Öt nap alatt nyolc koraszülött halála sokkoló - mondta egy vidéki kórház csecsemőosztályának főorvosa arról a miskolci esetről, amely hétfőn este került nyilvánosságra. A múlt héten, augusztus 5. és 10. között nyolc "igen kis súlyú, nem kellően fejlett" koraszülött halt meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban, ezért Orbán Viktor utasítására az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonnali vizsgálatot indított.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár közölte, hogy a kórház a harmadik haláleset után jelzett a szakhatóságoknál, és megkezdte az intézkedéseket, de "gyorsan, egymás után" folytatódtak a halálesetek. Bár a koraszülöttosztályt nem zárták be, Csiba Gábor főigazgatót az államtitkár felfüggesztette tisztségéből, és vizsgálják, hogy fertőzés történt-e az osztályon. Az ügyben a rendőrség is nyomoz, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája indított vizsgálatot az ügyben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt.
Kedden délelőtt tucatnyi koraszülöttosztályt hívtunk fel, mindenütt rögtön tudták, miről van szó. Egy vidéki kórház főorvosa azt mondta, mindenki erről beszél a csecsemőosztályon, találgatják, mi történhetett, és a főorvosnak már egy koraszülött gyerekéért aggódó anyát is nyugtatnia kellett délelőtt, de mivel nem ismeri a miskolci ügy részleteit, nem kívánt nyilatkozni. Több koraszülöttosztályon is azt mondták, hogy "megdöbbentőnek és súlyosnak" tartják az esetet, de a kevés információ miatt szinte mindenhol elhárították a kérdéseinket.
Egy budapesti kórház csecsemőosztályának vezetője azt mondta, hogy "extrémnek" tartja az egymás után bekövetkező nyolc halálesetet, de az ügy megítéléséhez több részletet kellene ismerni. A főorvos szerint például ha mindegyik gyerek 750 grammnál kisebb súlyú volt, akkor "sajnos inkább az számít csodának, ha életben maradnak". Ugyanis az 1000-750 grammnál kisebb súlyú koraszülötteknél nagyon magas, nagyjából 70-80 százalékos a halálozási arány.
Az egy kiló alatti koraszülöttek esetében a legkritikusabb a tüdő érettsége, pontosabban éretlensége (a léghólyagocskák például csak a terhesség 26-28. hetében alakulnak ki), emiatt a kicsik folyamatos légzészavarral küzdenek, és mindenképp mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A nagyon kis súlyú babáknál az első hetek elképzelhetetlenek inkubátor nélkül, mert nem alakult még ki a bőr szarurétege, és emiatt rengeteg víz párolog el a bőrükön keresztül. Az inkubátorban viszont párásítják a levegőt, ezzel pótolják a vízveszteséget.
Egy kis súlyú koraszülöttnek rendkívül éretlen a központi idegrendszere is. Ha egy 24-25. hétre született koraszülött agyáról MRI-felvételeket készítenénk, azt látnánk, hogy az agya olyan sima, mint egy tojás, az agybarázdái még nem alakultak ki. Ráadásul nemcsak a központi idegrendszer nagyon sérülékeny a kezdeti időkben, az érrendszer működése is rendkívül ingatag. Ez az oka annak, hogy az első napokban a babák egy része maradandó károsodást jelentő agyvérzést szenved.
A nyár, különösen a július és az augusztus a legkritikusabb időszak a koraszülöttosztályokon. Ekkor születik ugyanis a legtöbb gyerek, a nagy meleg miatt gyakrabban indul meg idő előtt a szülés, így a koraszülöttosztályok leterheltebbek. Ilyenkor több haláleset is előfordulhat, de más oka is lehet, ha "pár nap alatt egymás után" halnak meg a csecsemők - mondja a budapesti főorvos.
Habár a BAZ megyei kórház főigazgatója kizárta, hogy fertőzés miatt haltak meg a gyerekek, az általunk megkérdezett főorvos szerint a vírusok (például calici- vagy rotavírus) és baktériumok jelentik a legnagyobb veszélyt a gyenge immunrendszerrel rendelkező koraszülöttekre. "Az orvosok és nővérek remélhetőleg mindenhol betartják a szigorú higiéniai szabályokat, a gépeket is remélhetőleg karban tartják és tisztítják, és a csecsemőkhöz érkező anyukák is csak védőruhában, maszkban mehetnek a gyerek közelébe, de ha egy anyában bujkál valami vírus, tehetetlenek vagyunk" - mondta.
Többször is előfordult már Magyarországon is, hogy csecsemő- vagy koraszülöttosztályra bejutott valamilyen vírus vagy fertőzés, ez azonban nem jelent biztos halált, ha időben megteszik az óvintézkedéseket. Fertőzés vagy fertőzés gyanúja esetén mielőbb le kell zárni az osztályt, elkülöníteni a gyerekeket, sőt azokat a csecsemőket is, akik kapcsolatban lehettek a fertőzöttekkel.
2008-ban a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház koraszülötteket ellátó centrumában baktériumfertőzés miatt egy 16 napos csecsemő meghalt, és tizenkét koraszülött megbetegedett. A fertőzés okát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vizsgálta, és annyit megállapított, hogy mindegyik baba másik intézményből került a Péterfybe, így a fertőzés forrása nem a kórház.
A szakemberek koraszülöttnek a 36. hét előtt született babákat nevezik, az eddigi legfiatalabb magyar koraszülött a terhesség 23. hetében, 380 grammal jött a világra. Míg az Európai Unió fejlett országaiban százból átlagosan 3-4 baba koraszülött, nálunk ennek a duplája, 8-8,5 százalék a koraszülöttek aránya, ami azt jelenti, hogy évente 7-8000 magyar baba jön koraszülöttként világra.
Tulassay Tivadar gyermekgyógyász, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának vezetője korábban azt mondta az Origónak, hogy ennek a lemaradásnak egyértelműen szociokulturális, gazdasági és életmódbeli okai vannak, nem pedig orvosi. A statisztikák szerint a legtöbb gyermek idő előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod megyében születik.
Amennyiben bármilyen információval rendelkezik a kórházban történt halálesetekről, kérjük írjon a hirek@origo.hu címre.