El lehet menni egy pofonért, de ez a szobor állni fog

Gyertya ég az áldozatok emlékfalánál a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott rendezvényen a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2014. január 27-én

Világraszóló botrányt vizionálnak a zsidó szervezetek vezetői, ha pont a zsidók nem vesznek részt a holokauszt-emlékév programjaiban, de az sem lenne túl szerencsés, ha visszautasítnák az állami támogatást. Márpedig erre minden esély megvan, ha a Mazsihisz és a kormány a héten sem tud megegyezni a kapcsolatukat hetek óta mérgező vitás kérdésekben.

Meglehetős tanácstalansággal fogadták a kérdéseinket kormányzati és pártközeli körökben is, amikor arról érdeklődtünk, tényleg elhalasztják-e a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű avatását a választások utánra, mint arról a Nol.hu írt.

Az egyik fő indoka az értetlenségnek az volt, hogy Lázár János csütörtökön találkozik a zsidó szervezetek képviselőivel a Zsidó Közösségi Kerekasztalon, hogy megpróbáljanak egyezségre jutni a hetek óta feszült ügyekben, így nem lenne logikus ez előtt meghozni bármilyen érdemi döntést. A másik pedig az, hogy senki nem hallott még a halasztásról, Rogán Antal kerületi polgármester is azt mondta, legjobb tudomása szerint az emlékművet a tervezett napon, március 19-én avatják majd.

Pedig a szobor ügye, ha a patthelyzet nem oldódik valahogy, akár teljesen szembefordíthatja egymással a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) és a kormányt. A zsidó szervezet vasárnap egy hetet adott magának és a kormánynak arra, hogy rendezni tudják a viszonyt. Akkor többórás ülést tartottak a Mazsihisz vezetői és a Budapesti Zsidó Hitközség elöljáróságai, és úgy döntöttek, hogy a héten megpróbálnak minden erőfeszítést megtenni azért, hogy a kormánytól olyan javaslatokat, gesztusokat kapjanak, amelyeket a február 9-ére, vasárnapra tervezett közgyűlésük elé lehet vinni. Ha ez nem történik meg, akkor javasolni fogják a közgyűlésnek a holokauszt 2014-es programból való távol maradást – mondta az Origónak Heisler András, a Mazsihisz elnöke.

A szövetség nem először fenyegetőzik ezzel a lépéssel: már két hete kilátásba helyezte – a Magyar Cionista Szövetséggel együtt –, hogy kiszállnak az emlékév programjaiból, és nem veszik fel a Civil Alap idei évre szóló pályázati pénzeit, ha a kormány a feszültséget okozó három téma közül legalább valamelyikben nem hátrál meg.

Feszültséggócok

- A nyilvános konfliktust az a december végi kormányhatározat indította el, amely szerint a német megszállás évfordulójára emlékmű épül a Szabadság téren.

- A másik érzékeny pont egy nyilatkozat Szakály Sándortól, az állami alapítású Veritas Történeti Intézet vezetőjétől. Ő azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.

- A Mazsihisz kifogásolja azt is, hogy szerintük nem világos az épülő józsefvárosi holokauszt-emlékközpont (Sorsok Háza) ideológiája. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója korábban azt nyilatkozta, azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe.

A zsidó szervezetek januárban közösen kiadtak több nyilatkozatot, amelyben kifejezték nemtetszésüket a készülő projektek miatt, Orbán Viktor – a Miniszterelnökség szerint békülékeny hangvételű – válaszlevelet írt a Mazsihisz elnökének, de egyelőre egyik fél sem enged érdemben. A Mazsihisz pedig a múlt héten egy internetes kérdőívet indított el, amelyben az általuk kényesnek vélt pontokról vártak választ a zsidó közösség tagjaitól. A szövetség egyelőre mintha csak a levegőbe beszélne, a vasárnapi közgyűlésen derülhet ki, mennyire gondolják komolyan a kormánnyal szemben megfogalmazott szankciókat.

Bár Heisler korábban az Origónak azt mondta, hogy intenzív kapcsolatban állnak a kormánnyal, és úgy érzékeli, hogy "ők is gondolkodnak gesztusokban, nem szeretnék töréspontig vinni a dolgot", ebből nem sok látszik eddig. Ahogy az elnök most fogalmazott, „nem nőtt pálmává a cserje”. Most is van kapcsolat a kormánnyal, de még nem jutott el olyan szintre, hogy konkrét megoldásról lehessen beszélni.

Felesleges a pofonért elmenni

Zsidó szervezetek vezetőit kérdeztük arról, hogyan látják a kialakult helyzetet, szerintük mennyire reális, hogy a Mazsihisz kivonuljon a holokauszt-emlékévből. A válaszokból úgy tűnik, mintha a Mazsihisz némiképp egyedül maradt volna a kormánnyal szembeni éles konfliktusban. Azokat a követeléseket ugyanis, amelyeket a szövetség megfogalmaz, mindenki támogatja, a kilátásba helyezett válaszlépésekkel viszont nem értenek egyet.

Megfontoltságot és higgadt döntéseket látnának helyesnek, a hirtelen felindulás motiválta lépések helyett. Így gondolja Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke is, aki szerint a jelenlegi szituációban mindkét oldalnak józannak kell maradnia, a normális az lenne, ha valamilyen kompromisszumos megoldás születne.

Sem a kapcsolatok felborítása, sem pedig a csökönyös ragaszkodás az emlékmű tervéhez nem vezet eredményre", helyette közösen le kellene ülni és megoldást keresni a kialakult helyzetre – mondta. Azt elképzelhetetlennek tartja, hogy a holokauszt-megemlékezésektől pont a zsidó szervezetek maradjanak távol. Ebből „világraszóló botrány lenne”, és ezzel a kormánynak is tisztában kell lennie – tette hozzá.

Az egyik zsidó szervezet névtelenséget kérő tagja azt mondta, "a helyzet nagyon kényes, a kormány felől érkező visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy hajthatatlanok a konfliktust okozó ügyekben". Szerinte az emlékművet felépítik bármi áron, "ebből egy hajszálnyit sem engednek". "El lehet menni egy pofonért, de teljesen felesleges: ez a szobor állni fog."

A férfi kiemelte a Schmidt Mária által vezetett Sorsok Háza körüli helyzetet. Szerinte az épületbe tervezett kiállítás anyaga nagyon képlékeny állapotban van. „Pár hónapja még azt nézegették külföldön, hogyan néz ki egy holokausztkiállítás. Ilyen közel a megnyitó időpontjához már nem itt kéne tartani” – mondta. "Schmidt Mária sem elmozdítható, ahogy a szobor sem. Ezzel tisztában vannak a zsidó szervezetek is, ezért kértek inkább egy olyan dolgot, amit reálisnak tartanak, mégpedig, hogy vegyenek be a projektbe egy szakértői bizottságot."

Kirschner Péter azt tartaná célravezetőnek, ha mindkét fél megtalálná a kompromisszum lehetőségét a kényes kérdésekben. "Meg kell nézniük, hogy miből tudnak a legkisebb presztízsveszteséggel visszavonulni” – mondta. A neve elhallgatását kérő interjúalanyunk szerint ezek közül egyetlen dologra van minimális esély, ez pedig Szakály Sándor leváltása a Veritas éléről.

Kényszerpálya

Azokkal, akikkel beszélgettünk, többen is egyet értettek abban, hogy a Civil Alap pályázati pénzeinek visszautasításáig nem szabadna eljutni. Ha a Mazsihisz mégis így tenne, akkor utána minden zsidó szervezetnek el kéne döntenie, hogy bevállalják-e a presztízsveszteséget, és felveszik az állami támogatást, vagy visszautasítják, számolva azzal, hogy már megkezdett programok maradnak félbe. Így a Mazsike számára is kérdés lenne, hogy a pályázati támogatással folytatja-e a 25 éve megkezdett programot a zsidó értékek megmentése, bemutatása érdekében, ami az idei emlékévben különösen fontos lenne – mondta Kirschner.

A névtelenséget kérő interjúalanyunk szerint ezzel a döntéssel a Mazsihisz kényszerpályára tenné az összes többi zsidó szervezetet. "Ha valamelyik zsidó szervezet ezek után elfogadná a támogatást, fennáll az esélye, hogy kollaboránsnak bélyegzik" – mondta. Éppen ezért szerinte hirtelen felindulásból nem szabad cselekedni, gondolni kell a többi szervezetre is.

Heisler ezekre a kritikákra az Origónak azt mondta: a Mazsihisz vezetősége csak a Mazsihisz kompetenciájába tartozó dolgokról tud dönteni. „Ha valamelyik civil szervezet azt gondolja, hogy morális okokból követi példánkat, akkor azt tisztelettel fogadjuk, ha bármely másik úgy dönt, hogy nem, akkor azt alázattal tudomásul vesszük. Semmiképpen nem akarunk ítélkezni felettük" – mondta.

Kirschner nem szűkítené le ezt a három ügyet a kormány és a zsidó szervezetek vitájára. Szerinte nagyon sok nem zsidó szervezet, intézmény is pályázhatott a Civil Alap pályázati pénzeire, ők is kifejezhetik azzal az álláspontjukat, hogy elfogadják-e az állami támogatást.

A Mazsihisz elnöke most sem akart felelni arra a kérdésünkre, hogy melyek azok az engedmények a kormány részéről, amelyekkel már elégedettek lennének. „Ha bármit mondok, azzal leszűkítem a kormány mozgásterét, ezt pedig nem szeretném. Várjuk a javaslatot, ami segíthet a konfliktus megoldásában, de az idő egyre jobban sürget mindnyájunkat.” Heisler abban bízik, hogy a Lázár János által összehívott megbeszélésen a kormány valamilyen alternatívával jelentkezik.

Megkerestük a Miniszterelnökséget is, hogy mi a véleményük a Mazsihisz vasárnapi döntéséről, és, hogy lehet-e számítani a csütörtöki egyeztetésen bármilyen elmozdulásra a kényes ügyekben, de későbbre ígértek választ. Amint megérkezik, frissítjük cikkünket.

Kövessen minket a Facebookon is!