másik közeli intézménybe. "A hideg futkos a hátamon, ha arra gondolok, hogy a gyerekem sorsa attól függ, hogy az igazgató kihúzza-e a nevét a borítékból" - panaszkodott egy szülő.
Az elsősök kiválasztásánál elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű diákok, és például azok a gyerekek is, akiknek a testvére már az adott iskolában tanul. A többieknek azonban sorsoláson kell részt venniük, és az igazgatónak hivatalosan április 26-áig kell visszajeleznie, hogy felveszik-e a gyereket. A Klik azt írta az [origo]-nak, hogy ha "fizikai korlátai vannak" a gyerek felvételének, akkor úgy fogják elhelyezni a gyerekeket, hogy ez ne okozzon többletköltséget a szülőknek.
Hol lesznek az 1. e-sek?
Egy zuglói anya szerint hétfőn az egyik tanítónő több folyosón lézengő szülőnek elárulta, hogy még nem tudják, hogy hol fogják leültetni jövőre az 1. e-seket, ha a túljelentkezés miatt egy ötödik osztályt is el kell indítani. "Nem biztos, hogy fel tudunk venni mindenkit, vagy a folyosón tanítsuk írni az elsősöket?" - kérdezte egy tanítónő a megdöbbent szülőket.
Több budapesti iskolában azt mondták, hogy úgy próbálják megoldani a túljelentkezésből adódó problémát, hogy egy használaton kívüli alagsori teremből alakítanának ki tantermet, vagy a tanárit helyezik át, és így szabadulnak fel üres helyiségek. A Kliknek eddig két polgármester jelezte, hogy szeretne iskolát bővíteni, illetve építeni (Dunakeszi, Szigetszentmiklós), és ehhez kérnek segítséget. Két pestszentlőrinci iskola pedig az önkormányzattól kért segítséget az iskola átépítéséhez.
Az igazgatók gondjait enyhítheti az is, hogy a parlament a tervek szerint nemsokára engedélyt ad az osztálylétszámok növelésére. A köznevelési törvény szerint most legfeljebb 27 gyerek járhat egy osztályba, a KDNP-s Michl József viszont már be is adta az egyéni módosító indítványát, amely szerint húsz százalékkal több gyerekkel is el lehet indítani egy osztályt. Vagyis akár 32 fős első osztályok is indulhatnak majd szeptembertől. Erről heteken belül szavaz a parlament.
Nem tudják felülírni a valóságot
A Klik azt írta, "csak végszükség esetén növelnénk az osztálylétszámot". Ha mégis ezt a megoldást kell választani, akkor a tanítók "pedagógus asszisztensekkel megerősített tanórákat tartanának". Szeptembertől az iskolák száz diákonként felvehetnek egy asszisztenst, aki a tanárok és tanítók munkáját segítheti. A pestszentlőrinci Bókay Árpád iskola igazgatója szerint például náluk minden asszisztens az írás-olvasás megtanulásában segíti majd a gyerekeket.
A megnövelt osztálylétszám a kormány terveivel ellentétes, korábban ugyanis éppen azért csökkentették 27-re az általános iskolai létszámot, mert ettől vártak hatékonyabb eredményt. Gloviczki Zoltán, a most távozó köznevelésért felelős helyettes államtitkár az [origo]-nak erről azt mondta: "Szakmailag kétségtelenül hatékonyabb a kisebb létszámú csoportok nevelése oktatása. Ezen az elvi alapon azonban ebben a pillanatban a valóság felülírása nem lehetséges."
Belefutott már ebbe a pofonba a kormány A mindennapos testnevelés kötelező bevezetése szintén nagy gondot okozott sok iskolában - derült ki egy korábban az [origo] által ismertetett minisztériumi háttéranyagból. Az iskolai véleményeket összegző jelentés szerint sok helyen nincsenek tornatermek, és a megfelelő higiéniai körülményeket sem tudják mindenhol biztosítani. A jelentés ugyan sikerként könyveli el a mindennapos testnevelés első ütemének bevezetését, de arra is figyelmeztet, hogy "a iskolák ezreinek gondjai fokozódnak majd a további ütemek bevezetésével". |