Ahol 50-szer annyi jut stadionra, mint felújításra

Összesen 12 milliárd forintot kap stadionfejlesztésre jövőre több mint húsz település. Van, amelyik egész évben alig gazdálkodik több pénzzel, mint amennyit most erre az egyetlen célra kap. A többségnek pedig kevesebb jut általános felújításokra, mint a stadionjára.

A Pécshez közeli Kozármislenyen közel 6 ezer ember lakik. Idei költségvetésében 540 millió forintnyi kiadással számolt a helyi önkormányzat. Felújításokra ebből is mindössze 8 milliót irányoztak elő. Az egészet a helyi vízvezeték korszerűsítésére fogják költeni.

Ha ezeknek a számoknak a viszonylatában nézzük, akkor Kozármisleny szinte felfoghatatlanul nagy beruházás elé néz. Ez a település egyike annak a 21 önkormányzatnak, amely várhatóan jelentős támogatást kap stadionfejlesztésre jövőre. Kozármisleny konkrétan 400 milliót. Ez azt jelenti, hogy a település ötvenszer annyi pénzhez jut egyetlen célra, mint amennyit az egész éves felújítási munkálataira tervez költeni.

Ennyire szembetűnő arányok ugyan a többi támogatott településnél nincsenek, de a stadionépítésre adott összegek még a nagyobb városoknál is jelentős tételnek számítanak. Mezőkövesd például összesen 620 milliós támogatást kap stadionépítésre. Ebből 400 milliót már júliusban megkapott a helyi futballklub, ezt fejelik meg most még 220 millióval. Eközben a település idei költségvetése mintegy 8,2 milliárd forintnyi kiadással számol, és ebből felújítási célokra mindössze 40 milliót terveztek (mint a költségvetési rendeletből kiderül, ez egészében a települési vízellátás felújítására megy).

A mezőkövesdi stadion Forrás: MTI/Vajda János

Ajka 400 milliót kap stadionépítésre, miközben idei költségvetésében 89 milliót tett félre felújításokra, köztük a játszóterei, utcái és buszvárói rendbetételére. Az alábbi grafikonon több város esetében is látható, hogy a stadiontámogatás hogyan aránylik a helyi felújítási pénzekhez (fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem azonos a beruházásokkal, azok egy külön tételt jelentenek a költségvetésekben).

A parlament elé került javaslat értelmében 21 település kap stadionépítési támogatást, ezek közül kettőnek nem volt elérhető online az idei költségvetése. A többi 19 közül 7 kivételével mindenki kevesebbet tervezett be idén felújításokra, mint amennyit stadionfejlesztésre kap jövőre. Igaz, vannak köztük olyanok, amelyek az átlagos 400-500 milliós támogatásnál jóval kevesebbre, külön-külön 120 millió forintra számíthatnak (Kisvárda és Szigetszentmiklós).

A zalaegerszegi stadion Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A stadionfejlesztések a mostani kormány alatt indultak el. A program azzal kezdődött, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már a 2010-es választások előtt is új stadiont ígért például a debreceni focicsapatnak, a kormányváltás után pedig valóban elkezdődtek a stadionépítések. Idén ősszel azonban rákapcsoltak, szeptemberben Orbán Viktor és Csányi Sándor labdarúgó-szövetségi elnök aláírta az MLSZ létesítményfejlesztési koncepcióját. Ennek értelmében 2016-ig 40 milliárd forintot fordítanak majd felújításra, és a meglévő pályák komfortosítására.

"Amit ma itt teszünk, az pontosan illeszkedik abba a tervbe, hogy a sportot stratégiai ágazattá tesszük" - mondta Orbán a létesítményfejlesztési koncepcióról, hozzátéve, hogy a sport még mindig "leghátul kullog", ha azt nézzük, mennyit költenek például az egészségügyre, vagy éppen a közoktatásra.

Az első 12 milliárd forintot a kormány már felosztotta. Egy, a 2014-es költségvetéshez hétfőn megszavazott módosító indítvány 26 klubot és települést nevez meg, amelyek különböző mértékű, de átlagosan több száz milliós támogatást kapnak jövőre stadionépítésre. A támogatott települések és klubok listája az alábbi táblázatban látható.

Ők kapják a stadionpénzt a kormánytól

Pécs	500 millió forint
Nyíregyháza	500 millió forint
Zalaegerszeg	500 millió forint
Kaposvár	560 millió forint
Kecskemét	560 millió forint
Paks	560 millió forint
Pápa	560 millió forint
Békéscsaba	560 millió forint
Mezőkövesd	220 millió forint
Siófok	600 millió forint
Dunaújváros	600 millió forint
Gyirmót	600 millió forint
Ajka	400 millió forint
Balmazújváros	400 millió forint
Cegléd	400 millió forint
Kozármisleny	400 millió forint
Sopron	400 millió forint
Szolnok	400 millió forint
Tatabánya	400 millió forint
Szigetszentmiklós	120 millió forint
Kisvárda	120 millió forint
Budapest, Bozsik Stadion	400 millió forint
Győri EТО Futball Club	560 millió forint
Budapest, Szusza Ferenc Stadion	560 millió forint
Budapest, Illovszky Rudolf Stadion	500 millió forint
Budapest, Hidegkuti Nándor Stadion	560 millió forint

Cikkünk megjelenése után megkeresett minket a Magyar Labdarugó Szövetség azzal, hogy mondandója van a témában. Azt írták, hogy az elmúlt másfél évben felmérték a magyarországi futballpályák és stadionok műszaki állapotát és arra jutottak, hogy az állapotuk „messze elmarad az európai, de még a régiós átlagtól is”. Ez után állították össze a létesítményfejlesztési szakmai tervet, amelynek a célja, hogy gyorsan és érezhetően javuljon a futballpályák infrastrukturális helyzete. A projekt következtében legkevesebb 1000 futballpálya felújítását tervezik a következő időszakban.

„Aki ezen beruházások létjogosultságát vitatja, nem ismeri a hazai labdarúgás valós erejét és hátországát, a sportolók és meccsre járók jogos igényeit. Nem tudja azt sem, hogy a magyar sportinfrastruktúra állapota óriási lemaradásban van nemzetközi összehasonlításban” – írták.