Rosszul járhatnak a kis nyelviskolák és a magánnyelvtanárok a felnőttképzési törvényhez készülő tervezett végrehajtási rendeletek miatt - írja a Nyest.hu. A nyelvtudományi szaklap szerint a jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériumban zárt ajtók mögött zajló egyeztetések afelé mutatnak, hogy rendkívül megnehezedik a dolguk.
A lap szerint két nagy probléma van a tervezett szabályozással: az egyik az engedélyeztetési eljárás, a másik pedig a vagyoni letét. A hatályos felnőttképzési jogszabályok értelmében minden nyelviskola egymillió forint vagyoni biztosítékot köteles letétben elhelyezni a hatóságnál. Ezt a kisebb iskolák és a magántanárok nem tudják előteremteni.
Az engedélyezéssel pedig az a probléma, hogy a nyelvtanítást csak engedély birtokában lehet végezni, de az előírások szükségtelenül szigorúak, és az engedélyeztetési eljárás is túl nehézkes – írja a Nyest.hu.
Ilyen eljárást november 5. óta lehet indítani, de az internetes felületre való belépéshez szükséges jelszót az Nemzeti Munkaügyi Hivatal 30 napos határidővel adja csak meg. Az akkreditációs űrlapokat pedig nem egyszerű kitöltetni, mivel a végrehajtási rendeletek hiányában még nem ismertek a tényleges követelmények. Ráadásul a nyelviskolák engedélyezési eljárása 60 napig is eltarthat, amit tovább növelnek az esetleges hiánypótlások, így az engedély megszerzésének ideje beláthatatlan.
A Nyelvtudásért Egyesület vezetője, Rozgonyi Zoltán szerint a központosított adminisztrációval terhelt nyelvoktatási ágazat nem lesz rugalmasabb, ami nem javít majd a magyarok amúgy sem élvonalbeli nyelvtudásán.
Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), amelyben azt írták, nem igaz, hogy olyan szabályozást akarnak kialakítani, „amelyben egy magántanár is csak előre engedélyeztetett képzési program alapján taníthatna, és nem igaz, hogy tőlük is vagyoni biztosíték letételét követelné meg”.
A minisztérium szerint „a nyelvi magántanárok - akik valóban saját maguk adnak órákat - teljesen szabadon, mindenféle kötöttség nélkül, letét nélkül oktathatnak nyelvet, ahogy eddig is tették”.
Ellenben a korábban akkreditációval nem rendelkező nyelviskolákkal szemben „magasabb szakmai elvárások, szigorúbb követelmények szükségesek” - a képzés minőségének emelése és az diákok érdekében. Ennek része az engedélyeztetési kötelezettség, és a vagyoni illeték előírása.
A szakmai egyeztetéseken a Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ), az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete (AFIOE), a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE)és a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete (FSZOE) vesz részt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál az új törvény hatálybalépése óta lehetőség van engedélyeztetni a korábban akkreditációval nem rendelkező nyelviskolák működését - írta az NGM.