A NAV feketelistáján van az egyik új párt jelöltje

Képkocka az ÚMP kampányvideójából

A bőkezű állami támogatásban részesülő új pártok között olyan is van, amelynek egyik meghatározó jelöltje rajta van a legnagyobb adótartozók listáján. A NAV-felsorolás szerint az egykori MDF-es Racker Béla legalább tízmillióval tartozik az adóhatóságnak.

„Rutinosabb barátunk” – ezzel a felirattal tiszteleg az Új Magyarország Párt Facebook-oldala az egyik képviselőjelöltje, Racker Béla politikai múltja előtt. A középkorú férfi korábban az MDF színeiben politizált: volt megyei közgyűlési és helyi önkormányzati képviselő is, és 2006-ban indult (sikertelenül) a parlamenti választáson is.

Az MDF azóta eltűnt, Racker pedig most a tavaly megalakult Új Magyarország Párttal próbálkozik. Ő a párt jelöltje a Vas megyei 3-as választókerületben, és a második helyet foglalja el az országos listáján.

A politikus szerepel ugyanakkor egy másik, kevésbé tekintélyes felsorolásban is. Rajta van azon a listán, amely azoknak az embereknek a nevét tartalmazza, akik legalább tízmillió forinttal tartoznak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Az Origo akkor talált rá erre az egyezőségre, amikor összevetette az egyéni választókerületi jelöltek nevét a NAV listájával. Racker az Origónak megerősítette, hogy az ő neve van a listán, de hozzátette, hogy magánszemélyként tartozik, és ezért ennek szerinte nincs semmi köze az Új Magyarország Pártban folytatott tevékenységéhez.

Racker a tartozás mértékéről nem kívánt mondani részleteket. A NAV adótitokra hivatkozva nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy Racker mennyivel tartozik, mióta, és hogy változott-e ebben bármi a legfrissebb lista közzététele (2013. december) óta.

Racker az adótartozásáról annyit mondott, hogy az egy 2006-os üzleti döntéséből ered. Akkor eladta a részesedését egy cégben, ami után le kellett volna adóznia, viszont ő a befizetés előtt befektette a pénzt egy másik vállalkozásba. Racker szerint ugyanakkor „az nem jött létre”, vagyis elúszott a pénze.

Rackernek volt egy számára végül kedvezően végződő bírósági pere is egy üzleti ügyből kifolyólag. Azzal vádolták, hogy 2007-ben egy bioetanolt gyártó üzem létrehozásának ígéretével jelképes áron szerzett meg, illetve kívánt megszerezni önkormányzati földterületeket Kőszegen, ahol akkor tagja volt a helyi képviselő-testületnek. A 2012-es ítélethirdetéskor ugyanakkor a bíróság kimondta, hogy a bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, Racker szándéka nem a jogtalan ingatlanszerzés volt. Az önkormányzatból időközben kikerült politikust így felmentették a vádak alól.

Racker Béla az ÚMP kampányvideójában. Forrás: ÚMP / YouTube

Mivel az Új Magyarország Párt képes volt listát állítani, így legkevesebb 149 millió forintos állami támogatást kap a kampányára az egyéni képviselőjelölteknek járó egymillió forintos állami támogatáson felül. Racker azt mondta, hogy nem ő párt vezetője, és nem ő a felelős azért, hogy a közpénzekkel elszámoljanak.

Racker Béla állítja, hogy nem a pénz miatt vágtak a politizálásba. Amikor hétfőn az Egyenes beszéd című ATV-műsorban megkérdezték tőle, hogy az állami támogatás reményében szálltak-e be a kampányba, mosolyogva azt válaszolta: „Hát dehogy! A pénzért mindenki dolgozik alapvetően. (…) Nem tudom, tudja-e, én sokat szoktam keresni régebben.”

Az Új Magyarország Párt az utóbbi napokban azért is bekerült a hírekbe, mert a Heti Válasz arról írt, hogy a pártot ugyanabban az ingatlanban hozták létre tavaly, mint az Új Dimenzió Pártot. Ennek a pártnak szintén sikerült listát állítania, így az ÚMP-hez hasonlóan jogosult a támogatásokra. A lap szerint a két párt együttműködik, de az ÚDP vezetője, Kovács Szabolcs korábban az Origónak azt állította, hogy ez nem igaz.

Az ÚMP támogatottságáról nincsenek felmérési adatok, de mivel csak nemrég alakult meg, és nincsenek is országosan ismert arcai, hatalmas meglepetés lenne, ha be tudnának kerülni az új parlamentbe. Ezzel tisztában van Racker is. Arra a kérdésre, hogy mik a tervei április hatodika után, azt válaszolta: „Nincsenek terveim. Már az egy jó dolog, hogy listát állíthattunk. Az egy százalék fölé kerülés a cél, utána pedig a megfelelő társadalmi beágyazódás elérése, hogy 4 év múlva 5 százalék fölé kerülhessünk”.