Hol bűzlik Budapest?

A vendéglátósok szó nélkül takarítják a hányást a házfalról, az utcaseprők viszont nem nyúlhatnak hozzá az emberi ürülékhez. Budapesten láthatóan sokan szeretik a szabadban végezni a dolgukat – még akkor is, ha pár méterre van nyilvános illemhely. Térkép a város leghúgyszagúbb pontjairól.

„Beguggolt a két kocsi közé, aztán sutty, még papírt sem használt” – meséli az Erzsébetváros tisztán tartásával foglalkozó Erva Zrt. egyik felügyelője, aki már sok mindent látott az utcán, de a fényes nappal a nagydolgát végző nőn még ő is meglepődött. A férfi a hóesésben, baseballsapka és nagy kapucni alól ki-kilesve figyeli a Dob utcában tevékenykedő utcaseprőket, akik nem szívesen nyilatkoznak, mert túl sok a munkájuk. Pár utcára vannak a Király utcai plébániától, amelyet a múlt héten pénteken körbekerítettek, mert a falát rendszeresen levizelték a környéken bulizók, és elviselhetetlenné vált a bűz.

Nem rózsás a helyzet Budapest más részein sem. Több kerületi önkormányzat összegyűjtötte, hogy pontosan mely tereken, utcákban okozzák a legnagyobb problémát a dolgukat a szabadban végző emberek. A kapualjakban, zöldterületeken, játszótereken elsősorban a hajléktalanokat hibáztatják a húgy- és szarszagért, a belváros bulizós utcáin viszont az utcán vizelő és a házak sarkába hányó fiatalokra és turistákra panaszkodnak. Budapest turisztikai látványosságai sincsenek biztonságban: a Szent István-bazilikát tavaly kerítették körbe, mivel drágának bizonyult az éjszakai dorbézolások utáni takarítás, egy lengyel pár pedig arra panaszkodott, hogy az Opera oldalánál láttak emberi ürüléket.

Mindez nem magyar sajátosság. Egy New York-i újságíró a Central Parkban biciklizve háborodott fel azon, hogy egy első pillanatban kertésznek hitt ember valójában nem locsolótömlővel öntözi a bokrokat, hanem a dolgát végzi a kutyasétáltatók mellett, a rendszeretőnek hitt japánok pedig állítólag még az amerikaiaknál is természetesebben vizelnek fényes nappal a közterületeken. Koppenhágában liliom alakú köztéri piszoárokkal próbálják visszaszorítani az illegális vizelést, Párizst pedig több utazással foglalkozó blog is egyszerűen húgyszagúnak titulálja. Holott Párizsban 5000 emberre, míg Budapesten 20 000 emberre jut egy utcai vécé.

Egyszerűbb a bokorba

Az elmúlt években nagy felújításokat végeztünk, a több évtizedes lemaradást már nagyjából sikerült behoznunk” – mondta Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek kommunikációs vezetője. A cég három éve kapta meg a nyilvános illemhelyek üzemeltetését feladatnak. A teljesen tönkrement hálózatot mára már felzárkóztatták az európai színvonalhoz, és körülbelül 40 kulturált és tiszta nyilvános illemhelyet üzemeltetnek a fővárosban, amelyek közül több is (például a Déli pályaudvari, a városligeti és a Lehel téri) zuhanyzóval, pelenkázóval van felszerelve.

A cég közreműködött Magyarország WC-térképének elkészítésében is, amelyből mindenki láthatja, hogy hova mehet, ha az utcán jön rá a szükség. A nyilvános illemhelyek mellett a bevásárlóközpontok vécéit is számításba lehet venni, illetve sokszor beengedik az embert kocsmákba, éttermekbe is.

Gyakran viszont nem a nyilvános vécék hiánya, hanem a nemtörődömség az oka az utca piszkításának. Az utcán véletlenszerűen megkérdezett férfiak közül szinte mindenki vizelt már utcán, általában azért, mert nem volt kedve megfelelő helyet keresgélni. „Bokorba már én is csináltam, viszont mindig szoktam szólni a haverjaimnak, hogy a betonra ne, mert az nagyon büdös lesz másnap reggel” – mondta egy 24 éves fiú.

„Itt, az utca túloldalán minden áldott este összecsinálják az állvány és a trafódoboz közötti sarkot, itt már biztos egy kicsit takarásban érzik magukat” – mondja a Vasvári Pál utcában lévő Nappali bár tulajdonosa, Székely Márton. „A múltkor láttam az ablakból, hogy egy öt-hat fős csapat konkrétan sorban állt az utcán a saroknál. Nem bírtam tovább, kikiabáltam nekik, hogy jöjjenek be inkább a bár mosdójába” – mondta.

Másoknak nehezebb a bejutás az ilyen helyekre. Az Erva Zrt. felügyelője szerint például nagy gondban szoktak lenni a takarítónőik is, amikor vécére kell menniük. Főleg télen, amikor sok nyilvános illemhely zárva van: a neon munkáskabátot látva sok helyre nem szívesen engedik be őket. A négy éve hajléktalanként élő Fábián Károly szerint minden attól függ, hogy van az ember felöltözve: „Ha nem vagy büdös, akkor a kocsmákba beengednek vécézni, normális ruhában néha a plázákból sem zavarnak ki.” Más esetben a nappali melegedőkben tudják elvégezni a dolgukat. Az utcai tisztítók szerint viszont épp a Kürt utcában lévő melegedő melletti részek vannak a legrosszabb állapotban, mert sokan odapiszkítanak. Fábián Károly szerint ez azért lehet, mert a Kürt utcai melegedőben olyan rossz szagok terjengnek, hogy sok hajléktalan már be sem megy oda.

Piszoktakarítás nagy erőkkel

A kerületi önkormányzatok különböző módon oldják meg a kerület tisztítását: a közterület-felügyelet mellett általában a kerület által megbízott vállalkozások, kft.-k végzik a munkát. A Fővárosi Közgyűlés rendelete szerint minden ingatlantulajdonosnak is gondoskodnia kell az épület előtti járda és zöldterület tisztán tartásáról. Ez kötelességük a szórakozó- és vendéglátóhelyeknek is. „Mi nem vagyunk egy bárpulton táncolós hely, de előfordult már, hogy a hazatérő vendégek lehányták a ház falát. Ezt természetesen mi takarítjuk fel” – mondta a Nappali tulajdonosa. Terézvárosban október 1-jétől fizetendő a kocsmaadó is, amelyből körülbelül 80 millió forint bevételt vár az önkormányzat. Ezt a kerületi utcák tisztán tartására és a közbiztonság javítására fordítanák.

Az emberi piszok feltakarítása viszont nem egyszerű. „Az emberi vizelet, ürülék veszélyes, a feltakarítást nem végezhetik az utcaseprők, csak mindent szétkennének az utcán. Nagynyomású gőzborotvát kell alkalmazni” – mondta az Erva Zrt. felügyelője. Eközben három férfi, akik a Dob utcában épp egy ilyen, víztömlővel felszerelt kocsival dolgoztak, arról panaszkodtak, hogy a lakók általában nem értékelik eléggé a módszert: „Mindig azt hiszik, hogy mi csak össze akarjuk vizezni az utcákat. Még esőben is. Pedig az emberi piszkot csak ezzel a nagy nyomással lehet eltüntetni” – mondták.

Duka Gyula, a belvárosi Anker Klub vendéglátósa szerint a tisztítás hatékonyságával vannak gondok: „Az rendben van, hogy a koszt gőzzel lefújják a járdáról, de aztán meg ottmarad az úttesten. Minden európai bulinegyedben óriási a kosz reggel négyre, viszont hajnalban végigmennek a takarítók, és reggel hatra már enni lehet a földről”.

Hetvenezer is lehet egy bokorba pisilés

Az utcára piszkítás csak tettenérés esetén büntethető, köztisztasági szabálysértésnek minősül (ugyanúgy, mint a cigarettacsikk eldobása vagy tömegközlekedési eszközön való szemetelés). A helyszíni bírságként 5000–50 000 forintot lehet kiszabni, hat hónapon belüli újabb szabálysértés esetén ez az összeg akár 70 000 forint is lehet. Arról nincsenek átfogó adatok, hogy Budapesten az elmúlt években hányszor indult eljárás ilyen esetben. A IX. kerületben például 2010-ben 11 esetben indult szabálysértési eljárás, az utcán vizelők viszont mindannyian csak elkövetői figyelmeztetésben részesültek. 2011-ben öt embert bírságoltak meg 5000 forintra, 2012 áprilisáig pedig nyolc embert büntettek meg 10 000 forintra. 2012 áprilisa után a kerületi kormányhivatalok foglalkoznak a kérdéssel, ők viszont nem rendelkeznek kimondottan az utcai vizelésre vonatkozó adatokkal.