A Jobbik szabadulni akar a náci kolonctól

Elege lett a Jobbiknak a párthoz kapcsolódó bélyegekből, nem akarják, hogy az emberek szélsőséges, náci, rasszista vagy antiszemita pártnak könyveljék el őket, mert nem tartják magukat annak. Rájöttek, hogy ha nem sikerül változtatni a Jobbikról kialakult képen, nem lesz több szavazójuk, ezért meg kell szabadulniuk a "tényleg szélsőséges" szimpatizánsoktól. A pártvezetők úgy vélik, valójában egyedül ők dolgoznak a cigányságért, és ha kiderülne az igazság, akkor mindenki jobbikos lenne.

A Jobbik politikusainak a választásokig az az egyik legfontosabb feladatuk, hogy megváltoztassák azt az előítéletességet, amelyet politikai riválisai mesterségesen keltettek a Jobbikkal szemben - mondta néhány napja a párt elnöke, Vona Gábor egy kőszegi fórumon. Vona nem fejtette ki, hogy milyen előítéletekre gondol, de amikor feltettük a kérdést a párt vezető politikusainak, mindannyian kapásból ugyanazokat a címkéket sorolták.

"Nyilván ön is tudja, miről van szó: azt mondják, hogy nácik vagyunk, antiszemiták vagyunk, rasszisták vagyunk. Ez nem igaz, kikérjük magunknak" - sorolta például Murányi Levente, a párt alelnöke. Főleg a média nevezi a Jobbikot szélsőséges, szélsőjobboldali pártnak - mondta Sneider Tamás alelnök is. "Ugyan ilyen esetekben mindig pert indítunk, és egyre több pert meg is nyerünk, nehéz az ellenfeleink taktikája ellen küzdeni."

Náci nem lehet, de szélsőjobboldali igen

Az idén két ilyen per is nagy nyilvánosságot kapott. Az egyikben Karsai László történészt perelte be a párt, miután az ATV egyik műsorában neonácinak nevezte őket. A bíróság a Jobbiknak adott igazat, a történészt bocsánatkérésre és pénzbüntetés fizetésére kötelezték. A bíró azzal indokolta a döntést, hogy a történész egy más témájú műsorban használta a jelzőt, ami "teljesen öncélú és ezért indokolatlan" volt. Mindez "nem azt jelenti, hogy korlátozást szenvedne a tudomány vagy a véleménynyilvánítás szabadsága, csupán azt, hogy ha valaki öncélúan és indokolatlanul fogalmaz meg ilyen súlyosan sértő kijelentést, akkor vállalnia kell annak ódiumát, és viselnie polgári jogi következményeit" - szólt az indoklás.

A Jobbik választási plakátjai 2010-ben Fotó: Szabó Balázs

Szeptember végén viszont a Jobbik ellen döntött a bíróság, amikor kimondták, hogy hírműsorokban szabad szélsőjobboldali pártnak nevezni a Jobbikot. A jelzőt az ATV egyik tavalyi híradójában használták a Jobbikra utalva, ezért a párt először a médiahatósághoz fordult, mondván, a jelző negatívan befolyásolja a nézőket, mert a Jobbik nem szélsőjobboldali párt. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) kétszer is a Jobbiknak adott igazat, mivel szerintük az ATV hírolvasója megsértette azt a médiatörvényben foglalt tilalmat, hogy a politikai hírekhez a hírolvasók nem fűzhetnek véleményt.

Az ATV azonban bírósághoz fordult, mert szerintük az, hogy a Jobbik szélsőjobboldali, nem vélemény, hanem a párt közéletben elterjedt megjelölése, és a párt parlamentben elfoglalt helyét jelöli meg. A bíróság azért döntött az ATV javára, mert szerintük a szélsőjobboldali kifejezést napjainkban nemcsak a szélsőségesen soviniszta irányzatokra szokás használni a napi politikában, hanem szelídebb nézeteket valló jobboldali pártokra is.

A Jobbik inkább azt szeretné, ha radikálisnak neveznék őket. "A szélsőséges eszméket hirdetők szerintem olyasmiket hirdetnek, amik öncélúak, más, becsületes emberek kárára szolgálnak. Mi ezt nem kívánjuk" - mondta Sneider Tamás. Dúró Dóra szerint ezzel szemben a radikalizmus azt jelenti, hogy gyökeres, rendszerszintű változásokat tartanak szükségesnek.

Magukban nem látnak hibát

A Jobbik vezetői szerint nem bennük van a hiba, az Origónak nyilatkozó minden párttag azt bizonygatta, hogy igaztalanul sütik rájuk ezeket a bélyegeket. "Mi vagyunk az egyetlenek, akik felvállaljuk, hogy beszélünk a cigánybűnözésről, erre ránk aggatják a jelzőt, hogy cigányellenesek vagyunk. Holott ez nem igaz, ha a cigányságnak felelős vezetői lennének, akkor belátnák, hogy egyedül a Jobbik dolgozik értük" - mondta Gyüre Csaba.

A Jobbik évindítója 2011-ben Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"Nem az a dolgunk, hogy változtassunk a politikánkon, mert az nem szélsőséges, hanem azoktól kell megszabadulnunk, akik tényleg szélsőségesek" - mondta Sneider Tamás, aki elismeri, hogy vannak ilyen emberek a párt környezetében. "Az ellenfeleink megpróbálnak minket szélsőségesnek beállítani, ezért azoknak, akik tényleg hajlanak a szélsőségekre, a Jobbik vonzó lesz. Pedig mi nem akarjuk ezeket a dolgokat felvállalni, nem értünk egyet azzal a tényleg szélsőséges réteggel, akik főleg különféle internetes oldalak körül szerveződnek" - mondta Sneider, aki szerint már elindult az a folyamat, hogy "kiszűrjük magunk közül azokat, akik nem közénk valók".

Bár a párt vezetői a nyilatkozatokban eddig is mindig visszautasították, ha szélsőségesnek nevezték a Jobbikot, a szimpatizánsaikat eddig nem kritizálták ilyen nyíltan. Az új kommunikáció egyik oka az lehet, hogy felismerték: a jelenlegi imidzsük miatt nem tudják már növelni a szavazóbázisukat.

Elmondják mindenkinek

"Nyilvánvaló hátrány, a növekedési lehetőségeink gátja, hogy a média szélsőséges jelzőket aggat ránk. A kutatásainkból jól látszik, hogy főleg ott van lemaradásunk, ahol a médiának nagy a hatása: vidéken, a falvakban erősen megnövekedett a Jobbik támogatottsága, míg a nagyobb, 20 ezer fő feletti városokban inkább stagnál. A kis településeken az emberek jobban beszélgetnek egymással, megosztják egymással a tapasztalataikat, míg a városokban inkább a médiára hallgatnak" - magyarázta Sneider.

Jobbik-tüntetés Soroksáron, amelyet egy gyilkosság miatt tartottak Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Vona Gábor Kőszegen azt mondta, hogy a párt a kampányban a programjával fogja cáfolni ezeket az előítéleteket. Mivel a választóknak csak egy töredéke olvas választási programokat, megkérdeztük a párt vezetőit, szerintük hogyan felelhetnének meg a pártelnök elvárásainak. "Úgy tudnunk csak küzdeni, hogy elmondjuk mindenhol, hogy nem vagyunk nácik, rasszisták. Más eszközünk nincs, a média nem fog mellénk állni, mert ha az igazság kiderülne, biztos, hogy mindenki jobbikos lenne" - mondta Murányi Levente.

Az Origónak nyilatkozó pártvezetők szerint már a parlamenti munkájukkal is sokat javítottak a párt megítélésén. "Amikor bekerültünk a parlamentbe, mást vártak tőlünk, senki nem gondolt arra, hogy a Jobbik szakmai javaslatokkal, komoly munkával fog előrukkolni. Azóta sokan látják már, hogy nem azok vagyunk, akiknek 2010 előtt gondoltak minket, azt az előítéletet már sikerült levetkőzni, hogy mi csak az utcán tudunk politizálni. Lassan talán a többi is lekerül rólunk" - mondta Gyüre Csaba.

Néhány eset, amelyek miatt a Jobbikot szélsőséges pártnak nevezik

- A Jobbik egyik kevésbé ismert országgyűlési képviselője, Baráth Zsolt tavaly tavasszal egy napirend utáni felszólalásban a tiszaeszlári Solymosi Eszterről emlékezett meg, aki 1882 áprilisában tűnt el. A képviselő a beszédében felidézte a korabeli vádakat, hogy a lányt a helyi zsinagógában látták utoljára, és az ottani zsidóság gyanúsítható a meggyilkolásával. Baráth felszólalását a kormány és az ellenzék is elítélte, jobbikos képviselőtársai csendben elégedetlenkedtek, mert úgy gondolták, hogy a "zsidózásgyanús beszéd" nem tesz jót a párt megítélésének. Vona Gábor hibának nevezte a beszédet, de nem határolódott el a képviselőtől, és a párton belül nem is lett következménye az ügynek.

- A Jobbik képviselőit a cigányságról szóló felszólalásaik miatt is rendszeresen kritizálják, nemegyszer előfordult, hogy Orbán Viktor intette őket rendre napirend előtti felszólalásaik után. "Az a kijelentés, hogy a cigányok, nem egy ember, hanem az összes, csak azért szül gyereket, mert bevételi forrásként tekintenek a gyerekekre, ez merő rasszizmus, és olyan mélyen keresztényietlen, hogy nem is tudok mit kezdeni vele" - mondta például Dúró Dóra egyik felszólalása után márciusban Orbán.

- A párt többször szervezett már felvonulásokat azzal a felkiáltással, hogy "megálljt parancsoljanak a cigánybűnözésnek". A felvonulásokat olyan településeken tartják, ahol egy súlyos bűncselekményt - sokszor csak feltételezésük szerint - romák követtek el. A településeken a mások mellett Vona Gábor által alapított Magyar Gárda utódszervezeteinek tagjai egyenruhában vonulnak fel a cigányok lakta részeken, amit a romák fenyegetésként élnek meg.

- Tavaly a Jobbik nyíltan kiállt a háborús bűnökkel vádolt egykori gettóparancsnok, Csatáry László mellett, amikor igaztalan vádak miatt feljelentést tettek Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója ellen. Az ügyészség Zuroff feljelentése miatt kezdett nyomozni Csatáry ellen.