A választási küzdelemben eddig már mindegyik pártra ráirányult a figyelem. A Fidesz nagy erővel csökkenti a rezsit, a baloldal összehozott egy kissé ügyetlen szövetséget, a Jobbik pedig imázsváltást hajtott végre. Még a néhány hónappal ezelőtt létrehozott kispártok is bekerültek a hírekbe, igaz, leginkább csak a csalások gyanúja miatt.
Egy párt volt, amelyről szinte alig lehetett hallani. Az LMP, amely az elmúlt négy évben szinte teljesen szétesett, és még a néhány hónappal ezelőtti felmérések is azt mutatták, hogy csak egy-két százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Ez azonban most változni látszik. A Fideszben például információink szerint már azzal számolnak, hogy az LMP biztosan ott lesz a következő parlamentben. A párthoz közel álló Századvég nyilvános kutatásai az elmúlt két hónapban azt mutatták, hogy az LMP simán megugorja a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Pedig néhány hónappal ezelőtt még szinte láthatatlan volt a párt támogatottsága. Januárban még a biztos pártválasztók között is csak két százalékon álltak a Tárkinál és a Szonda-Ipsosnál, a Századvég akkor háromszázalékosra mérte őket.
A Századvég aztán már a hónap második felében készített kutatásában is duplájára, hatszázalékosra mérte az LMP támogatottságát, de más kutatóknál is jobban szerepeltek februárban: a Tárkinál is hat százalékot értek el a biztos pártválasztók körében, a Szonda-Ipsosnál pedig a márciusi kutatásra lettek négyszázalékosak a korábbi támogatottságuk megduplázásával.
Vannak azonban kétségek afelől, hogy ez a növekedés mennyire valós. Volt olyan közvélemény-kutató szakember, aki hangosan nevetni kezdett, amikor az LMP növekedésének okairól kérdeztük. Más azt mondta, “erről nem fogunk sokat beszélgetni”. És volt olyan is, aki közölte, hogy egyszerűen nincs mit mondaniuk erről.
Sík Endre, a Tárki vezető kutatója szerint ennek a növekedésnek nagyon egyszerű magyarázata van: nőtt az emberek aktivitása, kevesebben zárkóztak el a válaszadástól, mint a korábbi hónapokban, ebből a növekedésből pedig az LMP-nek is jutott. Megtévesztő lehet azonban szerinte, hogy ezek a plusz szavazók az LMP-nél a kis támogatottság miatt relatíve nagyobb növekedést jelentenek. Ha azonban hozzávesszük a háromszázalékos hibahatárt is, nem olyan vidám a helyzetük.
A Századvég kutatói viszont biztosra veszik, hogy az LMP befutó lesz, hiszen már most is öt-hat százalékra mérik őket. Lánczi Tamás szerint négy évvel ezelőtt is hasonló volt a helyzetük: a választások előtt a küszöb közelében, 4-5 százalékon mérték a pártot, a választásokon aztán majdnem nyolc százalékot értek el, ami szerinte azt jelenti, hogy “az LMP-t hagyományosan alul szokták mérni”. A Századvég szerint a látványos növekedésnek egyszerű oka van: a baloldali összefogás elmúlt két hónapos teljesítménye. Szerintük sok szavazót elriasztottak az Együtt-PM–MSZP–DK összefogás csetlés-botlásai, és ők az LMP-ben látták meg alternatívát.
Az LMP politikusai is annak hisznek, amit a Századvég mér, és a felfutásuk okait is hasonlóan látják. “A baloldal összefogása nem úgy sikerült, ahogy tervezték, amennyit nyertek vele, annyit veszítettek is, és az elpártolók között nyilván volt olyan is, aki átértékelte az LMP-hez való viszonyát” – mondta Meszerics Tamás történész, a párt országos választmányának tagja. Ő azonban óvatosabb, mint a Századvég elemzője, mert egyelőre csak azt veszi biztosnak, hogy 60 százalékos választási részvétel felett van esélyük bejutni a parlamentbe.
Addig is megpróbálnak az üzeneteikkel még több bizonytalant megszólítani: főleg az oktatás, az energia és a munkahelyteremtés területére koncentrálnak. Meszerics bízik benne, hogy ezeknek is szerepe volt a sikerükben. “Egy kampányban alapelv, hogy nem lehet a választókat bonyolult üzenetekkel terhelni, de a többi párt mostanra annyira leegyszerűsítette az üzeneteit, hogy a választók örülnek a három szónál bonyolultabb gondolatoknak. Annyira nem kapnak senkitől semmi ígéretet, hogy hálásak ezekért” – mondta.
Az elmúlt négy évben országos ismeretséget szerzett politikusok közül már csak Schiffer András van ott az LMP jelöltjei között, és még az LMP mellett kitartók - például Osztolykán Ágnes, Ertsey Katalin vagy Vágó Gábor – sem akartak már politikusok maradni. A párt kampányának fő arca most az a Szél Bernadett, aki 2012-ben a lelépő Kaufer Virág helyére került be a frakcióba.
Csiba Katalin szóvivő szerint ennek a sok változásnak az eddigi kampány során nem látták hátrányát, szerinte mindenki, akivel a területi kampányokban, aláírásgyűjtések során beszélni tudtak, tisztában volt azzal, hogy kikből áll az LMP. “Leginkább arra emlékeznek, hogy mi vagyunk azok, akik egyik oldalra sem feküdtünk oda” – mondta Csiba. A 2010-es kampány során sokkal több negatív visszajelzést, kritikát, támadást kaptak, mint most, amikor úgy látták, hogy még az is tisztelettel fordul a munkájuk felé, aki egyébként bevallja, hogy más pártra szavaz.
A párt az elmúlt években tudatosan törekedett arra, hogy kibújjon a budapesti belvárosi párt szerepéből, felvállalták a vidék – például a mezőgazdaságból élők – problémáit is, és tudatosan figyeltek arra, hogy üzeneteikkel megszólítsák a vidéken élőket is. A kiegyenlítődés olyan jól sikerült, hogy Meszerics szerint tavaly ősszel már jóval népszerűbb volt a párt vidéken, mint Budapesten.