Hozzátartozó bántalmazása helyett háztartáson belüli erőszaknak nevezik majd a július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállását. Azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját - erről is döntött a parlament.
A képviselők beépítették azt a javaslatot is, hogy az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást is szankcionálják, valamint azt, ha az elkövető a közös vagyontól megfosztja és ezzel súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját. Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja majd az Btk., az eljárás azonban csak a sértett indítványára indulhat el.
Hozzátartozók közötti könnyű testi sértésnél és becsületsértésnél három évig terjed a szabadságvesztés. Súlyos testi sértésnél, aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél pedig egytől öt évig terjedhet a szabadságvesztés időtartama. Ugyanígy lesz szankcionálható a személyi szabadság megsértése és a kényszerítés is.
Bármikor választható lesz az árfolyamgát
A parlament döntése alapján a jövőben bármikor igényelhető lesz az árfolyamrögzítés, amelyet a nagycsaládosok húszmillió forintnál nagyobb összegű devizahitel esetén is kérelmezhetnek.
Eredetileg tavaly év végéig, aztán idén március 29-ig, újabb változtatás után pedig május 31-éig lehetett volna választani az árfolyamgátat, a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal és párttársa, Dióssi Csaba azonban indítványozta, hogy legyen folytonos a belépés lehetősége. A kormánypárti képviselők vasárnap benyújtott kezdeményezését az Országgyűlés - a házszabálytól eltérve - már hétfőn elfogadta, ellenszavazat nélkül.
A három vagy több gyermeket - a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanban - nevelő nagycsaládosok akkor is részt vehetnek az árfolyamrögzítésben, ha hitelük összege a folyósításkori árfolyamon számítva meghaladta a húszmillió forintot.
Összevonják az önkormányzati krízissegélyeket
Jövő év január 1-jétől összevonják az önkormányzatok által krízishelyzetben adható három támogatást - döntött az Országgyűlés. Jövőre önkormányzati segély néven egységesül az átmeneti és a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A jogosultság jövedelemhatára a mindenkori nyugdíjminimum 130 százaléka, azaz jelenleg 37 ezer 50 forint lehet - azok kaphatnak tehát segélyt, akiknél az egy főre számított családi jövedelem nem éri ezt el.
A települési önkormányzatoknak legkésőbb az év végéig kell megalkotniuk az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának és a felhasználás ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletet.
A jogszabály szerint önkormányzati segélyben elsősorban azokat részesíthetik, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások - betegség, haláleset, elemi kár elhárítása, illetve gyermekneveléssel összefüggő kiadások - miatt segítségre szorulnak.
Döntöttek az e-útdíjról is
Elfogadta a parlament hétfőn a megtett úttal arányos díjat előíró törvényt. Az e-útdíjat a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik, illetve az autóbuszok után kell megfizetni az autópályákon, autóutakon és a főutakon július elseje után.
A tarifákat nem rögzíti a törvény, az azokat tartalmazó rendelet tervezetét a kormány múlt csütörtökön tette közzé honlapján. Eszerint 17 és 130 forint között mozog majd a kilométerenkénti díj.
Egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával a parlament felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a mezőgazdasági termelők élőállat-szállítást és - a mezőgazdasági termények betakarításának idejére - a mezőgazdasági termények szállítását végző saját gépjárművei díjmentességének részletes szabályait.
Emellett a kormány több mint tízmilliárd forintos kompenzációs csomagot ígér a fuvarozóknak. A kabinet jelenleg négy intézkedést vizsgál. Eszerint az európai uniós minimumra csökkentenék a légrugós járművek adóját, és vizsgálják a vagyonszerzési illeték csökkentését is. A tervek között szerepel, hogy az iparűzési adóból leírható lenne az e-útdíj egy része, ezen kívül pedig egy államilag támogatott hitelkonstrukcióval is segítenék a fuvarozókat.