Győztek a hajléktalanok Zugló ellen

Megsértette a zuglói önkormányzat az emberi méltóságot és az egyenlő bánásmód elvét, amikor 2011-ben lebontotta a hajléktalanok kunyhóit a helyi MÁV-telepen, döntött a bíróság. Az önkormányzatnak fejenként félmillió forintot kell fizetnie, és magánlevélben kell elnézést kérnie. Az elmúlt években több másik kerületben is felszámolták a hajléktalanok hasonló lakhelyeit, az akciókat az ombudsman is vizsgálta. Közben a kormány honlapjára felkerült egy tervezet, amely egyszerűsítené a hatóságok dolgát a hasonló bontási ügyekben.

Fejenként félmillió forint nem vagyoni kártérítés jár azoknak a hajléktalanoknak, akiknek a kunyhóit a zuglói önkormányzat 2011-ben lebontotta, döntött a bíróság. Az önkormányzat az ítélet szerint megsértette az emberi méltósághoz való jogot és az egyenlő bánásmód elvét, ezért kell fizetnie, emellett magánlevélben kell elnézést kérnie. Az ítéletet a tárgyalóteremben lévő hajléktalanok közül többen tapssal, éljenzéssel fogadták. Az ítélet nem jogerős, a hajléktalanok jogi képviselői az önkormányzat fellebbezésére számítanak, jelentette tudósítónk.

Muhi Erika, a hajléktalanok jogi képviselője az ítélethirdetés után azt mondta: nagyon örülnek a bíróság döntésének, a hétfői ítélet legfontosabb üzenete, hogy az önkormányzatok nem tehetnek meg bármit a hajléktalanokkal szemben. "Ha jól tudom, hajléktalanok ügyében ilyen típusú ítélet még nem volt" - mondta.

"Jobb, mint a semmi" - válaszolta az egyik nyertes hajléktalan az Origo azon kérdésére, hogy meg van-e elégedve a megítélt összeg nagyságával. Egy másik szerint azonban ez nagyjából pár hónap albérletre elég, a helyzetük azt oldotta volna meg, ha "kaptunk volna egy szoba-konyhát".

Az önkormányzatot 2012 áprilisában perelték be hatmillió forintra azok a hajléktalanok, akiknek a Francia út és Egressy út találkozásánál lévő MÁV-telepen álló kunyhóit 2011-ben leromboltatták. A hajléktalanok jogi képviseletét a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Város Mindenkié csoport vállalta el, a személyiségi jogok és az emberi méltóság, valamint az egyenlő bánásmód megsértése miatt indítottak pert.

A telep felszámolására az önkormányzat szerint azért volt szükség, mert a környéken élők hosszú ideje panaszkodtak arra, hogy a töltés irányából emberi ürülék és elhullott állatok bűze terjed, a közterület évek óta szennyezett volt, és a patkányok is megjelentek. Naponta előfordultak késelések, rendőri intézkedések, a rehabilitációt pedig visszautasították az ott élők, állította az önkormányzat.

A felperes hajléktalanoknak ötszázezer forint és egy bocsánatkérés jár az önkormányzattól Fotó: Bácsi Robert László - Origo

A jogvédők azt nem vitatták, hogy engedély nélkül húzták fel kunyhóikat a telepen a hajléktalanok, akik között volt, aki már tizenkét éve lakott ott az intézkedés időpontjában. A jogsértést szerintük az önkormányzat azzal követte el, hogy birtokvédelmi vagy köztisztasági eljárást kellett volna lefolytatnia, és előzetesen értesítenie a bontásról az érintetteket.

Papcsák Ferenc zuglói polgármester a bontás után azt mondta, hogy a hajléktalanok saját kis települést hoztak létre, ahol "maguk eszkábálta kunyhókban" laktak, önkormányzati területen. Mint mondta, ez nem volt megengedhető a továbbiakban, az önkormányzatnak pedig szociális, közegészségügyi, hatósági és rendészeti szempontból sem volt mindegy a kérdés. Az önkormányzat egy nappal a bontás előtt kötött bérleti szerződést a MÁV-val, így mint bérlő tudott a területen intézkedni. Erről a bérleti szerződésről korábban Szabó Máté akkori ombudsman is kimondta, hogy atipikus.

A kunyhóbontás miatt Szabó Máté vizsgálatot indított, és azt állapította meg, hogy a telep felszámolása és a hajléktalan emberek elhelyezése miatt visszásság gyanúja vetődött fel, ezért az ombudsman munkatársai helyszíni vizsgálatot is tartottak. Az önkormányzat szerint ők biztosítottak volna menedékhelyet a hajléktalanoknak, ahova mehettek volna. Az érintett hajléktalanok azonban a tárgyalásokon azt mondták: inkább élnek az utcán, mint hogy hajléktalanszállóra menjenek, az ottani körülmények ugyanis elviselhetetlenek. A tanúként meghallgatott egyik szociális munkás szerint pedig az a hely, amelyet alternatívaként felajánlott az önkormányzat, egy dohos levegőjű pince volt, amelynek folyamatosan penészedett a fala. Az ítélethirdetés után az érintett hajléktalanok az Origónak azt mondták: a kunyhóbontás óta az utcán élnek.

Sajtótájékoztató az ítélethirdetés után Fotó: Bácsi Robert László - Origo

Közben a Belügyminisztérium jogszabály-módosítással egyszerűsítené a tulajdonosi hozzájárulás nélkül felhúzott épületek bontását. A szabálysértési törvény végrehajtási szabályainak megváltoztatásával a lefoglalt épületelemeket értékesítés kötelezettsége nélkül lehetne megsemmisíteni. Ugyanez vonatkozna az engedély nélküli közterületi árusítás miatt lefoglalt tárgyakra is, a tervezet a kormány honlapjára hétfőn került fel. A megsemmisítés akkor jöhetne szóba az új tervezet szerint, ha a dolog "huzamos tárolásra alkalmatlan, az elszállítása, kezelése, tárolása, valamint őrzése aránytalan nehézséggel vagy aránytalan és jelentős költséggel járna, arra senki nem tart igényt, vagy ha a dolog a közterület rendeltetésszerű használatát akadályozza".

Nem a zuglói volt az első hajléktalankunyhó-bontás a fővárosban, derül ki a Város Mindenkié összesítéséből. Ferencváros 2012 márciusában négy ember saját építésű kunyhóját rombolta le a Határ út menti erdőben. Szabó Máté, az akkori ombudsman a rombolás után készített jelentésében megállapította, hogy az önkormányzat kellő körültekintés és gondosság nélkül intézkedett a hajléktalantelep felszámolásáról, az ottani építmények elbontásáról, nem fordított figyelmet az érintettek elhelyezésére, a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő hajléktalan emberek ingóságait szemétként kezelte.

A kőbányai önkormányzat 2012 novemberében szólította fel a fővárost, hogy a kerületben található, de Budapest tulajdonában lévő területekről bontsa el az ott élő hajléktalan emberek kunyhóit. Aztán Kőbánya mégis úgy döntött, hogy nem indítja el a bontást addig, ameddig minden ott élő ember a számára megfelelő elhelyezést nem kapja. Több ott élő ember a Baptista Szeretetszolgálat átmeneti szállóira vagy munkásszállásra került, illetve a Vöröskereszt lakhatási programjába. A Város Mindenkié több erdőben élő tagja a Kőbányai Lélek-házba költözött, majd lehetőségük volt rá, hogy kerületi szociális bérlakásra pályázzanak.

A csepeli önkormányzat tavaly áprilisban több kunyhót is lebontott a kerület egyik erdős részén, de a megmaradt két kunyhó lakóinak sikerült tárgyalni az önkormányzat képviselőivel, és megegyeztek abban, hogy a kerületi lakáspályázat elbírálásáig maradhatnak otthonukban.