Orbán: Szerveződjetek, csatlakozzatok!

Összefogásra és szervezkedésre szólította fel a szimpatizánsokat Orbán Viktor a Hősök terén tartott beszédében. Azt mondta, az ellenzék ismét azon van, hogy letörje a szabadságot, de most be lehet fejezni, amit 56-ban elkezdett Magyarország.

"Közeledünk a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadság felé" – értékelt Orbán Viktor a Hősök terén tartott ünnepi beszédében. A kormányfő a múltra, a kommunizmus elleni küzdelemre és a harcok hőseire való emlékezés után tért rá az aktuálpolitikára, párhuzamot vonva az 1919-es, 1956-os, 1990-es és a mai helyzet között.

Mint mondta, Magyarországot a rendszerváltás idején a volt kommunisták adták a spekulánsok és a nemzetközi pénzipar kezére, és ők azok, akik készen állnak arra, hogy ezt ismét megtegyék. "Azt hittük, elég, ha a szovjetek elmennek, és szabad választások lesznek. Akkor még nem tudtuk, hogy a múlt emberei készülnek a hatalom átmentésére. Csendben szövetkeztek külső erőkkel. A pufajkát öltönyre, a tovarist Tavaresre cserélték. Elvették a lehetőséget, hogy mi, magyarok dönthessünk saját életünkről. Miként építjük fel a gazdaságot, miből, miként élünk" – mondta.

Orbán Viktor ünnepi beszéde a Hősök terén október 23-án Fotó: Hajdú D. András - Origo

"A szabadság értelme nem csak az, hogy nincsenek itt a szovjetek, hogy visszavesszük az országot. A szabadság csak itt kezdődik. Fölszabadíthatjuk a saját életünket. Mi rendezzük be, mi döntünk, mások beleszólása nélkül" – tette hozzá.

Orbán azt mondta, 2010 óta nagy dolgok történtek. "Olyan döntéseket hoztunk, amikre nem kértünk jóváhagyást, sőt, a fél világ ellenére hoztuk ezeket. Új alkotmány készült, segély helyett munkára építjük az életünket, nemzeti gazdaságpolitikát indítottunk, újraiparosítás van, a magyar földet magyar kézben tartjuk. A magyar szabadság nevében hoztunk döntéseket" – mondta, hozzátéve: "közeledünk a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadság felé". "Egyenesen meg kell mondani, mit akarunk: azt akarjuk, hogy mindezt ne lehessen elvenni a magyaroktól. Elvenni a nyugdíjat, gyedet. Ne lökhessék adósságba, ne tehessék ismét együtt tönkre Magyarországot, ne szolgáltathassák ki spekulánsoknak" – mondta.

A kormányfő beszélt a 2006-os rendőri túlkapásokról is. Azt mondta, 2006-ban ezen a napon "puskákkal vadásztak ránk, lovasrohammal, kardlappal támadták a békés tüntetőket. Azok kezében volt a kormányzati hatalom, akik gátlás nélkül felhasználhatták a fegyveres testületet a polgárok ellen. Ma is közénk lövetnének. Ma is megtennék, ha megtehetnék. Azért nem tehetik, mert a magyarok többsége félretolta őket" – mondta.

Orbán szerint az ellenzéki erők "megint szervezkednek, hamisítanak, idegenekkel szövetkeznek". "Szórják az erőszak magvait. A Békemenetet nem véletlenül hívják így. Mi mindannyian derűs, békés életet akarunk. Ez azonban nem azonos a baleksággal, tétlenséggel. Köszönjük a Békemenetnek, hogy visszaverte a gyarmatosítási törekvéseket" – mondta. A kormányfő úgy fogalmazott: nem fogjuk tétlenül nézni ezt, le fogjuk leplezni az összes hamisítást, ezzel vélhetően az elhíresült bajai felvételre utalva.

Orbán Viktor ünnepi beszéde a Hősök terén október 23-án Forrás: Origo

"Nem elég jól kormányozni. Nem elég a gazdaság rendbetétele, nem elég semmilyen biztató felmérés sem. Nem hihetitek, hogy a kormány nélkületek megnyeri a küzdelmet. Ha meg akarjuk védeni a nyugdíjat, fizetést, rezsicsökkentést, alkotmányt, akkor személyesen kell részt venni a küzdelemben. Szerveződjetek, jelentkezzetek, csatlakozzatok! Nincs okunk kapkodni, de be kell indítani a gépezetet, hadrendbe kell állítani a csapatokat, mint 2010-ben" – mozgósított a 2014-es választásokra a miniszterelnök.

"Be lehet fejezni, amit 56-ban elkezdtünk. Mindenkire szükség lesz. Az a legfontosabb, hogy nekikezdjünk, elinduljunk. Nincs középút. Vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nincs szabadság. És akkor a szolgaság lesz a végzet" – zárta beszédét a kormányfő.

A megemlékezés első felében Orbán Viktor a szabadságszerető embereket köszöntötte szerte a világban. Mint mondta, október 23-án az egész szabad világ kalapot emel a magyarok előtt, a szabad világ saját hőseiként gondol az 56-os szabadságharcosokra, azokra, akik nyílt harcot hirdettek a megszállók és kommunisták ellen, fogalmazott.

"A kommunizmus ki- és megjavíthatatlan, fedték fel a harcosok" – vélekedett. Szerinte nemcsak Istent, de teremtményét, a szabad akaratú embert is tagadja, és ha tér nyílik előtte, rabigába hajtja vagy megsemmisíti. A nemzetiszocializmus után a nemzetközi szocializmus képviselői három év után bekebelezték a magyarok szabadságát, de 56 őszén hirtelen kitavaszodott, mondta. "Az évekig tartó szenvedés és megaláztatás után a szabadságvágy kitört, és hatalmas sugárban indult az ég felé, hogy leverje a vörös csillagot, mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor integet az összegyűlteknek Forrás: Origo

A kormányfő szerint 56-ban nem lehetett tovább tűrni, nem volt mire várni. Mindenki tudta, érezte: nincs tovább, ha folytatódik a szovjet világ, akkor semmi nem marad, ami a mienk, amit ezer év alatt építettünk fel magunknak.

"Tenni kellett hát valamit. Felemeltük szívünket, fellázadtunk, szabadságharcot indítottunk. Csontjainkban éreztük, hogy a haza sorsa forog kockán, ezért nem számított a túlerő." Beszédében úgy fogalmazott, az emberfelettire kellett készülni, harcba kellett szállni a mérhetetlen túlerővel.

Akik azon az őszön szembeszálltak a szovjet hadsereggel, tudták, hogy az életüket teszik kockára, de tudták azt is, hogy ha meghalnak, akkor is lehet hozadéka a harcnak. "Szépek, bátrak, fiatalok voltak. Mégis odaadták az életüket a mi szabadságunkért. Lemondtak az életről az életért."

Orbán Viktor azt mondta, nekik köszönhetjük, hogy a szovjet megszállás alatt megőrizhettük tartásunkat, ha titokban is, de volt mire büszkének lenni. Nem a meghasonlást, hanem a kiállás, hősiesség, nagyság dicsőségét hagyták örökül.

Huszár hallgatja Orbán beszédét a Hősök terén Forrás: Sáling Gergő

A kormányfő ezután arról beszélt, hogy a magyarok a 20. század során háromszor rázták le a kommunista önkényt: 19-ben, 56-ban és végül 90-ben. "Az európai történelem páratlan és különös napkitörése, hogy a kommunizmust nem a szabad világ döntötte meg, hanem a szabadságra váró nemzetek. Azok a magyarok vetettek véget a szocializmus nyomasztó szürkeségének, akik 56 után itt maradtak" – fogalmazott. Nehéz sors várt rájuk, mégis maradtak, elszenvedték a megtorlást, megaláztatást, a lezárt határt, bedeszkázott égboltot, mondta.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: megszültek, megóvtak, felneveltek minket, aztán velünk összekapaszkodva, együtt felőröltük a kommunistákat. "Visszaszorítottuk, meglékeltük, elsüllyesztettük az első választáson a kommunizmust. Mi, együtt" – mondta. Ezután többes számban beszélt az 1989-es Hősök terei rendezvényről, a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédéről.

"A döntő csapást itt, ezen a téren mértük rájuk. Itt egyesítettük az 56-os igazságot a mi életerőnkkel és elszántságunkkal. A kommunizmus koporsójába az utolsó szeget is beütöttük. Itt mondtuk ki, hogy a szovjet katonáknak távozniuk kell. Itt mondtuk ki, hogy az állampártot rá kell szorítani a szabad választásokra, itt mutattuk fel a lyukas zászlót. Bebizonyítottuk, hogy át lehet írni a sors könyvét, amely azt írta, hogy a szovjet birodalom ellen nincs mit tenni."