Nem kell élő áldozat az önkényuralmi jelképek tiltásához

Amíg csak egy ember is él, akit bánthat a horogkereszt, a sarló-kalapács, a nyilaskereszt vagy a vörös csillag, addig tiltják majd a jelképek viselését a parlament javaslata szerint. Sőt, ha a diktatúrák összes elszenvedője halott már, akkor is érvényben maradhat a tiltás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint.

A parlament kedden általános vitát tartott az önkényuralmi jelképek betiltásáról szóló javaslatról. A tiltást már korábban elfogadták egyszer - a Büntető törvénykönyv egyik paragrafusaként -, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette a paragrafust a Büntető törvénykönyvből, mert a testület szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami "önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet".

A parlamenthez újból benyújtott tiltó javaslat némileg különbözik a korábbitól. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyanis nem általános tiltást javasol, hanem azokat büntetné, akik a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot, illetve az ezeket ábrázoló jelképeket.

A félelem érzését keltik

Répássy Róbert, a KIM államtitkára szerint azért van szükség a megszavazására, mert a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák alatt elkövetett bűnök fájdalmas sebeket hagytak. "Ezért a diktatúrák jelképeinek használatát mindaddig tiltani kell, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit ilyen jelképeket viselők kínoztak meg" - érvelt a javaslat mellett a parlamentben.

"A horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag olyan sötét történelmi korszakokhoz kötődik, amelyek felidézése nehezen gyógyuló sebeket téphet fel, sokakban a fenyegetettség, a félelem érzését kelti. Ezek a diktatúrák nem voltak tekintettel az emberi jogokra, emberek sokaságának halálát, szenvedését okozták. Emiatt több európai, hasonló történelmű ország tiltja egyes jelképek használatát" - fogalmazott.

Az általános vitában a Fidesz és a KDNP egyértelműen támogatta a javaslatot, az MSZP viszont csak részben: Bárándy Gergely, a párt képviselője szerint egyetértenek a céllal, viszont szerintük csak akkor kellene büntetni a jelképhasználatot, ha az célzatosan más ember méltóságának megsértésére irányul, vagy erre alkalmas. Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka szerint a Jobbik nem szeretne önkényuralmi jelképeket látni Magyarországon, legyen az vörös csillag vagy horogkereszt, de nem szeretnének kettős mércét sem. Szerinte ugyanis amíg az igazságszolgáltatás hozzáállása következetes a horogkereszttel kapcsolatban, addig a vörös csillaggal és a sarló-kalapáccsal szemben nem az.

Amíg egy ember is él

A javaslat indoklásában többek között az szerepel, hogy "ezen diktatúrák jelképei tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű és az Alaptörvényben meghatározott emberi méltósággal szemben áll, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit az ilyen diktatúrák jelképeit viselők kínoztak meg".

Ezzel kapcsolatban az [origo] a KIM-től megkérdezte, hogy amennyiben ezt a mondatot szó szerint kell érte ni, ki és hogyan állapítja majd meg, hogy él-e még bárki, akit megkínoztak a diktatúrák jelképeit viselő emberek, és meddig lesz érvényes a jelképek viselésének a tiltása.

A KIM szerint az önkényuralmi jelképek használata akkor lesz büntethető, ha a viselésük az áldozatok emberi méltóságát, vagy kegyeleti jogot sért. Utóbbi alapján nem csak magukat az áldozatokat sértheti, hanem azok hozzátartozóit is. "Így elvileg akár több generáción keresztül is fennmaradhat a tilalom" - közölte a KIM.

A minisztérium szerint ráadásul "a köznyugalom megzavarására akkor is alkalmas lehet a cselekmény, ha nincs olyan áldozat, vagy hozzátartozó, akinek a jogait közvetlenül sértheti az önkényuralmi jelképek használata, hiszen mindenkinek joga van a háborítatlan, félelem nélküli élethez". "A tiltás feloldása tehát mindaddig nem lesz aktuális, amíg a XX. századi önkényuralmi rendszerek jelképei egyesekben reális fenyegetettség, vagy félelem érzését kelthetik" - tették hozzá.

A KIM szerint az biztos, hogy nem a jogalkotó feladata lesz megállapítani, hogy élnek-e még az önkényuralmi rendszerek áldozatai vagy hozzátartozói. Ez a jogalkalmazó - teháát például a bíróság - feladata lesz, a kérdés például a feljelentő kilétéből is tisztázható lesz.