Szerintetek mi a korrupció? - tettem fel a kérdést a korrupcióellenes világnap alkalmából szervezett Átláccó fesztivál nevű rendezvény előtt 16-17 éves budapesti középiskolásoknak. A fiatalok lányos zavarukban néztek egymásra, majd néhány másodperc csend után megszólalt egyikük: "Lájtosabb kérdésekre számítottunk". Az Olgával, Annával, Gyöngyvirággal, Kittivel és Zolival készült csoportos interjú ezzel együtt tartogatott meglepetéseket.
Második nekifutásra úgy határozták meg a korrupciót, hogy az a demokrácia elleni vétek, és mindenképpen politikusi hazugságokhoz kapcsolódik. A fiatalok szerint Magyarországon különösen nagy a korrupció, mert "szinte minden politikus korrupt, négyéves ciklusokban gondolkodnak, magukon akarnak segíteni, nem a másikon, ami a dolguk lenne".
Túlzás lenne azt állítani, hogy a tinik csillogó szemekkel naivan rávágták volna, hogy van megoldás a korrupció ellen, mert szerintük hiába hívjuk fel a köz figyelmét a problémára, a hatalmon lévőket ez nem foglalkoztatja. "Egy ilyen kis közegben, mint a miénk, nehéz mit tennie, de még keressük a választ" - mondták.
A megkérdezett gimnazisták esetében nem lehet ártatlan gyermeki évekről beszélni, elmondásuk szerint találkoztak már korrupcióval, hol máshol, mint az iskolájukban. "Pár tanárt elküldtek, de volt ott sikkasztás, és egyéb csalások is" - jegyezték meg félve, éppen ezért nem is szerették volna elárulni, melyik intézménybe járnak. A fiatalok otthonaiba is beszivárgott már a korrupció, többük mesélt olyan nagyobb családi összejövetelekről, amikor az asztalnál ülve panaszkodnak a felnőttek a munkahelyi visszaélésekre.
Bár még állításuk szerint személyesen nem voltak érintettek korrupciós ügyben, úgy gondolják, hogy "az a szomorú, hogy lehet, hogy korrumpálhatóak lennénk, de reméljük, hogy nem". A legérdekesebb, hogy "nem a pénz miatt, az nem motivál, de ha úgy könnyebb, akkor talán".
"Remélem, hogy a fiatalok viselkedését még nem rontották el a felnőttektől tanult szabálykerülő viselkedésminták" - mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Erre csattanós választ adtak a kerekasztalbeszélgetés résztvevői. A fiatalok nyolcvan százaléka szerint jobban megéri lopni, csalni, hazudni, mint becsületesnek lenni. Persze, elvi szinten elítélik a korrupciót, de a gyakorlatban könnyen nyúlnak tisztességtelen eszközökhöz - mondta Hortobágyi Emese, a TI munkatársa.
Ezt megerősítette Székely Levente, szociológus, a Kutatópont munkatársa, aki szerint az utóbbi időben készült tanulmányok megmutatták, hogy a magyar fiatalok (15-29 év közöttiek) konformisták, bizonytalanok és passzívak, ami azt is jelenti, hogy nem merik és nem akarják megkérdőjelezni a status quót, ami a haveri alapon működő rendszer fennmaradásához is hozzájárul.
Tyúk vagy tojás kérdés, mindenesetre beszédes, hogy a korrupciót szinte már az anyatejjel szívjuk magunkba. Orosz Gábor szociálpszichológus szerint az iskola, az oktatás minősége alapvetően meghatározza a társadalom korrupciós attitűdjét, egyértelmű, hogy ebben nagy szerepe van a tanároknak. "Ha egy gyerek szomjazza a tudást, akkor nem fog csalni. Ha csak jó jegyeket akar, akkor sem, bár ez már külső motiváció. Ha viszont demotivált, akkor csalni fog, a kutatások pedig azt mutatják, hogy a motiváció hiánya sokszor a tanárokról ragad a gyerekekre" - mondta.
Az iskola mellett a szülői nevelés is fontos, számít, hogy mennyire nevelnek valakit tudatosnak, aktívnak, és hogy mennyire megy otthon a "jaj te kisfiam hülye vagy, majd én megmondom a tutit". Ha egy gyerekben ez a tekintélyelvű, alázatos meghunyászkodó magatartás alakul ki, akkor automatikusan úgy fog cselekedni a korrupciós helyzetekben, ahogy a társadalomból magába szívja, azaz korrupt lesz - mondta Gyurkó Szilvia, az Unicef munkatársa.
Első helyezett:
Második helyezett:
Harmadik helyezett:
A Telenor különdíjas filmje:
Az ORIGO különdíjas filmje: