Egyensúlyvesztésért is pofon járt az izsáki rendőrőrsön

Szolid érdeklődés mellett kezdődött meg az izsáki rendőrök tárgyalása. A vádiratból kiderült, hogy nem Bara József halálra verése volt az egyetlen törvénytelenség az izsáki őrsön, hanem szinte teljesen általános volt a gyanúsítottak verése. Volt, aki azért kapott, mert túl részeg volt.

Elkezdődött az izsáki rendőrök pere, akiket többek között kényszervallatással vádolnak, és azzal, hogy kihallgatás közben halálra verték a 47 éves Bara Józsefet. Az másodrendű vádlott, B. Csongor zakóban, elegánsan jelent meg, látszott rajta, hogy fodrásznál is volt a tárgyalás előtt. Az elsőrendű vádlott, B. Viktor csapzottabb, hosszú hajjal érkezett, és egy kabát volt rajta.

A Kecskeméti Törvényszéken zajló tárgyalásra nem voltak sokan kíváncsiak, pár vendég jött csak, illetve a román konzulátus képviseltette magát, Bara József ugyanis román állampolgárságú volt.

A vádirat szerint Bara megveretésének története egy lopási üggyel kezdődött. Az izsáki rendőrség egy stílfűrész, egy termosztát és hatvan méter kábel eltűnése ügyében nyomozott. A nyomozást már egyszer leállították, amikor bejelentés érkezett a meglopott orgoványi férfitól, hogy a tolvaj Bara József. A két rendőr kiszállt a helyszínre, és Barát a tanyája közelében találták meg. Át akarták kutatni a házát, de Bara házkutatási parancsot kért, ez a rendőröknek nem volt, így közölték vele, hogy előállítják, mivel nem tudta igazolni a személyazonosságát.

Fél óra múlva bent voltak az őrsön, ahol vallatni kezdték. „Hol van a fűrész, miért loptad el?” – kérdezték tőle, közben pofozták, például ököllel mellkason ütötték. Bara közben azt bizonygatta, hogy nem ő lopta el a fűrészt. B. Viktor a vád szerint még gumibottal is többször megütötte a földön fekvő Bara Józsefet.

Közben a rendőrőrsön volt egy főtörzsőrmester, aki adminisztrációs munkát végzett, és bár látta milyen állapotban van Bara, de nem törődött vele. A két rendőr többször is felhagyott a bántalmazással, hogy közben kitölthessék a hivatalos rendőri jelentéseket. Végül Bara megpróbált felállni a székből, de nem tudott, oldalra esett és beverte a fejét az asztalba. Visszaültették a helyére, de utána is lefordult a székből, és eszméletét vesztette. A rendőrök kihívták ugyan a mentőket, de mire kiértek, Bara már halott volt. A vád szerint a férfi a két rendőr kitartó és nagy erejű bántalmazása miatt halt meg, bár az ügyészek azt is hozzátették, hogy Bara végig nagyon ittas volt.

Nem Bara esete volt az első bántalmazás az izsáki rendőrőrsön. Az ügyészség több más esetet is felhozott, egyszer például előállítottak egy férfit, aki a gyanú szerint kábítószert fogyasztott, és amikor erről faggatták, szintén ütötték. Máskor egy előállított férfinak azt mondta B. Viktor, „segít neki gondolkodni”, majd többször arcon ütötte. Egy harmadik esetben azt mondták egy megvert férfinak, hogy „majd azt írjuk a jegyzőkönyvbe, hogy kiszaladtál az utcára, és elütött egy autó”.

Egyszer bevittek egy férfit azért, mert nem tudta igazolni magát, és mikor a rendőrségi rendszerben meglátták, hogy volt már ellene eljárás korábban, szintén ütlegelni kezdték. Volt olyan is, aki azért kapott pofont egy előállítás során, mert elesett. B. Csongor ezt rendőri munkája akadályozásának tekintette, ezért megütötte, pedig a férfi csak részeg volt, és elveszítette az egyensúlyát.

Elmondta, hogy utálja a rendőröket

A tárgyalás B. Viktor elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódott, aki megtagadta a vallomástételt, viszont azt kihangsúlyozta, hogy nem tartja magát bűnösnek egy vádpontban sem. A bírónő végül egy korábbi, rendőrségen tett vallomását olvasta fel, amit néhány nappal a letartóztatása után tett a vádlott. A férfi ezt terpeszben ülve hallgatta végig, miközben maga elé bámult.

B. Viktor a felolvasott vallomásban részletesen elmondta, hogy ő hogyan emlékszik arra az áprilisi estére, amikor bevitték Bara józsefet a rendőrőrsre. Már a 12 órás műszakja vége felé járt az idő, amikor a felettesük szólt neki és a másodrendű vádlottnak, hogy kanyarodjanak le Orgovány felé, mert egy férfi bejelentést tett egy korábbi lopásról, és azonosította a tolvajt, Bara józsefet.

Barát a tanyájuk felé vezető úton találtak meg, az élettársával sétáltak éppen. B. szerint látásból már ismerte Barát, de még sosem beszélt vele. Megállították és elmondták neki, hogy ki fogják hallgatni. „Erre ő felkapta a vizet, és elmondta, hogy utálja a rendőröket, és nem fog együttműködni” – mondta B., aki a teljes vallomástétele alatt nagyon hivatalos hangnemet használt.

Bara ellenséges viselkedése miatt B. a földre akarta vinni a férfit, ő azonban magával rántotta a rendőrt. Eközben B. Viktor fejében rengeteg gondolat cikázott, erről az egy pillanatról perceken keresztül beszélt a vallomásában. Azon gondolkodott, hogy ő ilyen esetben akár halálos sérülést is szenvedhet, de feladta, hogy a szerinte „paraszti erővel megáldott” Barának ne okozzon több sérülést, mint amennyi feltétlen szükséges. Szerinte Bara halálra rémült, védekezett és csak az állította le, hogy az élettársa rászólt. Ezután tudták beültetni a kocsiba, vagy ahogy B. mondta „besegíteni az autóba”, és bevinni a rendőrőrsre.

„Amikor megérkeztünk, leesett neki, hogy egy hivatalos helyen van és hivatalos személyek veszik körül” – vallotta B. Szerinte ekkor Bara őrjöngeni kezdett, és dulakodás kezdődött, ketten alig tudták megfékezni a férfit. „B. Csongor tovább biztosította a felső testét, én meg az alsó testét” – mesélte hivatalos hangnemben B. Viktor. Közben szerinte Bara összevissza rugdosott

Végül lenyugodott, B. pedig felajánlotta neki, hogy előre teszi a hátulra összebilincselt kezét. Bara ekkor fel is tudott állni, de szinte rögtön megszédült, elesett és beverte a fejét egy asztalba. Ezt a pillanatot a vádirat is hangsúlyozza. B. szerint Bara ezután még azt mondta, hogy jól van, később azonban baba módjára szédült le a székről. Erre B. vizes törülközővel kezdte el masszírozni, és azt mondta, „József, maradj velem”. Ekkor hívták ki a mentőket. Pár percre rá már nem tudták kitapintani a pulzusát, ezért megpróbálták újraéleszteni, de sikertelenül.

„A terhünkre rótt bűncselekményt nem követtük el, ebben maximálisan biztos vagyok” – mondta vallomása végén B. Viktor. Hozzátette, hogy élete végéig nem fogja elfelejteni, hogy nem tudta megmenteni Bara életét. B. Viktor az áprilisi vallomásán kívül csak egyszer volt még hajlandó vallani, amikor a rendőrség belső vizsgálata keretében kérdezték. Akkor szinte pontosan ugyanezeket mondta, annyi különbség volt, hogy ekkor már azt is hangsúlyozta, hogy amikor felvette Barának, hogy enged a bilincsen, akkor a férfi teljesen együttműködő volt, még a lopást is beismerte.

A tárgyalás februárban folytatódik tovább.