Sziszifuszi szívatással a szebb jövő felé

A következő években minden tanárnak el kell készítenie a pályáját, tanóráit részletesen bemutató portfólióját, amelyet aztán az ötezer szakértőből kiválasztott bizottságok ellenőriznek. A sort most az évtizedek óta tanító tanárokkal kezdik, akik szüntelenül szitkozódnak, és megalázva érzik magukat, hogy újra óravázlatokat írat velük a hivatal, de megcsinálják, mert nem akarnak a rendszer ellenségei lenni. Hoffmann Rózsáék máshogy látják, szerintük a tanárok már régóta várták ezt a rendszert.

"Tanítás után hazamegyek, és órákig gyártom a papírokat. Megírom a hivatalnak, januárban hogyan tanítottam meg angolból a múlt időt a IX. b-nek. Aztán megírom a hivatalnak, hogy szerintem jól tanítottam meg. Ezt csinálom most 31 év után."

Egy budapesti angol-magyar szakos tanár

"Képzelje el, hogy 27 éve van jogosítványa, majd egyszer csak azt mondja a kormány, hogy ez nem ér semmit. Jön az utasítás, hogy írja meg, ön szerint hogyan kell vezetni, milyen készségek kellenek hozzá, készítsen 10 útvonaltervet, és értékelje, jól járta-e be azt az útvonalat. Még egy szakértőt is beültetnek az útra ellenőrizni a dolgot. Na, most pontosan ezt csinálják most velünk."

Egy angol-történelem szakos tanárnő

Az előbb idézett két, több évtizede pályán lévő tanár a kormány egyik új intézkedése, a kötelező portfóliókészítés miatt háborog. A tavaly bevezetett pedagógus-életpályamodell egyik fontos eleme ugyanis a tanárok minősítése. Ennek első lépése, hogy minden pedagógusnak készítenie kell egy, a pályafutását, tanítási képességeit, tanóráit, csoportjait részletesen bemutató, nagyjából százoldalas dokumentumcsomagot, vagyis egy portfóliót. Ez a feltétele annak, hogy részese lehessen az életpályamodellnek, azaz lényegében kiszámítható fizetésemeléshez és megbecsüléshez jusson.

A portfóliót első körben február 6-tól április 30-ig azok a tanárok tölthetik fel az Oktatási Hivatal rendszerébe, akik legalább 14 éve vannak a pályán, és szakvizsgával is rendelkeznek. Ők 25 761-en vannak. Nekik azért kell gyorsan elkészíteniük a portfóliót, hogy minél előbb magasabb kategóriába léphessenek, és így tízezrekkel emelkedhessen majd a fizetésük 2015-től. A portfólió azonban csak a minősítési eljárás első lépcsőfoka, a hivatal a feltöltés után kijelöl egy szakértőkből álló bizottságot, amely ellenőrzi a leadott dokumentumokat, és a bizottság személyesen meg is hallgatja a tanárt, és az óráit is látogatja. Ezt a minősítési eljárást kilenc éven belül minden pedagógusnak meg kell csinálnia, különben elveszíti a munkáját.

Értelmetlenül gyártják a papírokat

"Most éppen próbálok visszaemlékezni, hogy szeptemberben milyen célokat tűztem ki magam elé az osztályommal, aztán összeszedem, mi zajlott az órákon, mi teljesült a célokból.

Világos, hogy kamu az egész"

- említett az angol-magyar tanár egy példát, hogy pontosan miből is áll a portfóliója. A tavalyi kormányrendelet szerint a dokumentumcsomag kötelező eleme a szakmai önéletrajz mellett egy tanulócsoport bemutatása, a csoportnak szóló tematikus terv kidolgozása, és "legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve".

Forrás: Flickr/ballasttrust

Ez azonban csak az egyszerűsített portfólió (a köznevelési államtitkárság a szűk határidő miatt lehetővé tette, hogy áprilisig ne az összes dokumentumot adják be a tanárok), de később mindenkinek be kell adnia a teljes portfóliót, amelyben az iskola bemutatásától kezdve a szakmai életút kiértékelésén át az "önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatásáig" mindennek szerepelnie kell. A tanárok és az államtitkárság becslései szerint az egyszerűsített portfólió is nagyjából hetven oldal, de a kiegészítésekkel együtt száz oldal is lehet. A munka sziszifusziságát jól jelzi, hogy az Oktatási Hivatal által készített útmutató önmagában is 163 oldalas. Ebben szerepel például az is, hogy nem baj, ha a tanár a csoportjáról fotókat is tesz a portfólióba, viszont akkor csatolnia kell a hozzájárulást minden szülőtől, hogy felhasználhatja a gyereke képmását.

A már idézett angol-történelem tanárnőt az dühíti a legjobban, hogy szerinte "értelmetlenül gyártja nagyüzemben a papírokat", mert neki szakmailag semmi haszna nincs abból, hogy leírja öt oldalban, hogyan tanította az angolcsoportjának a present perfectet, és szerinte a hivatalnak és a szakmai bizottságnak se mond semmit a hozzáértéséről, ha átnézi tíz darab ilyen óravázlatát. "Úgy érzem magam, mint a tanárjelöltem, kivéve, hogy én utólag, fölöslegesen termelem a papírokat" - mondta a tanárnő, aki összeszámolta, hogy már eddig is 40 órát kínlódott a portfóliója összerakásával.

Mivel az államtitkárság tervei szerint április végéig mind a 25 ezer tanár feltölti a portfólióját, könnyen kiszámolható, hogy év végéig nagyjából 2 és fél millió oldalt kellene átnéznie és jóváhagynia a hivatalnak. Az államtitkárság korábbi közleményéből kiderült, hogy éppen ezért köt szerződést az Oktatási Hivatal ötezer szakértővel, hogy el tudják végezni ezt a hatalmas munkát. A tanári minősítési rendszer 10 milliárd forintba kerül összesen.

Aki nem tölti fel, a rendszer ellensége

A megkérdezett tanárok mind felháborodottan beszéltek a portfólióról, de mindannyian azt mondták, ennek ellenére összeállítják, és feltöltik a rendszerbe. Nem elsősorban a fizetésemelés miatt (a magasabb kategória havi több tízezres pluszt is jelenthet), hanem amiatt, mert nem akarnak magukra "bélyeget".

"Aki nem tölti fel, a rendszer ellensége lesz"

- vélte az egyik tanárnő, aki szerint a központosított állami rendszerben rossz pontot jelenthet, aki elutasítja a portfóliót. Megjegyezte, hogy az igazgatója szerint a tankerületi vezetők hetente érdeklődnek, hogy áll a portfóliókészítés a tantestületben.

Több tucat tanár a héten mégis úgy döntött, hogy vállalja kockázatot, és bojkottálja a minősítési rendszert: nyílt levélben jelezték, hogy nem hajlandóak feltölteni a portfóliót (a múlt hét végére 150-en csatlakoztak az akcióhoz). Az egyik aláíró, Szántó Judit történelem-filozófia szakos tanár azt mondta, szerinte a rendszer megalázza a tapasztalt pedagógusokat. "Úgy kezdték, hogy mindenkit, a huszonéve pályán lévő, szakvizsgával rendelkezőket is visszaminősítették, és bizonyítanunk kell egy százoldalas papírhalmazzal, hogy érdemesek vagyunk arra, amit egész életünkben csináltunk" - mondta a 25 éve tanító Szántó Judit az Origónak. Szerinte ez olyan, mintha az egészségügyben minden orvos egy csapásra újra rezidens lenne, és hosszas eljárásban kellene bizonyítaniuk, hogy tudnak gyógyítani.

A Tüntetés a szabad oktatásért - A jövőnk a tét! nevű demonstráció idén februárban a portfólió ellen is szólt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A 34 éve tanító, több tankönyvet is író, tanárjelölteket 24 éve oktató Arató László, a Magyartanárok Egyesületnek elnöke szintén bojkottálja a portfóliót. De hangsúlyozza, hogy nem a minősítéssel, a pedagógusok ellenőrzésével van gondja. Ugyanakkor szerinte az államtitkárság által most bevezetett rendszer nem a teljesítményt, hanem "a tanárok dokumentumgyártási képességet, alkalmazkodási képességet méri". Annak ugyanis szerinte semmi értelme nincs szakmailag, hogy több tízezer tanár most "utólag legyártja, miket csinált az elmúlt hónapokban".

A szisztémát szerinte csak felmenő rendszerben lenne jogos bevezetni, és a pályán évtizedeket eltöltött, szakvizsgát is letett tanárokat "nem szabad utólagos önigazolásra kényszeríteni". A portfóliót így folyamatosan évek alatt lehetne összerakni, és bizonyos időközönként bemutatni. Arató szerint most olyannyira "papírszaporításról" van szó, hogy félig kitöltött portfóliósablonok keringenek az interneten, és hallott arról, hogy valaki hajlandó 80 ezerért bármelyik tanárnak megcsinálni a portfóliót.

A minisztérium szerint a tanárok már várták ezt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanárok kifogásaira a héten egy közleményben válaszolt. Az Emmi szerint "a pedagógusok nagy többsége

nemcsak elfogadta, hanem határozottan várta

a minősítési rendszer elindulását". Az adataik szerint már 8065-en regisztráltak is az Oktatási Hivatal honlapján, és elkezdték a portfólió elkészítését.

A tanári felháborodást a legnagyobb érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete is észlelte, ezért csütörtökön a sztrájkbizottság haladéktalan összehívását kezdeményezte. Galló Istvánné elnök azt mondta az Origónak, hogy az emberi erőforrások minisztere korábban a szakszervezetekkel kötött megállapodásban aláírta, hogy a minősítési rendszer kidolgozásába bevonja őket, ezzel szemben a minisztérium nem egyeztetett velük. Így aztán szerinte a miniszternek újra tárgyalnia kell a sztrájkbizottsággal a helyzetről.

Gallóné azt mondta, hogy eddig csak a köznevelési helyettes államtitkártól kaptak választ, Sipos Imre keddre hívta egyeztetésre a sztrájkbizottságot. Gallóné azonban azt mondta, hogy semmiképpen nem mondanak le a miniszterrel való találkozóról, mert a minősítésről szóló kormányrendelet módosítását szeretnék elérni, és ez Balog Zoltán hatásköre.