Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke fegyelmi vizsgálatot indítana ifjabb Hegedűs Lóránt ellen, a Horthy Miklós-mellszobor avatáson történtek miatt – írja a Dunamelléki Egyházkerület hivatalos oldala.
Szabó szeretne választ kapni arra, hogy Hegedűs Lóránt magatartása megfelel-e a lelkészekről szóló törvény idevágó pontjainak, vagyis megtett-e mindent egyháza jó híréért, kerülte-e a megbotránkozást kiváltó magatartást, tartózkodott-e olyan tevékenységtől, amely megoszthatja egyháza közösségét.
"A vizsgálat lefolytatásáig csak megütközésemet tudom kifejezni, hogy egyházunk közfelfogását és korábbi megnyilatkozásait semmibe véve, a keresztyéni közösséget lejáratva a Szabadság téri református templomban provokatív politikai akciót szerveztek, amelynek politikai hasznát máris ki-ki maga láthatja, ám egyházunk tisztességének és a lelkipásztori szolgálat becsületének okozott kára beláthatatlan" – írta Szabó István.
A Jobbik vasárnap délelőtt avatta fel a szobrot, előtte pedig istentiszteletet tartottak a Hazatérés templomában körülbelül 400 megemlékező részvételével. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese Horthy Miklóst a 20. század legnagyobb államférfijának nevezte, aki Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, a Rákócziakkal, Kossuthtal és Széchenyivel említhető egy sorban. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a rendszerváltást követően nem rehabilitálták a kormányzót, akinek eddig nem volt köztéri szobra Budapesten. Szerinte ez azért van így, mert ahogyan a kommunistákat zavarta, úgy most "Brüsszel és Washington helyi bábjait" is zavarja Horthy Miklós "nemzetmentő" politikájának emléke. Úgy értékelte: a rendszerváltás óta kormányzó politikusok programjai a nyomába sem érnek Horthy Miklós "ezeréves magyar hagyományokon nyugvó politikájának". Horthy Miklós "amíg tudott, 1944 tavaszáig" ellenállt a szélsőséges ideológiáknak – hangsúlyozta.
Közben Hegedűs bejelentette, hogy a Hazatérés Temploma nevében feljelentést tesz azok ellen, akik a vasárnap megzavarták a templom alapkőletételének 75. évfordulóján tartott ünnepi hálaadó istentiszteletet. A lelkész rágalmazásért és becsületsértésért feljelenti Steiner Pál szocialista országgyűlési képviselőt is, mert miközben - álláspontja szerint - megemlékeztek a vészkorszak áldozatairól is, aközben a szocialista politikus "antiszemitának bélyegezte Krisztus Földi Testének szerves részét, a Budapest Szabadság téri Szent Eklézsiát".
Szintén feljelenti Rétvári Bencét, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkárát jó hírnév megsértéséért, mivel az államtitkár az ünnepi úrnapi istentisztelet meghirdetését a széles nyilvánosság előtt provokációnak nevezte. A lelkész emellett a személyét és családját érő fenyegetések miatt az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordul, tekintettel arra, hogy felesége országgyűlési képviselő és az Országgyűlés jegyzője. A lelkipásztor közleményében arra kérte a magyar református egyházi vezetést, határozott állásfoglalásával védje meg a nemtelen támadásoktól a templomot és a gyülekezetet.