Tisztességes Emberek Szövetsége néven indítok új, maffiamentes politikai mozgalmat - jelentette be Ángyán József, amikor két hete kilépett a Fidesz-frakcióból hét év után, mert szerinte az új földtörvény megerősíti a nagybirtokrendszert, néhány családot és bankot juttat földhöz. Az egykori agrárállamtitkár már több mint egy éve hol halkabban, hol hangosabban kritizálta a kormányt, különböző beszélgetéseken pedig fellépett már LMP-s, valamint jobbikos politikusok oldalán is (Ángyán útjáról az államtitkárságtól a kilépésig itt írtunk).
Ángyán a másfél éve tartó találgatások után végül mégsem állt be se az LMP-hez, se a Jobbikhoz, hanem egy teljesen új mozgalmat indított. Kikötötte, hogy csak olyanok lehetnek tagok, akiknek semmi közük nem volt az eddigi kormányokhoz, és "nem tagjai a jelenlegi maffiahálózatok délelőttös vagy délutános brigádjának". Eddig három szervezetet, a Váralja Szövetséget, az Élőlánc Magyarországért Pártot, valamint a Gazdálkodó Családok Szövetségét jelölte meg mozgalma alapítójaként.
A Váralja Szövetséget a budai Szent Margit Gimnázium diákjai alapították 2008-ban. Honlapjuk szerint a nemzet olyan, mint egy vár, a "váralját pedig annak idején azok a gondos, értékteremtő emberek lakták, akik a várat őrizték". A szövetség ennek szellemében szeretné őrizni "a magyarság fő bástyáit, a kultúrát, az ifjúságot, a keresztény nemzetet és a szolidaritást, továbbá ezek rokon intézményeit".
Honlapjukon egészen furcsa dimenzió tárul fel, a kettős kereszttel díszített logó alatt politikai pamfletek, hazafias idézetek olvashatók. A fiatalok által alapított szervezet honlapját és eseményeit böngészve olyan érzésünk volt, mintha feltalálták volna azt a szert, ami klónozza és fiatallá varázsolja Lezsák Sándort, G. Nagyné Maczó Ágnest és mondjuk Semjén Zsoltot. A húszas éveik elején járó fiatalok bocskaiban és félreszabott zakókban beszélnek olyan dolgokról és úgy, mint amilyenekről és ahogy az első magyar parlament MDF-es és kisgazda képviselői beszéltek.
A fiatal váraljások egyik első megmozdulása, hogy egy vidéki kisvárosban ifjúságmentő körmenetet szerveztek. A szervezet részéről felszólaló fiatalember azt mondta: "Elképesztő, ahová a magyar fiatalság jutott, most a neoliberalizmus került az ellenség státuszába. Ez a harc előnyösebb, mert nem követel sem vért, sem fegyvert."
Az alapítók közéleti tevékenységüket azzal kezdték, hogy a nemzeti ünnepeken közéleti rendezvényeket tartottak olyan emberekkel, mint Bogár László, Császár Angela, Csath Magdolna, Czakó Gábor, Jókai Anna, Kubik Anna, Makovecz Imre vagy Papp Lajos. Aláírásgyűjtést kezdtek a Drégelypalánk és a dél-szlovákiai Ipolyhídvég közötti híd újjáépítéséért is, és a szlovák nyelvtörvény ellen is felszólaltak. A szervezet pedig közadakozásból ismét felépítette volna a Rákosi Mátyás által az ötvenes években lerombolt Regnum Marianum templomot is.
A Váralja Szövetség egy másik, immár országos hírekbe is bekerült megmozdulása a Zeppelin-projekt elleni tüntetéssorozat volt. A Csipak Acquisitions által tervezett és az V. kerületi önkormányzat vezetése által támogatott beruházással irodaházat, szállodát és üzlethelyiségeket építettek volna egy, a civilek szerint védett épület helyén. A beruházáshoz végül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem járult hozzá.
A váraljás fiatalok voltak azok, akik tüntetést szervezetek a XII. kerületi turulszobor megrongálása ellen. 2011 szeptemberében a madáralak fejére szemeteszsákot húztak, a szobrot pedig vécépapírba tekerték. Tüntetésükön azt követelték, hogy a rendőrség ne rongálás, hanem közösség elleni izgatás miatt indítson nyomozást.
A szövetség nem volt mindig olyan ellenséges a jelenlegi kormánypártokkal, mint amilyen hevesen agitálnak a kormány agrárpolitikája ellen. 2010-ben például az IMF ellen tüntettek a szervezet budapesti irodája előtt az akkori kormánykommunikációval megegyező üzenetekkel. De szerveztek emlékestet a nyilasuralom alatt kompromittálódott Szeleczky Zita színésznőnek is, mert szerintük a művésznőről méltatlanul keveset tud az utókor, és ezért kiemelt feladatuknak tartják, hogy "ezekről a most poros, megbecsületlen porcelánokról letöröljék az évtizedek alatt rárakódott feledést, s ismét a köztudatba varázsolják őket".
Az Ángyánnal szövetkező szervezetek közül az Élőlánc a legismertebb. A rendszerváltozás idején aktív zöld szervezetekhez köthető aktivisták 2005-ben alakították meg az ökopártot, az Élőlánc Magyarországért Pártot. Legismertebb alapítója a szociológus Lányi András, aki azonban az Ángyánnal való szövetségkötésben már nem vett részt, és nem is vezetője a pártnak.
Az Élőlánc politikai hitvallása ötvözi a zöld globalizációkritikus érveket a népi hagyománnyal. Politikai szlogenjeik viszont inkább a jobboldalhoz vannak közelebb: libásoznak, KISZ-titkárból lett milliárdosoznak és multiznak.
Honlapjukra feltöltött friss hitvallásuk szerint az LMP elárulta a zöld értékeket, az Élőlánc jelszavait pedig lenyúlták és elhasználták. A párt szerint a nemzeti és keresztény elkötelezettséget a Jobbiknak sikerült a szélsőséghez kötnie, a Fidesznek pedig "tragikus módon lejáratnia és elárulnia". Ezzel együtt az úgynevezett balliberális oldalnak semmi köze sincs a valódi baloldalisághoz, szociális gondolathoz, felelősségérzethez, szociáldemokráciához - írják. Szerintük Bajnainak és Gyurcsánynak is börtönben a helye, mert részt vettek az ország kifosztásában és tönkretételében. De megjegyzik, hogy a Fidesz politikusai is jó úton járnak ehhez.
Szerintük a közvetett demokrácia megbukott, ezért a jövő a közvetlen demokráciáé. A pártokat csak báboknak tartják egy nagyobb játékban, amelyet "a globális gazdasági hatalom képviselői játszanak". Kétkamarás parlamentet szeretnének, vétójogot adnának a szakmai szervezeteknek a törvényalkotásban, a minisztériumi apparátusokat pedig hatéves ciklusokban cserélnék. 2050-ig felszámolnák az ország energiafüggését úgy, hogy az atomenergiára szánt forrásokat megújuló energiára költenék, és passzívvá alakítanák az egész magyar lakásállományt.
A gazdaságpolitikáról azt írják, hogy elutasítják a profitérdekű, növekedésorientált kapitalizmust, a pénzt megfosztanák árujellegétől és visszaalakítanák önérték nélküli csereszközzé. Szerintük az ország gyarmati sorba süllyedt, az emberek pedig a Fideszben is csalódtak már, mert elárulta őket, hiszen miután plázastopot hirdetett, stratégiai megállapodásokat kötött a Tescótól a Coca-Coláig. A bankadót, a kamatcsökkentést vagy az adósságcsökkentést viszont jónak tartják.
Pártként meghirdetett egyik első akciójukként 2005-ben tiltakoztak egy törvény ellen, amely azt szabályozta, miként tud egymás mellett élni a génmódosított és a nem génmódosított termény. 2006-ban tüntettek a kínai nagykövetség előtt is, hogy bocsássanak szabadon néhány politikai okokból letartóztatott aktivistát, de petíciójukat nem tudták átadni a követségnek, mert senki nem fogadta őket, és a postaláda is le volt ragasztva.
A szervezet vezetői az országos politikában ismeretlenek, ám a tanácsadói teamben már olyan értelmiségiek is tevékenykedtek, mint Schneller István volt budapesti főépítész, Mellár Tamás közgazdász vagy Náray-Szabó Gábor kémikus, aki a Professzorok Batthyány Körének vezetője is egyben.
Az Ángyánt támogató harmadik, legfiatalabb szervezet a Gazdálkodó Családok Szövetsége. A szövetséget idén januárban alapították az Ángyán Józsefet támogató gazdák, mert azt szerették volna, ha "a gazdálkodásból megélni kívánó, magukra hagyott családoknak saját érdekképviseletük lenne".
Agrárgazdasági kérdésekben a volt fideszes képviselő által hangoztatott programot hirdetik, más politikai kérdésben nem aktivizálták magukat. Az internetes megjelenések alapján úgy tűnik, hogy a szervezet közel áll a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nevű mintagazdasághoz, amely nemcsak mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, hanem az agrárközéletben is aktív. Dán mintára népfőiskolát alapítottak, ahol a hallgatók megtanulhatják a fenntartható vidékfejlesztés és az ökológiai gazdálkodás elméletét, majd tesztelhetik magukat a mintagazdaságban is.
Azt írják, hogy azért hozták létre a központot, mert szerintük az értelmiség felelős azért a közösségért, melynek tagja, és köteles tudással segíteni az embereket. Ők üzemeltetik a Kielegyenaföld.hu internetes lapot, amelyen Ángyán József több megye állami földpályázatát elemezte.