Mire tippelnének, ha a kiskunsági tanyavilágban egy közúti ellenőrzésen lekapcsolt részeg sofőr és utasa megpróbál szabadulni a rájuk váró kellemetlenségek elől, és akár hazudni is készek, hogy elhitessék a rendőrökkel: velük nem érdemes packázni, mert nagyon befolyásos embereket ismernek, kire fognak hivatkozni? Pintér Sándor belügyminiszterre, aki az intézkedő rendőröknek is főnöke? Lázár Jánosra, esetleg egyenesen Orbán Viktorra? Vagy a mostanában főleg kormányablakok és gyerekbarát kihallgatószobák átadásával szereplő Navracsics Tiborra?
Egy szerdán a Kecskeméti Törvényszéken indult per vádirata szerint tavaly január elején, egy pénteki késő estén a Zsana melletti tanyavilág felé vezető földúton nem Pintér, nem Lázár, nem Orbán, hanem Navracsics Tibor neve került elő mintegy fenyegetésként.
A vádirat szerint a lekapcsolt autó vezetőjéről hamar kiderült, hogy részeg, a szonda olyan magas alkoholértéket mutatott, ami már bűncselekménynek számít, ezért a rendőrök közölték vele, hogy előállítják a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságra, hogy hiteles alkoholmérést tudjanak végezni.
A vádirat szerint ekkor az utasa, dr. Sz. J. is kiszállt az autóból, majd miután bemutatkozott a rendőröknek, közölte, hogy Navracsics Tibor tanácsadója, és azt javasolta a rendőröknek, hogy tekintsenek el az intézkedéstől, mert ő úgyis elintézi az ügyet. A rendőrök ennek ellenére folytatták a munkájukat, mire az utas azzal jött, hogy a Belügyminisztériumban dolgozik, és megfenyegette őket, hogy nem sokáig lesznek már rendőrök.
A furcsa, de nem elképzelhetetlen történet azért kerülhetett bíróság elé, mert kiderült: az utas hivatalos személy. Igaz, hogy nem Navracsics Tibor tanácsadója, csak a vezetése alatt álló minisztériumhoz tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEKKH) dolgozik hatósági ügyintézőként. Ezt ugyan a vádirat szerint sem mondta a rendőröknek, de mivel a bemutatkozáskor a doktori címét is említette, az ügyészség szerint a rendőrök joggal feltételezhették, hogy tényleg hivatalos személy, ezért hivatali visszaéléssel gyanúsították meg.
Szerdán reggel a bíróságon hamar kiderült, hogy a negyvenes évei közepén járó dr. Sz. J. nemhogy nem ismeri Navracsics Tibort, de a történtekre is egészen másként emlékszik. Az autót vezető férfi, T. Z. régi kollégája, aki külföldön dolgozik, ezért csak ritkán találkoznak. Aznap a nő Szegeden járt, a férfi is itthon volt, így megbeszéltek egy találkozót Zsanára. Mire a nő odaért, a férfi már ivott alkoholt, és még a presszóba is beugrottak, mielőtt elindultak a férfi tanyája felé. Útközben megállították őket a rendőrök, és míg a férfit szondáztatták, a nő végig az autóban ült. Akkor szállt ki, amikor kiderült, hogy a férfit el akarják vinni a rendőrök. A nő kérte, hogy őt is vigyék el Kiskunhalasra, mert vezetni nem tud, nem akar egyedül a téli éjszakában az út mellett maradni a pusztaságban, pénz nincs nála, nem odavalósi, így még ismerősöket sem tud értesíteni. A rendőrök kitartottak amellett, hogy nem vihetik magukkal. "Hagyjanak itt nyugodtan, de akkor panaszt fogok tenni" - ezt ugyan mondta, de állítása szerint se Navracsics Tibor, se a munkahelye nem került szóba, se azzal nem fenyegette a rendőröket, hogy kirúgatja őket.
- Egyébként tanácsadója Navracsics Tibornak? - kérdezte tőle Fodor Endre bíró.
- Dehogyis, semmi közöm hozzá - válaszolta a nő.
- És nem is mondott ilyesmit a férfi ismerősének, hogy fényezze magát?
- Amikor arról beszélgettünk, hogy mi a munkám, mondtam, hogy többek között olyan jogszabálytervezeteket véleményezek, amik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból érkeznek. Ez megragadhatott benne. De én nem ismerem Navracsics Tibort.
- És Pintér Sándort?
- Őt sem.
A nő szerint végül a részeg férfi adott neki tízezer forintot, hogy legalább taxit tudjon hívni, aztán a férfit elvitték a rendőrök, őt pedig otthagyták az út mellett. Vagy háromnegyed órát várt a taxira, aztán Kiskunhalasra ment a férfi után, akit addigra a kórházba vittek vérvételre.
Az ügy nem zárult le azzal, hogy úgy másfél órával később a rendőrök elengedték a férfit. Mivel részeg volt, a rendőrök feljelentést tettek ellene. A külföldön dolgozó férfi nem akarta, hogy a magyarországi értesítési címén élő idős édesanyja vegye át az ezzel kapcsolatos papírokat, és szembesüljön az egész üggyel, ezért meghatalmazást adott a nőnek, hogy ő vegye át a papírokat. A nő ezért néhány nappal az eset után felhívta az intézkedő rendőröket, és megkérdezte őket, milyen számra faxolhatja el a meghatalmazást. Nemsokára kiderült, hogy ezt hiába küldte el, a rendőrség nem neki, hanem a férfi édesanyjának címére küldte el a papírokat. A nő ezért panaszt tett a megyei kapitányságon és a rendőrségi panasztestületnél is, amelyben leírta azt is, hogy a rendőrök otthagyták az éjszaka közepén a pusztaságban.
Ezek után január végén levelet kapott az ügyészségtől, amelyből megtudta, hogy hivatali vesztegetéssel vádolják. Elmondása szerint felhívta az autót vezető T. Z.-t, aki elismerte, hogy miközben szondáztatták, megpróbált egyezkedni a rendőrökkel, és azt is említette, hogy az utasa a belügyminisztériumban dolgozik, befolyásos ember.
"Mit gondol, miért csináltak ebből az ügyből a rendőrök ekkora purparlét?" - kérdezte a bíró a nőtől a tárgyaláson. "Sokat gondolkodtam ezen, és azt hiszem, azért, mert két helyen is panaszt tettem a rendőrök ellen, utasítást kaptak a megyei kapitánytól is, hogy vizsgálják ki az ügyet, és a panasztestület is bekérte az iratokat" - mondta erre a nő.
"Huszonöt éve rendőr vagyok, miért pont vele szemben kapnék elő egy légből kapott vádat?" - kérdezett vissza a kihallgatása végén a bírónak az intézkedést vezető rendőr, aki társával együtt szinte szóról szóra úgy mesélte el a történetet, ahogy az a vádiratban szerepel. "Az mindennapos, hogy egy kisebbségi azzal jön, hogy ő ismeri valamelyik rendőri vezetőt, úgyhogy az ilyen fenyegetésekkel nem is foglalkozunk. De az, hogy ilyen magas szintű politikusra hivatkozzanak, nem fordult elő az elmúlt 12 évben, amióta rendőr vagyok" - mondta a társa. Az intézkedést vezető rendőr szerint a nő jól öltözött volt, reálisnak tűnt, hogy igazat mond, "és emiatt meg fogják rángatni a bajszunkat, ezért is volt fontos, hogy szakszerűen intézkedjünk" - mondta. A szakszerű intézkedéshez pedig hozzátartozott, hogy a nőt nem ültethetik be az autójukba, és nem vihetik el Kiskunhalasra.
Ha a nő nem a KEKKH-ban dolgozik, hivatkozhat bármilyen befolyásra, ismeretségre, nem tudják meggyanúsítani hivatali visszaéléssel. Nem tudták volna meggyanúsítani az autót vezető T. Z.-t sem, pedig a nő és ügyvédje szerint ő a nyomozás során tett vallomásában elismerte, hogy megpróbált egyezkedni a rendőrökkel, és arra is hivatkozott, hogy utasa befolyásos ember. A per április 8-án az ő tanúmeghallgatásával folytatódik, ami után várhatóan ítélet is hoz a bíróság.
A hivatali visszaélés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de az ügyészség csak közérdekű munka kiszabását kérte a vádlottra. Bármi is lesz az ítélet, az életét már tönkretették - mondta a nő ügyvédje a bíróság folyosóján az Origónak.
Még kedden, a tárgyalás előtt a vádirat kivonatának ismeretében megkérdeztük a KEKKH-t, hogy tényleg náluk dolgozik-e a vádlott, és lett-e valami következménye annak, hogy vádat emeltek ellene. A KEKKH kedden délután rövid levélben azt válaszolta, hogy a nő munkaviszonya már közös megegyezéssel megszűnt.
Szerdán, a tárgyaláson kiderült, hogy ez csak kedden délután történt meg. Bár az ügyészség már tavaly, a vádemeléskor értesítette az eljárásról a KEKKH-t, a nő szerint egészen tegnap délutánig ennek semmi következménye nem volt a munkahelyén. Kedden viszont a ledolgozott munkanapja vége felé a KEKKH éppen távol lévő elnökét helyettesítő vezető magához kérette, és "presszióval" aláíratta vele, hogy közös megegyezéssel távozik a hivatalból.