Az idén is az ELTE a legnépszerűbb

Szerdán hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén virtuális Pont Ott Partit rendeznek a www.felvi.hu oldalon és a Felvi Facebook-oldalán. Az idén is az ELTE a legnépszerűbb intézmény, most is több nő adott be felvételi kérelmet, mint férfi, és a legidősebb jelentkező 1938-ban született.

Az idén az általános felvételi eljárásban 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát teszi ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki. A két terület együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett - a tavalyi létszám felére, kétharmadára - a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A munkarendek közül a nappali volt a legnépszerűbb, a jelentkezők 75 százaléka első helyen nappali képzést jelölt meg. Levelező képzést a jelentkezők 23 százaléka választott első helyen, az esti és a távoktatás munkarend választásának aránya most is nagyon alacsony.

A jelentkezők 84 százaléka elsőhelyes jelentkezése szerint állami ösztöndíjas formában szeretne tanulni, önköltséges képzést csak 16 százalékuk jelölt meg első helyen. A jelentkezési stratégiák szempontjából mindenképpen érdekes, hogy a legalább két helyet megjelölő jelentkezők harmada második helyen már önköltséges képzést pályázott meg.

A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölte meg első helyen, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Az első tízbe csak egy főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola tudott bekerülni.

Szeptemberben az ösztöndíjas hallgatók a beiratkozáskor az egyetemen vagy főiskolán már nem szerződést írnak alá, hanem nyilatkozattal kötelezettségeket vállalnak. A korábbi szerződésekhez képest változás, hogy az oklevél megszerzését követő 20 éven belül az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk a végzett hallgatóknak. Egy hallgatói félév 5 hónapnak, hozzávetőlegesen 150 napnak felel meg, ami például 6 féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.

Ha az oklevél megszerzését követő 20 év alatt valaki nem dolgozik kellő időtartamot, akkor a már "ledolgozott" napokkal csökkentett ösztöndíjnak az évente a KSH által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összegét kell visszafizetnie.

Ha a hallgató a megszabott időn, azaz a képzési idő másfélszeresén túl szerzi meg oklevelét, vagy egyáltalán nem szerez oklevelet, a törvény értelmében kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe. Az új szabályok azokra az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókra is vonatkoznak, akik 2012 őszén vagy 2013 tavaszán írták alá az ösztöndíjszerződést. Esetükben a szerződéseket ugyanolyan jognyilatkozatnak kell tekinteni, mint amelyet az ősztől beiratkozó hallgatók tesznek.

Hogyan változott a legkedveltebb képzések listája?

A gazdasági szakokra jelentkezők száma emelkedett, a kommunikáció- és médiatudományi képzés viszont kikerült a húsz legnépszerűbb alapszak közül - derül ki az Eduline összesítéséből. A gazdasági szakok népszerűsége az állami ösztöndíjas helyek számával párhuzamosan csökkent, majd nőtt: 2011-ben még 4900-an kezdhették meg államilag finanszírozott formában a tanulmányaikat, 2012-ben azonban mindössze 250-en kerülhettek ösztöndíjas képzésre, az éveken át a legkedveltebb szakok közé tartozó gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás, illetve kereskedelem és marketing képzésen pedig csak fizetős helyeket hirdethettek az egyetemek és főiskolák. A keretszámvágásnak megvolt a hatása: a jelentkezők száma mindhárom szakon harmadára-felére esett vissza.

Lecsúszott a top 10-es listáról a nemzetközi gazdálkodás szak: míg tavaly 4495-en (első helyen 2303-an), az idén már csak 2829-en (első helyen 1265-en) jelentkeztek. Drasztikusan csökkent a kommunikáció- és médiatudományi képzésre jelentkezők száma, ugyanis legalább 470 pontot kell gyűjtenie annak, aki állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni. Ez magasabb, mint akármelyik 2012-es ponthatár. (Tavaly a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs képzéséhez kellett, ott 454-nél húzták meg az alsó limitet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 449, a Debreceni Egyetemen 432, a Szegedi Tudományegyetemen 435, a Pécsi Tudományegyetemen 431, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 449 volt a 2012-es ponthatár.)

Míg 2011-ben 6462-en, 2012-ben 5006-an, az idén mindössze 1909-en jelölték meg a kommunikáció alapszakot, első helyen pedig 810-en választották ezt a képzést.