A kormány keblére ölelte a közellenséget

Gyors ázsiai terjeszkedésbe kezdett a Wizz Air az elmúlt hónapokban, sorra jelentik be az újabb keleti célállomásokat Kijevtől Dubajig. A Malév régóta vágyott örökségét is megkapták a kormánytól, amely újabban hasznos partnert lát a légitársaságban, pedig tavaly még szálka volt a szemében, pont a Malév csődjében játszott szerepe miatt.

Szokatlan dolog történt idén áprilisban, amikor a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József bejelentette, hogy a légitársaság járatot indít Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba. Váradi mellett ugyanis ott ült Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, aki nem titkolta, hogy komoly egyeztetések voltak az azeri és a magyar hatóságok között a járatindításról, sőt azt is megígérte, hogy a moszkvai tárgyalásain is a Wizz Air segítségére lesz, hogy a légitársaság minél előbb megindíthassa oroszországi járatát. Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek pedig májusban az is belefért az idejébe, hogy személyesen adja át a Wizz Air új repülésszimulációs és képzési központját Ferihegyen.

A Wizz Air az elmúlt évben sorra indította a járatait az Európai Uniótól távolabb fekvő országokba. Megpályázott több olyan útvonalat is, amely korábban a Malévé volt, repülnek Tel-Avivba, Isztambulba, Kijevbe, és júliusban bejelentették, hogy az egyiptomi Hurghadába is indul repülőjük.

Ezeken kívül olyan országokba is járatot indítanak, amelyek a kormány keleti nyitás stratégiájának is fontos állomásai. A kormány pedig teljes mellszélességgel kiállt a Wizz Air mellett. Szijjártó Péter Bakun kívül Dubajban is lobbizott azért, hogy a cég járatot indíthasson az országba, és tunéziai látogatása során is kötött egy megállapodást, amely repülési jogot biztosít a légitársaságnak. Orbán Viktor is bérelt Wizz Air-gépet az elmúlt évben, hogy az szállítsa a kormánydelegációt egy üzleti útra.

A Wizz Airtől bérelt géppel Bejrútba érkező Orbán Viktort üdvözli a libanoni tájékoztatási miniszter. Forrás: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Abrán György, a Wizz Air kereskedelmi igazgatója az Origónak azt mondta, a járatnyitási terjeszkedés már korábban megkezdődött, de az elmúlt 12 hónapban valóban intenzívebbé vált. Ennek az is az oka, hogy a Malév megszűnése miatt olyan, EU-n kívüli útvonalakra tudnak repülni, amelyekre korábban nem volt lehetőségük, a következő hetekben, hónapokban pedig újabb járatokat fognak bejelenteni. Honnan jön a Wizz Air friss lendülete, és miért találtak egymásra a kormánnyal?

Irigykedtek a Malévra

Pár évvel ezelőtt még nem volt ilyen szívélyes a kapcsolat a magyar kormány és a fapados légitársaság között. Egy korábban a Wizz Airnél dolgozó forrásunk szerint Váradi József vezérigazgató mindig is elvárta volna, hogy a kormány támogassa a Wizz Airt, de ez a cég 2004-es indulása óta sohasem történt meg, helyette mindig a Malévot támogatták. "Tömik pénzzel, pedig nem is sikeres" - mondogatta akkoriban.

A Malévval furcsa kapcsolata volt a Wizz Airnek. Mivel a fapados és a hagyományos légitársaságok célcsoportjai eltérőek, más üzleti modell szerint működtek, az útvonalaik pedig sok esetben nem fedték egymást, a Wizz Air ugyanis nem repült az Európai Unión kívülre Budapestről. 2010 tájékán mégis volt olyan időszak, amikor a Malév versenyezni kezdett a Wizz Airrel, és lejjebb vitte az árait. Ez egy, az Origónak nyilatkozó, vezető beosztásban a Wizz Airnél dolgozó alkalmazott szerint teljesen érthetetlen volt. "A prémium légitársaság nem versenyezhet a low-costtal" - mondta. A Malévnak ugyanis a költségei alá kellett vinnie az árait, a Wizz pedig "jóval a költségek felett maradt".

Ez egy, a Malév működésére rálátó forrásunk szerint elhibázott stratégia volt a Malév részéről, mert az árakkal szemben a költségeiket nem tudták lényegesen csökkenteni. Hozzátette, a Wizz Air vezetését kifejezetten zavarta, hogy a Malév bármekkora veszteséget felhalmozhat, az állam kipótolja a hiányzó bevételt. Mivel az áraik miatt közvetlen vetélytársak lettek, a Wizz Air 2010-ben az Európai Unióhoz fordult a Malévnak nyújtott szabálytalan állami támogatás miatt. Ennek a százmilliárd forintos támogatásnak a visszavonása vezetett a Malév csődjéhez.

Közellenséggé váltak

"A Wizz Air közellenség lett a Malév becsődölésekor" - mondta az Origónak a légitársaság vezető beosztásban lévő alkalmazottja. Szerinte ugyanakkor nem ők voltak az egyetlenek, akik bepanaszolták a Malévot az Európai Bizottságnál, ráadásul a cég idővel amúgy is becsődölt volna, mert életképtelen üzleti modellt követett.

.A kormánynak láthatóan nem tetszett a Wizz Air akciója. A legtöbbet ugyan Oszkó Péter egykori pénzügyminisztert kritizálták, aki egy évvel kormányzati pozíciójának megszűnése után a Wizz Air igazgatóságának tagja lett, de kormánypárti politikusok azt is rendszeresen felemlegették, hogy a Wizz Air volt az a cég, amely bepanaszolta az Európai Bizottságnál a Malévot. A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella is úgy nevezte a Wizz Airt egy közleményében, hogy "a Malévot feljelentő cég", tavaly nyáron pedig egy kormányzati forrás azt mondta az Origónak, hogy a kormányon belül van, "akinek a szemében szálka a Wizz Air".

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Malév-csődről megjelent kiadványa Váradit is kritizálta, aki a Wizz Air alapítása előtt a Malévot vezette. A 2011 novemberében kiadott anyag szerint Váradi 2003-ban olyan "előnytelen" lízingszerződést kötött, amely miatt a Wizz Air építeni tudott "a Malév egyre mélyülő pénzügyi és menedzsmentválságára", a korábbi kormányok működése pedig bebiztosította, hogy a Wizz Air "sikerrel meglékelhesse a nemzeti légitársaságot".

Váradi József egy 2009-es sajtótájékoztatón. Fotó: Hajdú D. András - Origo

Csak keletre vezet az út

A Malévnak ugyanakkor volt valamije, ami a Wizz Airnek nem. A nemzeti légitársaság értéke abban rejlett, hogy engedélyei voltak az Európai Unión kívüli repülési útvonalakra. Ez azért fontos, mert az Európai Unión kívül korlátozottak a repülési engedélyek, amelyek kétoldalú egyezményekhez vannak kötve. Vagyis ha egy légitársaság unión kívüli országba akar járatot indítani, ahhoz az indulási és az érkezési ország légügyi hatóságának az engedélye is kell. A Wizz Air a Malév becsődölése előtt is próbált hozzájutni ilyen, főleg Törökországba vezető útvonalakhoz, de sohasem kapott rá engedélyt, a Wizz Air-es vezető szerint azért, mert az államok megvédték a saját légitársaságuk piacait.

A Malév 2012-es csődje után azonban megváltozott a helyzet. A Wizz Air gyorsan lecsapott a nemzeti légitársaság csődje után létrejövő lehetőségekre. Alig három hónap alatt megduplázta a Liszt Ferenc repülőtéren állomásozó flottáját, alacsony promóciós árakat vezetett be, és pár nappal a Malév leállása után már kérvényezték a magyar légügyi hatóságnál a járatindítási jogokat Tel-Avivba, Kijevbe, Moszkvába és Isztambulba is. "A Wizz Air nagy hasznot húzott a Malév csődjéből, ugyanis nemzeti légitársaság hiányában kezdhetett bele aktívabban a keleti terjeszkedésbe" - mondta a Malévhoz közel álló forrásunk.

A Wizz Air fapados légitársaság A320 Airbus típusú repülőgépe a felszállópálya felé tart a Liszt Ferenc-repülőtéren 2013. január 15-én. Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az EU-n kívüli, ázsiai útvonalak több szempontból is fontosak a Wizz Air számára. "Mindig is kelet-közép-európai régióban gondolkodtunk, a nyugati rész fel sem merült" - mondta az Origónak a légitársaság egyik korábbi vezetője. Ennek az oka az, hogy Európa két legnagyobb fapados légitársasága, a Ryanair és az EasyJet főleg nyugat-európai bázisokon működik. "Nyugaton öngyilkosság szembemenni a Ryanairrel, nem szabad versenyezni velük." A Ryanairnek ugyanis "nagyobb pénzügyi háttere van", így a Wizz Airnél hosszabb ideig bírnának egy esetleges árversenyt. A Malév csődje után kialakult budapesti versenyt az egykori vezető szerint azért tudta megnyerni a Wizz Air, mert az ő hosszú távú stratégiájukban fontosabb helyet foglalt el a város, "talán ügyesebbek is voltak", de így is sok pénzébe került a Wizz Airnek az árverseny.

"Keleten kisebb a verseny, mert kevesebb a konkurens, és nagyobbak a piaci lehetőségek" - mondta a Wizz Airnél jelenleg is vezető pozíciót betöltő dolgozó, hozzátéve, hogy az európai konkurenseik valószínűleg nem jönnének utánuk Ázsiába. Szerinte a Malév egykori útvonalai azért is csábítóak, mert a korábbi utasszámokból kikövetkeztethető, hogy az ő üzleti modelljük alapján ezek az útvonalak pénzt hozhatnak, és a keleti régió növekvő utasszámában is bíznak.

"Természetes, hogy a Malév csődje után a Wizz Air azt mondta, 'adják nekünk ezeket az útvonalakat, mert repülni akarunk', ennek ellenére a légügyi hatóság fél éven keresztül a füle botját sem mozdította" - panaszkodott a Wizz Air-es vezető. Pedig Váradi József vezérigazgató még egy olyan ajánlatot is tett, hogy csak addig üzemeltetnék az útvonalakat, amíg egy új nemzeti légitársaság igényt nem tart rájuk. Azt ugyanakkor soha nem gondolták komolyan, hogy létrejöhet egy új állami légitársaság a Malév helyett, mert forrásunk szerint tisztában voltak azzal, milyen nehéz megalapítani egy ilyen társaságot.

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár egy tavaly áprilisi háttérbeszélgetésen azt mondta, amíg a leghalványabb remény is van arra, hogy létrejön egy új nemzeti légitársaság, addig a minisztérium nem adja oda senkinek a Malév Európai Unión kívüli járatainak az engedélyét. Végül 2012 szeptemberében jelentették be, hogy a Wizz Air a tel-avivi és a kijevi repülési jogokat is elnyerte. A Wizz Air-es vezető szerint ekkorra mondhatott le az állam az új nemzeti légitársaságról. Egy, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgozó forrás szerint a Wizz Air volt az egyedüli jelentkező a repülési jogokra, ezért nyerte el őket.

Kapóra jöttek egymásnak

"Az útvonalengedélyek nem automatikusan jöttek, nehéz alkuk kellettek, amíg ezeket a külföldi légi hatóságok elfogadták" - nyilatkozta Abrán György kereskedelmi igazgató. Hozzátette, hogy a kormányzat is támogatta ezeket a kijelöléseket, és szerinte közös érdek vezérelte őket, ugyanis az államnak is az a jó, ha több turista érkezik Magyarországra, és a gazdasági kapcsolatok fejlődése is várható a járatindításoktól.

"A Wizz Air keleti terjeszkedési stratégiája és a kormány keleti nyitás stratégiája elősegítik és kiegészítik egymást" - támasztotta alá Abrán szavait a külügyi és külgazdasági államtitkárság. Azt tapasztalták, hogy a közvetlen légi összeköttetés hiánya gátolja a gazdasági kapcsolatok erősítését, ezért a járatindítások kérdését rendszeresen felvetették a kormányközi találkozókon, például Törökországban vagy Oroszországban. "A kölcsönös előnyök alapján érveltünk" - írták. A Wizz Airrel pedig rendszeresen konzultálnak az esetleges újabb járatindításokról.

Váradi József és Szijjártó Péter a bakui járat bejelentésén 2013. április 11-én. Forrás: MTI/Mohai Balázs

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgozó forrásunk szerint a Wizz Air terjeszkedési üzletpolitikája a kormánytól függetlenül ennyire intenzív, csak egybeesik a keleti nyitás politikájával. "Egy irányba fújnak a szelek, de mi már 2008-ban elindultunk keletre, előbb, mint a kormány" - mondta az Origónak a vezető beosztású Wizz Air-es alkalmazott. Akkor alapította a cég az ukrán leányvállalatát, amely ma is a magyartól szeparáltan, de ugyanúgy a Wizz-csoporthoz tartozva működik. "Nem követjük egymást a kormánnyal, mind ésszerűségből megyünk" - mondta, hozzátéve, hogy most sem kapnak egy fillért sem a magyar államtól. Általában öt évre terveznek egy járatot, és úgy készülnek, hogy ebből az első két év veszteséges, és csak utána kezd pénzt termelni.

"Ha kijelölnek minket egy repülési útvonalra, megnézzük, hogy üzletileg megéri-e megcsinálni, ha nem, akkor nem csináljuk" - mondta. Bejrútba például szerinte nem fognak gépet küldeni, mert nem éri meg azért a heti tíz utasért. Azt pedig normálisnak tartja, ha a Wizz Air képviselője - ahogy már volt is rá példa egy bakui útnál - együtt utazik a kormánydelegációval. Persze örülnek neki, ha a kormány felkéri őket egy útvonal üzemeltetésére, mert akkor legalább tudják, hogy nem lesz ellenük az adott ország légügyi hatósága, hiszen "általában nem szoktak örülni, hogy jövünk" - mondta. A fogadó országok hatóságai ugyanis általában védik a saját országuk nemzeti légitársaságát, a román kormány például pénzzel segítette a nemzeti légitársaságot, amikor a Wizz Air repülőket helyezett az országba.