Most robban a pontszámbomba

A kormány hónapokig összevissza beszélt a ponthatárokról, aztán meghátrált, amikor diákok szállták meg a budapesti hidakat és vidéki városok tereit, de azért a keménységét nem adta fel teljesen. Mi lesz a történet csattanója? Szerdán este nyolckor kiderül, amikor kihirdetik a 2013-as felvételi ponthatárokat. Jönnek a horrorponthatárok, vagy még egy kényelmes évet engednek a továbbtanulóknak?

Rendhagyó ponthúzásra készülhet szerdán az a 95 ezer 237 felvételiző, aki az idén adta be a jelentkezését valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A kormány elvileg minden szakra előre megállapította a ponthatárokat, ezek azonban csak minimumpontok. A valódi ponthatár attól függ majd, hányan akarnak továbbtanulni az adott szakon, hány pontot szereztek az oda felvételizők, és mekkora az intézmény befogadóképessége. Vagyis végső soron most is szinte mindenki izgulhat amiatt, hogy hol folytathatja a tanulmányait, és hogy kap-e állami támogatást.

A felvételizők többsége, 84 százaléka első helyen ösztöndíjas képzést jelölt meg, vagyis szinte mindenki azért küzd, hogy államilag finanszírozott helyre jusson be. Ezért érhette sokként tavaly nyáron a felvételizőket az a kormányfői kijelentés, amely az ösztöndíjas helyek radikális megvágásáról szólt. Orbán Viktor egy kőszegi rendezvényen az önműködő felsőoktatási rendszert dicsérte, és kijelentette, hogy "bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni".

Orbán Viktor már nyáron közölte zárt ajtók mögött a rektorokkal, hogy azt is tervezi, hogy a 2012-es csökkentés után 2013-ban a jogi és gazdasági területen nem biztosít a kormány állami helyeket. A felsőoktatási szereplők egész ősszel találgatták, mit jelent pontosan ez az önműködő rendszer, azt szinte mindenki biztosra vette, hogy a kormány kevesebb pénzt akar költeni az ösztöndíjakra.

Drasztikus keretszámcsökkentés, aztán mégsem

Amiről egész ősszel csak a rektorok és a hallgatói érdekképviseletek sugdolóztak, december elején vált nyilvánvalóvá. A kormány ekkor fogadta el az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentését, ami azt jelentette volna, hogy a 2012-es 38 ezer helyett az idén már csak alig több, mint tízezren tanulhattak volna állami támogatással. A többieknek félévente százezres tandíjat kellett volna fizetniük, amelyet a kormány által kidolgozott kedvezményes Diákhitel2-ből finanszírozhattak volna. A kormány teljesen lenullázta volna a jogi, gazdasági és turisztikai szakokat, és szinte kizárólag csak a mérnök- és természettudományok képzésre adott volna pénzt.

Tavaly decemberben hidat is foglaltak a kormány ellen tüntető hallgatók Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A kormánydöntést rengeteg tiltakozás fogadta, és december közepén diákok ezrei vonultak utcára, mert az intézkedésben valójában a tandíj bevezetését látták. A többször is demonstráló egyetemisták és középiskolások a keretszámcsökkentés visszavonása mellett a hallgatói szerződések eltörlését és Hoffmann Rózsa államtitkár távozását követelték. A kormány a tiltakozások miatt végül meghátrált, és lényegében teljesen felülírta eredeti terveit.

Előre meghúzott ponthatárok, aztán mégsem

Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány eltörli a keretszámok rendszerét, és az új tervek szerint a miniszter előre meghatározza majd a pontokat az egyes szakokon. Vagyis ha ezt a pontszámot egy diák eléri, államilag finanszírozott formában tanulhat a kívánt szakon. Giró-Szász András kormányszóvivő azt ígérte, hogy 2013-ban legalább 55 ezer államilag finanszírozott elsős kezdheti meg a tanulmányait.

Később kiderült, hogy ez a rendszer ebben a formában csak 2014-től működik majd. Balog Zoltán miniszter az idén valamennyi szak esetében csak a minimum-ponthatárról döntött (ez alapképzésben és osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont), és az intézmények befogadóképességétől függ, hogy hány embert tudnak majd felvenni a ponthatár fölött. Vagyis végeredményben mégsem történt változás a ponthúzásnál: most is ugyanúgy izgulhat minden felvételiző a valódi, végleges ponthatár miatt.

16 szak fizetős, aztán mégsem

A kormány külön kezelt 16 szakot, ezeken először teljesen megszüntette az ösztöndíjas helyeket, majd később - a hallgatókkal való egyeztetés után - mégis megállapított államilag finanszírozott ponthatárokat. A kommunikáció (470 pont), a jogász (465), a turizmus-vendéglátás (465) és például a gazdálkodás és menedzsment (460) szakokra olyan magas, a maximális 500-hoz közeli pontokat határozott meg a kormány, hogy ide az előző évek statisztikái alapján csak néhány tucatnyian tudnak majd bekerülni.

Felvételi pontszámok a 16 slágerszakon:

alkalmazott közgazdaságtan: 465

andragógia: 445

emberi erőforrások: 460

gazdálkodás és menedzsment: 460

gazdaságelemzés: 465

igazságügyi igazgatási: 435

jogász: 465

kereskedelem és marketing: 460

kommunikáció és médiatudomány: 470

közszolgálati: 440

munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 425

nemzetközi gazdálkodás: 460

nemzetközi tanulmányok: 465

pénzügy és számvitel: 460

turizmus-vendéglátás: 465

üzleti szakoktató: 440

A felvételin maximálisan 500 pont érhető el, 200 pont jár a tanulmányi eredményért, 200 pont az érettségi eredményéért, és 100 többletpontot lehet szerezni nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel és versenyeredményekkel.

Ezek a pontok még változhatnak, mert a végleges pontszám attól is függ, hogy az adott intézményben hányan tudták megugrani a szintet. Előfordulhat, hogy egyes intézményekben még ennél is magasabb lesz a ponthatár, ha sokan jelentkeztek nagy pontszámmal az ösztöndíjas helyekre. Korában Balog Zoltán azt ígérte, hogy ha egy szakon szinte senki nem tudja megugrani ezt a szintet, akár kevesebb is lehet a ponthatár.

Annyi biztos, hogy a kormány a 16 szakon megállapított ponthatárokkal végül is eléri azt a célját, hogy alig lesz ezeken a szakokon állami ösztöndíjas. A jogi képzésre már tavaly is csak összesen 100, a gazdaságira csupán 250 helyett hirdettek, így a többség már 2012-ben is csak önköltséges formában tanulhatott.

Népszerűek a kormány által fúrt szakok

A miniszterelnök és az időközben a felsőoktatási ügyektől elbúcsúzó Hoffmann Rózsa is többször kijelentette, hogy a kormány célja, hogy több mérnök és természettudós legyen, és az intézkedésekkel a jogászok, közgazdászok és kommunikáció szakosok számát szeretnék csökkenteni. Az idei statisztikákból az látszik, hogy a diákok kedvét egyelőre nem sikerült elvenni a gazdasági és a turisztikai szakoktól.

	Összes jelentkező	Első helyen jelölte meg
gazdálkodási és menedzsment	7432	3400
gépészmérnök	5748	3072
turizmus-vendéglátás	5389	2761
kereskedelem és marketing	4943	1871
mérnökinformatikus	4731	2571

A legnépszerűbb szakok az alapképzésben

Bár a kommunikációra és a jogi képzésre jelentkezők száma visszaesett (ezek az idén nincsenek a húsz legnépszerűbb szak között), a Felvi.hu adatai szerint a legtöbben a gazdálkodás és menedzsmentet, illetve a gépészmérnöki képzést és a turizmus-vendéglátást írták be első helyre.

	Összes jelentkező	Első helyen jelölte meg
Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar	5129	3187
ELTE Bölcsészettudományi Kar	4946	2533
ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Kar	4466	2158
BGF Pénzügyi és Számviteli Kar	3927	1648
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar	3856	2123

A legnépszerűbb karok (Forrás: Felvi.hu)

A legnépszerűbb kar is gazdasági: a Corvinus Gazdálkodástudományi Kara vonzotta a legtöbb jelentkezőt (5129), és első helyen is ezt az intézményt jelölték meg a legtöbben. A második legnépszerűbb hely az ELTE bölcsészkara (4946 jelentkező), amelyet az ELTE pszichológia kara követ (4466).

Este az Origo is közli a legnépszerűbb szakok ponthatárait, kövesse a ponthúzást az Origón!