Lezárult az Európai Bizottság jogi elemzése a magyar alaptörvény negyedik módosításáról. A brüsszeli testület több levelet is küldött a kormánynak, amelyekben további tájékoztatást kér - közölte csütörtökön a bizottság szóvivője. A három levélről már a Die Welt is beszámolt, de az nem volt világos, hogy pontosan mit tartalmaznak.
Pia Ahrenkilde Hansen azt mondta, a bizottság három adminisztratív levelet küldött a magyar hatóságoknak. Ezekben Brüsszel további információkat kér az alaptörvény azon pontjairól, amelyekkel kapcsolatban korábban José Manuel Barroso, a bizottság elnöke aggályokat fogalmazott meg.
Elsőként a szóvivő az alaptörvény negyedik módosításának 17. cikkét emeli ki, amely az Európai Bíróság fizetési kötelezettséget jelentő ítéleteire vonatkozik. Ennek értelmében az alaptörvény rendelkezik arról, hogy mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, különadót kell kivetni, ha valamilyen bíróság, például az Európai Unió Bírósága ítéletével fizetési kötelezettséget ró a magyar államra, és ennek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz.
További tájékoztatást kér Brüsszel az alaptörvény negyedik módosításának 5. cikkében foglaltakról, arról a passzusról, amely a választási kampányok, így az európai parlamenti választási kampány idején is a politikai hirdetések közzétételére vonatkozó korlátozásokat vezet be. Az alkotmány IX. cikke ennek értelmében azt mondja ki, hogy a listát állító pártok a voksolást megelőző kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában, egyenlő feltételek mellett és ingyen tehetik közzé politikai hirdetéseiket.
Az Európai Bizottság a harmadik adminisztratív levélben a negyedik alaptörvény-módosítás 14. cikkéről kér további tájékoztatást, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét rögzíti. Ez a passzus arról rendelkezik, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az OBH elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.
A bizottság szóvivője azt is mondta, hogy Brüsszel mindhárom levélre egy hónapon belül választ vár a magyar hatóságoktól, és annak birtokában dönt majd a további lépésekről, így arról is, szükségesnek látja-e, hogy hivatalosan kötelezettségszegési eljárást indítson.