Sötétben akarják a pénzünket költeni

A parlament kedden megszavazta a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezést. Eddig sem volt könnyű kiszedni állami cégekből, hogy mire mennyit költenek, mostantól egy gumiszabály is védi majd őket. A közérdekű adatokért indított perekből derült ki, hogy milyen lehetőségekhez jutottak például Simicska Lajos cégei.

"Szervezetek most azt kérik, hogy adjuk ki nekik a nyertes és vesztes pályázatok anyagát. Ez konkrétan négyszobányi pályázat. Nem értem, mit akarnak ezzel kezdeni?" - értetlenkedett a Népszabadságnak Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezetője, amikor arról kérdezték, hogy civil szervezetek és újságok - köztük az [origo] is - kikérték a trafikpályázatok anyagait.

Gyulay közérdekű adatokhoz való hozzáállása nem egyedi, a kíváncsi állampolgárok ugyanis gyakorlatilag folyamatos perben állnak az állami szervekkel. A múlt hét végén két kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András és Vas Imre kivételes és sürgős tárgyalást indítványozva benyújtotta a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog jelentős korlátozásával fenyegető törvényjavaslatot, amelyet a parlament kedden már megtárgyalt és el is fogadott. Így - ha az államfő aláírja - a jövőben még több borsot törhet az állam a közpénzek után kutakodó állampolgárok orra alá, és eltitkolhatja, mire és hogyan költik le az adóforintokat.

Gumiszabály

A törvénymódosítás számos ponton nehezíti meg a közpénzek vándorlására kíváncsi állampolgárok dolgát. A jogszabály - több más pont mellett - azt mondja ki, hogy az adatigénylő nem kaphat olyan mértékű betekintést az adatokba, mint az állami ellenőrző szervek (például az Állami Számvevőszék vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal). Az indoklás ezt a szabályt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.

Visszaélészerű adatigénylők ellen harcol a kormány Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

Hídvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadsági programvezetője úgy látja, hogy a rendelkezés egy gumiszabály, egyáltalán nem egyértelmű, milyen esetekre vonatkozik, ezért az adatgazda gyakorlatilag bármikor megtagadhatja a jogszabályra hivatkozva a közérdekű adatok kiadását. Várhatóan azok a közérdekű adatigénylések kerültek most veszélybe, amelyek teljesítési igazolások, bizonylatok vagy számlák szintjéig szerették volna látni a közpénzek mozgását vagy általánosan, sok adatot kértek egyszerre.

Simicskáról kevesebbet tudnánk

Ha a törvény már eddig is létezett volna, akkor nehezebben, vagy egyáltalán nem ismerhettük volna meg, hogy a Századvég mire és mennyi pénzt kapott az államtól, mert az adatigénylésben túl részletes adatokat kértünk. Tavaly, az [origo] kérésére kiadott teljesítési igazolásokból többek között kiderült, hogy kilencvenöt százalékban a Miniszterelnökség megrendeléseit teljesíti a Századvég konzorciuma annak a 2011 végén kötött 1,3 milliárd forintos tanácsadói szerződésnek a keretében, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) kötött.

Nem hall, nem lát, nem beszél. Forrás: AFP/Maisant Ludovic

Az új körülmények között nem zárható ki, hogy a Magyar Fejlesztési Bank is el tudná titkolni nagyhitelesei listáját. A már lezárult adatigénylésben ugyanis meglehetősen sok részletet kért az Átlátszó.hu. Azokból kiderült például, hogy a legtöbb pénzhez, 34 milliárd forinthoz a Közgép Zrt. juthat - ekkora hitelkeretet kapott a cég. Az állami bank ugyanakkor banktitokra hivatkozva nem adta közre azt, hogy kik nem fizették vissza a hiteleket, kik hívták le az állami garanciát, vagy hogy mely kedvezményezettek tűntek el.

Néhány nagyobb ügy, amely közérdekű adatigénylés után derült ki

Az ügy	Mennyi pénzt érint? (becslés)
A Századvég tanácsadói szerződése (forrás)	1,3 milliárd forint
Az MFB óriáshitelei 2011-ben (forrás)	109 milliárd forint
Az MTVA alvállalkozói szerződései 2012-ben (forrás)	16,8 milliárd forint
Lévai-projekt (forrás)	3,6 milliárd forint
Fejér megyei földhaszonbérleti pályázatok (forrás)	4887 hektár föld
Nemzeti Dohányboltok (forrás)	400 milliárd forint
Vértesi Erőmű (forrás)	12 milliárd forint

Kérdéses az is, hogy az új feltételek mellett megismerhetnék-e a közmédia alvállalkozói szerződéseinek listáját. Az Átlátszó.hu ennél az adatigénylésnél is nagy mennyiségű adatot kért. A hosszú peres eljárás végén kiadott adatokból viszont kiderült, hogy az MTVA egyik legnagyobb beszállítója, a Hung-Ister Zrt. Simicska Lajoshoz köthető, de sok megbízást kapott az azóta megbukott tévésorozatért, a Marslakókért Jáksó László cége is.

Könnyebb helyzetben lett volna a Paksi Atomerőmű is, amikor azon dolgozott, hogy eltitkolja az atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai-projekt eredményeit. Az állami cégnél több milliárd forintért készítik elő a körülbelül 3 ezer milliárdos beruházást. Az Energiaklub adatigénylését először az MVM megtagadta, végül a Kúria kötelezte az állami vállalatot, hogy tegye nyilvánossá az adatokat.

Eddig sem volt könnyű adatokhoz jutni

A néhány sikeres per ellenére a közadatokhoz való hozzáférés már eddig is nehézkes volt, amit az is jól mutat, hogy perek nélkül a legritkább esetben hozott nyilvánosságra adatot az állam. Sokszor pedig a perek ellenére is sikeresen titkolják el a közpénzek mozgását.

Egy 2011-es Legfelsőbb Bírósági döntés értelmében például az MVM-nek nem kellett nyilvánosságra hoznia szponzorációs költéseit, mert az adatigénylés túl általánosan fogalmazott. (Az MVM Csoport helyett egyszerűen MVM-et írt, és nem részletezte, hogy az egyes leányvállalatok vagy a teljes cégcsoport költéseire kíváncsi.) Azóta kiderült, hogy az MVM olyan művészeket is milliókkal támogat, mint Mága Zoltán vagy Charlie. Az állami cégcsoport több leányvállalata a mai napig titokban akarja tartani szponzorációs tevékenységét, ezért az [origo] jelenleg is perben áll az MVM Partner és az MVM Ovit cégekkel.

Ugyancsak az MVM tudta sikeresen eltitkolni a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és a hozzájuk kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat. A Kúria egy hatályon kívül helyezett jogszabályra utalva döntött úgy, hogy a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles kiadni a kért adatokat.

Nyilvánosak lesznek-e a földpályázatok?

Az új szabályok egyik tesztje a Fejér megyei földhaszonbérleti pályázatok teljes dokumentációjáért indított per lesz. Tavaly tavasszal az [origo] azzal a kéréssel fordult az állami földek haszonbérleti pályázatait lebonyolító NFA-hoz, hogy adja ki a Fejér megyei pályázatok teljes dokumentációját, így a beadott - nyertes és vesztes - pályázatokat, a kapott pontszámokat, az értékelési rendszer részletes szempontjait, az értékelést végző bizottság tagjainak névsorát és az ülésekről készül jegyzőkönyveket. Az NFA megtagadta az adatok kiadását, de első fokon megnyertük a pert. Ugyanígy - a bírói gyakorlat függvényében - van esély arra, hogy nem ismerhetjük meg a trafikpályázatok teljes dokumentációját.

Helyesbítés: Cikkünk korábbi változatában úgy fogalmaztunk, hogy az MFB-től "a legtöbb pénzt, 34 milliárd forintot a Közgép Zrt. kapta." Valójában a Közgép egy hitelkerethez jutott ekkora összegben.