Ki mond igazat Paks brüsszeli jóváhagyásáról?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint a kormány egyeztetett az EU-val a paksi atomerőmű bővítéséről, az Energiaklub információi szerint nem. Kinek van igaza? 

Több mint egy hónapja bizonytalanság van akörül, hogy vajon Brüsszel mit szól ahhoz, hogy a magyar kormány január 14-én megállapodást kötött Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár január közepén azt mondta, hogy „az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót”. Ezt akkor azonnal cáfolta Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője, közölve, hogy az Európai Bizottság semmire sem bólintott rá, és az uniós szakértők vizsgálni fogják az ügyet.

Most újabb fejlemények vannak. Kedden az Energia Klub közzétett egy levelet, amelyben az Európai Bizottság közölte, hogy ők semmilyen tájékoztatást nem kaptak a magyar kormánytól. Szerdán viszont a magyar kormány tett közzé egy levélváltást Orbán Viktor és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között, ami viszont azt tartalmazta, hogy volt tájékoztatás.

Mi a helyzet valójában? Az Európai Bizottság budapesti képviselete az Origóval azt közölte, hogy a magyar kormány valóban megküldte az egyezmény tervezetét az Európai Bizottságnak, tavaly december 10-én. Ezzel eleget tett az Euratom Szerződés 103. cikkében foglalt kötelezettségének, amely szerint a tagállamoknak közölniük kell a bizottsággal, ha egy harmadik állammal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik állam állampolgárával akarnak megállapodást kötni az atomenergiát érintő kérdésekben.

A 103. cikk alapján a bizottság azt vizsgálja meg, hogy a szerződéstervezet megfelel-e az Euratom szerződésben foglalt elveknek. Ilyen például az, hogy az atomenergiát békés célokra használjuk-e fel, és hogy összhangban vannak-e az EU-s szabályozással a nukleáris hulladék elhelyezésére, illetve a nukleáris biztonságra vonatkozó előírások.

Miután a bizottság megkapta a szerződéstervezetet, válaszolt a magyar kormánynak – ez derül ki José Manuel Barroso leveléből, amelyet február 7-én küldött Orbán Viktornak. Barroso szerint a bizottság nem emelt kifogást a szerződéstervezet ellen, viszont „lényeges meglátásokkal” látta el a kormányt. Szerettük volna megtudni, hogy mik voltak ezek a lényeges meglátások, de az Európai Bizottság magyar képviselete azt közölte, hogy ezeket nem adhatja ki, a kormány és a bizottság közötti levelezés tikosítva van, egészen addig, amíg a magyar kormány a titkosítás feloldását nem kéri. A kormány sajtóirodáját is kértük szerda délután, hogy küldje el nekünk a bizottság válaszát, de ezt egyelőre nem tették meg.

Miért írhatta mégis az Energiaklub azt, hogy a kormány nem értesítette Brüsszelt az új atomerőműblokkok tervezetéről? Ebben is van ugyanis igazság.

Az Energiaklub közérdekű adatigénylésére adott válaszában a bizottság már az Euratom szerződés egy másik cikkére utal, a 41-esre. Ez a cikk azt tartalmazza, hogy az ipari tevékenységeket folytató személyeknek és vállalkozásoknak értesíteniük kell a bizottságot az új létesítményekre vonatkozó projektekről. Ez azt jelenti, hogy az atomerőmű üzemeltetőjének magát a beruházási projektet is meg kell küldenie a bizottságnak. A bizottság arról tájékoztatta az Energiaklubot, hogy ez még nem történt meg.

A bizottság magyar képviselete szerint tehát lényegében annyi történt, hogy a 103. cikk értelmében a bizottság nem talált kivetnivalót a szerződéstervezetben, de ez még nem jelenti azt, hogy jóváhagyta volna magát a projektet is. A konkrétumok ismeretében tudja majd csak megvizsgálni, hogy a projekt megfelel-e a részletes EU-s előírásoknak, például a közösségi versenyjognak, illetve az állami támogatásokra, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozásoknak.

Barroso a levelében azt írta Orbánnak, biztos benne, hogy ezeken a területeken is konstruktív és átlátható hozzáállásra számíthat, illetve, hogy megbízta az illetékeseket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a brüsszeli állandó képviselettel, hogy a következő lépésekről egyeztessenek.