„Minden nemzetnek szüksége van igazodási pontokra. Olyan pillanatokra a történelem folyamában, melyekről nem lehet kétféleképpen gondolkodni. 1956 ilyen pillanata a magyar történelemnek. Mert hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni az elnyomásról, a zsarnokságról, idegen megszállókról, a diktatúráról és a nyomorúságról? És hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni a legtisztább forradalomról?” – így kezdődött Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi nyilatkozata 2001-ben, amelyet egy nappal az október 23-ai ünnep előtt adott ki. 23-án nem is tartott ünnepi beszédet, csak részt vett a hagyományos reggeli megemlékezésen.
Az évek során alapjaiban változott meg a pártok hozzáállása az október 23-ai ünnephez. Tizenkét éve még visszafogták magukat, de aztán rájöttek, hogy a négyévenként megrendezett választások előtti október 23. remek alkalom nagygyűlések szervezéséhez és az egyre hangzatosabb beszédekhez. Hogyan telepedett rá a politika október 23-ára?
A 2002-es választást megelőző október 23-ai ünnepség az akkori tudósítások szerint kifejezetten visszafogott volt. Nem voltak tömegeket az utcára csábító nagy rendezvények, a pártok vezetői inkább kisebb megemlékezéseken vettek részt, a beszédekben pedig az '56-os hősök méltatása mellett az összefogás szükségszerűségéről beszéltek.
Az MSZP Kaposváron tartott egy megemlékezést, amire több száz ember ment el. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt itt azt indítványozta, hogy a politikai pártok közösen emlékezzenek meg minden évben Nagy Imréről. A közelgő választásokra semmi sem utalt, Medgyessy se tért ki rá a beszédében az MTI tudósítása szerint.
A Fideszt akkoriban nem Orbán Viktor, hanem Pokorni Zoltán vezette, aki Dávid Ibolya MDF-elnökkel tartott egy külön megemlékezést. Itt Pokorni ugyan szóba hozta, hogy a szocialista diktatúra mennyit ártott a nemzetnek, de ő sem kampányolt, sőt Medgyessyhez hasonlóan az összefogásról beszélt. Azt mondta, 1956. október 23. a nemzeti összefogás kivételes pillanata lett, és a forradalom egyik tanulsága az összefogás fontossága lehet.
Négy évre rá, 2005-ben már egy héttel 23-a előtt is nagygyűléseket tartottak a pártok, és ezek már teljes egészében a közelgő választásokról szóltak. "Egy olyan kormányt szeretnék vezetni, amely nem csak az elmúlt év, nem csak az elmúlt három év hagyományaira és eredményeire támaszkodik, (...) olyan kormányt szeretnék vezeti a következő sok-sok évben, amelynek van bátorsága" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy 15 ezer embert érdeklő MSZP-s rendezvényen. Hiller István pártelnök pedig még a képviselőjelöltekről is ejtett pár szót. Orbán Viktor ugyanezen a napon több mint 30 ezer ember előtt értékelte az akkori nemzeti konzultációs programsorozatot. „Józan, megfontolt, mélyreható változásokra, új gazdaságra, új államra, új politikára van szükség Magyarországon” – mondta.
A 2005-ös ünnepet átjárta a politika a négy évvel korábbihoz képest. "Adjuk bizonyságát, hogy megértettük 1956 mára egyetlen, felszabadító, örömteli és erőt adó gondolattá sűrűsödött üzenetét: a változás jó, változtatni jó, és mi magyarok tudunk változtatni. Készüljetek hát!" - mondta Orbán Viktor a Műegyetem előtt. Orbán ugyan végig '56-ról beszélt, a beszéde tele volt aktualitásokkal. „Elég volt azokból, akik már az összes játékukat eljátszották velünk, vonuljanak el, mert vesztésre áll az ország, és ebben nekik oroszlánrészük van” – mondta, majd hozzátette, ezt 1956-ban gondolták.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke Hernádnémetiben tartott beszédében párhuzamot vont 1956 és 2005 között. Szerinte bár az országot nem tartják megszállás alatt, az elmúlt három évben az emberek elveszítették bizalmukat, nemcsak a kormányban, hanem lassan magukban is. Kövér László választmányi elnök pedig Nyírbátorban ekézte az akkori kormányt. Szerinte az a céljuk, hogy "tulajdontalanná, kiszolgáltatottá tegyen bennünket, hogy könnyebb legyen uralkodni rajtunk".
A fideszes beszédeket az MSZP akkor ki is kérte magának. A párt szóvivője, Nyakó István azt mondta, ők inkább a nyugodt ünneplést részesítik előnyben, ezért nem is minősítik aznap a fideszes nyilatkozatokat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Operaház esti díszelőadásán mégis beszólt az akkori ellenzéknek. "Maléter, Nagy Imre, Tóth Ilona megható, fölemelő történetei helyett az ünnepbe beköltözik a perc politikája. Mint hogyha ezért áldozták volna életüket. Nem ezért tették" - mondta Gyurcsány az alig háromperces beszédében. Az MTI információi szerint hosszabb beszédre készült, de lerövidítette, mert szerinte az akkori ellenzék átpolitizálta az ünnepet.
2009. október 23. már teljes egészében a választási mozgósításnak volt alárendelve. A Fidesz Nagytétényben ünnepelt, ahol Orbán Viktor pártelnök inkább tartott választási kampánybeszédet, mint megemlékezést. "Az a dolgunk, hogy legkésőbb öt hónap múlva győzelemre vigyük Magyarország ügyét" - jelentette ki, hozzátéve, hogy sorsfordító küzdelem kezdődik Magyarország számára. Egy kormányzásra készülő párt elnökeként hivatkozott magára, 1956 pedig csak akkor került elő, amikor az akkori értékekhez hasonlította a pártját, például azt mondta, hogy olyan új kormányt szeretne látni Magyarország élén, amely hivatását az '56-os fundamentumokon állva teljesíti be. A rendezvény a külsőségekben is egy választási nagygyűlésre hasonlított, lobogó zászlókkal, település-névtáblákkal. Az egyik résztvevő az Origónak akkor arról beszélt, reméli, hogy a Fidesz hatalomra kerül, mert akkor legalább három cikluson keresztül kormányozni fog.
Az MSZP aznap jóformán meg sem szólalt, az akkoriban népszerűsége mélypontján lévő párt politikusai csak helyi koszorúzásokon, illetve a központi állami ünnepségen vettek részt. Bajnai Gordon miniszterelnök 23-a előestéjén mondott ugyan egy beszédet a parlamentben, abban azonban inkább a múltról beszélt, és a rendszerváltás utáni időszak eredményeit méltatta, a 2010-es választásokról nem esett szó. Nyakó István azonban abban az évben is beszólt a Fidesznek, szerinte ugyanis Orbán Viktor fideszes nagygyűlést rendezett a közös megemlékezés napjából.
A leghangosabb gyűlést 2009-ben a Jobbik tartotta a Deák téren. A beszédek előtt nemzeti érzelmű rap szórakoztatta a résztvevőket, a gárdista lányok csokit és vizet osztottak a gárdista egyenruhában megjelenteknek. Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője a haza visszaszerzését tűzte ki célként, Vona Gábor, a párt elnöke pedig pokolfajzatnak nevezte az igazságügyi és rendészeti minisztert a színpadon.
Idén egymást érik a megemlékezések, a tüntetések és a felvonulások október 23-án Budapesten. Orbán Viktor a Hősök terén lévő állami ünnepségen fog beszédet mondani, ahová nem sokkal a miniszterelnöki beszéd előtt fog megérkezni a Civil Összefogás Fórum által szervezett Békemenet. Utóbbi célja, hogy hathatós választ adjanak „a baloldal agresszivitására”, mert szerintük a Szolidaritás Mozgalom október elején tartott tüntetése, ahol ledöntötték Orbán Viktor szobrát, túlment a jó ízlés határán. „Fel kell lépni a baloldal gyűlöletkampánya ellen” – írták a szervezők.
Az ellenzéki pártok a Műegyetem előtt fognak összegyűlni, ahol „összellenzéki demonstrációt” tartanak, és minden, „az Orbán-Simicska rezsimet leváltani akaró demokratát” várnak. A rendezvényen az MSZP és az Együtt-PM mellett részt vesz a Demokratikus Koalíció, illetve több kisebb párt vezetője is. A tervek szerint öt-öt percben felszólal Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, Bokros Lajos és Ungár Klára is.
A Jobbik már fél kettőkor elkezdi a megemlékezést, bár a honlapján szereplő meghívó szerint nem tartják pártgyűlésnek a rendezvényt, hanem "várnak minden olyan magyar embert, akiket az elmúlt 24 év fideszes és szocialista kormányai tönkretettek".