Betörő jött a Mikulás helyett

Akiknél nem ajándékot hozott, hanem ékszereket vitt az esti látogató Mikuláskor. Aki feladta, hogy lebetűzze a rendőröknek az összes ellopott opera-cd szerzőjét és címét. Akiknél kis híján meglett a betörő, de cipőt cserélt, és megúszta. És akik nem bánták, hogy leakasztottak a nappali faláról egy képet. Az Origo szerkesztőségének betöréses történetei.

Ballai Vince, Hírek: "Mikulás előestéje volt, másnapra vártuk volna, csakhogy hamarabb jött, de nem a kéményen, hanem az ablakon át, ráadásul nem hozott, hanem vitt dolgokat. Néhány ékszert, drága sportórát, kevés készpénzt és fényképezőgépet. A betörő a kertre néző új műanyag ablakot nyitotta ki kívülről felfeszegetve, és fenekestül felforgatott két szobát az alatt az alig fél- egy óra alatt, amíg egyikünk a kölykök elé ment az iskolába, a másikunk pedig még nem ért haza. Adri hazaérve nyitott erkélyajtót (azon ment ki a tolvaj) és ablakot, alatta összetapicskolt fotelt, a szobákban kiforgatott fiókokat talált.

A betörés este hat előtt történt, a rendőrök este nyolc után meg is érkeztek, de csak a helyszínt biztosítani és jegyzőkönyvet felvenni. A helyszínelőket valamikorra hajnalra ígérték, addig kellett volna eltölteni egy kellemes estét a felnőtt- és gyerekhálószobán kívül – ahol elvileg semmihez sem lett volna szabad nyúlni – egy amúgy kedves rendőrnővel. Három fáradt gyerekkel, másnapi iskolával ezt inkább kihagytuk. Persze nem is lett meg a tettes, és a biztosító sem fizetett egy vasat sem, mondván, erre nem terjedt ki a meglévő lakásbiztosítás. Az már csak hab a tortán, hogy a rendőrökhöz vagy háromszor vissza kellett menni, mert egymás után rosszul írták az adatokat (nevet címet, stb.) a sikertelen nyomozást lezáró jelentésben."

Cipőt cserélt a gyanúsított

Joó Hajnalka, Hírek: "Hozzánk két éve tört be egyik éjjel egy bukóablakot kifeszegetve egy besurranó: elvitte az ékszereimet, az irat- és pénztárcám, meg a fényképezőgépeinket (otthagyott viszont érthetetlen módon – vagy nem bírta el – két laptopot, gps-t, meg számos egyéb értéket és még pénzt is talált volna, ha akar). Reggel a szokásos menet: miért van nyitva az ablak, jé, hol a pénztárcám, basszus, nincsenek meg az ékszereim – bejelentés, rendőrségre bemenni, vallomást tenni, időhúzás, intézkedés, helyszínelés satöbbi.

Betöréshez használt szerszámok (képeink illusztrációk) Forrás: MTI/Győri Károly

A rendőrséggel nem az volt a legdurvább, hogy a rendőrőrsön és a helyszínen tett vallomásaink ellenére még kétszer behívtak mindkettőnket, hogy elmondjuk ugyanazt, hanem, hogy utólag kiderült, hogy a betörőt egy járőr véletlenül még aznap éjjel elfogta. Nála volt a cuccok egy része is (az aranyak mondanom sem kell, nem voltak meg, a többiről meg azt állította, hogy egy bokorban találta őket). Rábizonyítani mégsem tudták, mert az elfogáskor nem vettek tőle cipőtalplenyomatot, amikor pedig napokkal később beidézték vallomást tenni, akkor másik cipőben volt, mint amiről az ablakpárkányunkon minta volt. Hát bravó…"

Oda lett az operagyűjtemény

Kling József, Utazás: "Nekem a ház előtt az udvarban az autómat törték fel, immár háromszor. A legsúlyosabb az volt, amikor a kesztyűtartóból elvitték az operáimat, a hordozható cd-lejátszót, egy príma kis esőkabátot (éppen esett) és egy eurót.

Bementem a rendőrségre bejelenteni. A jegyzőkönyv felvétele vígjátéki szitukat hozott. Az ügyeletes rendőrnek fel kellett sorolnom az összes operát, ami eltűnt. Eredeti cédék voltak, egy ilyen opera 10-15 000 forint között volt akkor. Azóta már csak másolatokban gondolkodom. A rendőr két ujjal gépelt, és minden egyes mű címét, szerzőjét le kellett diktálnom.

Mozart Le nozze di Figaro, Gluck Alceste, Rameau Les Indes Galantes, stb. Persze betűznöm kellett mindet. Az ötödiknél már láttam, hogy nem lesz ez így jó, így is majd’ két órát töltöttem az őrsön, úgyhogy a nagy részét elhagytam, csak hogy mielőbb szabadulhassak. Nem lett meg semmi sem, hónapokkal később kaptam egy értesítést, hogy az ismeretlen tettes után megszüntették a nyomozást."

Vitték a tárcsát

Egy névtelenséget kérő kolléga: "Hozzánk a tisza-tavi telekre törtek be. Nem is a házba, hanem a garázsba. Jellemző, hogy van riasztó, mind a házban, mind a garázsban, de akkor nem működött (Azóta már újra beüzemeltük). Széthányták a garázst, és elvitték a vasakat. Például a csónakmotort, a faternak mégis a boronatál fájt a legjobban. Az egy elég súlyos vaseszköz, gondolom jó árat kaptak érte a MÉH-ben. A tettes nem lett meg.

Ugyanitt történt egy két évvel ezelőtt, hogy besurrantak a házba, miközben apám meg egy horgásztársaság aludt a házban. Végül is ez az ő hibájuk volt: nem zárták be az ajtót éjszakákra, mert az egyik horgász a kocsijában aludt. A tolvajok bejöttek, elemelték a tárcákat a pultról, és már szaladtak is. Apámék egy ideig üldözték őket, de aztán eltűntek a mezőn. Nem lettek meg.

Forrás: AFP

Budapesten a kocsit törték fel, éjszaka az udvarunkon. Ez is a mi hibánk volt, a fater ugyanis benne felejtette a pénztárcáját jól látható helyen. Amúgy többször is észrevettük, hogy éjszaka bejárkálnak a kertbe. Múltkor például arra értem haza az éjszakai ügyeletből, hogy tárva nyitva állnak a kocsik, és minden összevissza van bennünk. Akkor nem vittek el semmi, mert nem volt benne semmi értékes. Azért túrták fel, mert nyitva találták. De ez is milyen jó már, minden éjszaka bemásznak megnézni, hogy épp nyitva van-e valami?"

Fényes nappal jött a tolvaj

Ferenczi András, Hírek: "Anyukámhoz most tavasszal, fényes nappal törtek be. XII. kerületi társasház, békés környék, legfelső emelet. A biztonsággal olyan nagyon sokat nem foglalkoztunk, csak egy teljesen átlagos zár volt egy elég vékonyka ajtón. Feszítővassal törték fel az ajtót azt hiszem, de szerencsére nem vittek el sok mindent. A nagy lcd-tévét és a festményeket meghagyták, viszont két ócska laptopot elvittek, meg 0 forintos ékszereket és egy kis készpénzt.

Óriási felfordulást csináltak, körülbelül 150 ezer volt a kár. A biztosító nagyon rendesen fizetett, még azt hiszem jól is jártunk, mert az ellopott laptop értékét többre becsülték, mint az szerintem ért volna. A rendőrök is korrektek voltak, de hát nyilván nem sokat tudtak ígérni. A betörés után lett hevederzár az ajtón, és a ház megcsináltatta a bejárati ajtót is, mert annak a mágneses zárja is gyakrabban kinyílt a kelleténél."

Jó szolgálatot tett a riasztó

Egy másik kolléga névtelenül: "Nyaralás közben kaptuk az sms-t az őrző-védő szolgálattól, hogy betörtek hozzánk, a konyhaablakon keresztül. Az eset az elutazásunk után három nappal, a hajnali órákban történt (a rendőrök szerint ekkorra figyelték meg, hogy senki nincs otthon, illetve nem is várható ebben az időpontban). Egy rokonunk nyitotta ki a lakást a rendőröknek, akiknek sikerült ujjlenyomatokat gyűjteni, de három hónappal később mégis eredménytelenül zárták le az ügyet. A biztosítóval minden simán ment. Csak az ablakot kellett cserélni, egyébként semmit nem vittek el.

Rablásból származó, lefoglalt ékszerek Zalaegerszegen (illusztráció) Forrás: MTI/Varga György

Kevés idejük volt, mert azonnal megszólalt a riasztó. A kivonuló szolgálat kb. 5 perc alatt ér ki, de ezt a betörők valószínűleg tudják is, mert a fiókokat azért az emeleten is kirángatták, tehát ennyi időt még kockáztattak. Legnagyobb meglepetésünkre a szem előtt lévő két laptopot sem vitték el, ami a családi fotók szempontjából nagyon jó hír volt számunkra. Azóta gyakrabban archiválunk, és ha elutazunk, eldugjuk a számítógépeket. Az egészben az volt a legrosszabb, hogy mindez az otthonunkban történt, ott voltak a lábnyomok az ebédlőasztalon (ahová beléptek az ablakból), ahol a család együtt eszik és beszélget. A kislányunknak azt mondtuk, hogy egy nagy madár repült az ablaknak, azért kell kicserélni."

Leakasztották az utált képet

Tóth Sára, felelős szerkesztő: "Hozzánk többször is betörtek, és ami a durva, hogy mindig otthon voltunk, mert éjszakánként jöttek. Ahhoz képest, hogy a lakásunk tele van elég értékes cuccokkal, képekkel, fényképezőgépekkel, antik tárgyakkal, iszonyú olcsón megúsztuk. Egyszer elvitték anyám pénztárcáját körülbelül ötezer forinttal, egyszer leakasztottak egy képet a falról. Pont egy olyat, ami nem is ért túl sokat és mindenki utálta. Igazából inkább csak marha szar érzés volt, hogy valaki ott járkált a lakásban miközben mi ott aludtunk.

A rendőröket csak az első alkalommal hívtuk ki, mert egész nap szopattak, és csak késő délután érkeztek meg, hogy aztán kioktassanak, hogy nem kellett volna hozzányúlni a kilincshez."

A betörés szempontjából most jön a veszélyesebb időszak, de megelőzhető a baj. Például ügyes kütyükkel, vagy ha hagyományosabb módszerekre esküszik, akár élőerővel is. Tudta, hogy egy liba is lehet jó házőrző?