Putyin lett az új fegyver Orbán ellen

Úgy néz ki, az Ukrajna elleni orosz katonai fenyegetés a magyar választási kampánynak is része lett. Mesterházy Attila MSZP-elnök a paksi atomüzletet is lefújná.

Az ellenzéknek feltűnt, hogy miközben orosz katonák masíroznak a Krím félszigeten, és Ukrajna a tartalékosait mozgósítja, Orbán Viktor miniszterelnöknek semmi mondanivalója nem volt eddig a szomszédban zajló válságról. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Facebookon szólította fel Orbán Viktort, hogy fügessze fel a paksi atomerőműről szóló tárgyalásokat, „amíg Oroszország nem bizonyítja, hogy gazdasági kapcsolatait, pénzügyi forrásait nem politikai zsarolásra akarja majd használni!” „A nyugati világ vezetői egyértelműen fogalmaztak, míg Orbán gyáván lapít! Mi az oka a hallgatásának? Csak nem a 3000 milliárd forintos orosz hitel?” – kérdezte az MSZP elnöke.

Mesterházy Attila korábban közleményben is sürgette, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek "több heti hallgatás után" végre egyértelműen állást kellene foglalnia Ukrajna ügyében, és emlékeztetett arra is, hogy Magyarországnak az Európai Unió és a NATO tagjaként határozottan ki kell állnia az európai béke és Ukrajna területi egysége mellett.

Az ellenzéknek más jellegű hiányérzete is volt az ügyben. A baloldali összefogás pártjai például arra szólították fel a miniszterelnököt, hogy számoljon be a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt az ország és a határon túli magyar kisebbség védelméhez szükséges intézkedésekről. "Felszólítjuk Orbán Viktort, hogy a hivatali idejéből hátralévő bő egy hónapban viselkedjen magyar miniszterelnökhöz méltón, és a gyáva hallgatás politikája helyett a magyar érdekeket képviselje" – áll a közleményben, amelyet Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, Szabó Tímea, a Együtt-PM társelnöke, valamint Fodor Gábor, a liberálisok vezetője jegyez.

Ezeket az aggodalmakat Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója egy közleménnyel próbálta eloszlatni, amelyben arra emlékeztetett, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságát Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár részletesen tájékoztatta az Ukrajnában kialakult helyzetről, a megtett intézkedésekről, a várható fejleményekről. Kocsis Máté megjegyezte azt is, hogy ezt az ülést a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt vezette. Az ülésen részt vett az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal főigazgatója, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat első embere is. Itt az derült ki, hogy Magyarország biztonságban van, a rendvédelmi szervek teljes körűen felkészültek, folyamatosan figyelik és értékelik az eseményeket, és szükség esetén Magyarország képes lesz segítséget nyújtani a bajba jutott embereknek.

A kormány részéről eddig Martonyi János tevékenysége volt a leglátványosabb. A külügyminiszter Kijevben és Donyeckben a V4-ek külügyi vezetőivel tárgyalt, majd több napon át utazgatott Kárpátalján. Beregszászon a polgármesterrel egyeztetett, Ungváron a megyei tanács elnökével találkozott, és kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarságot érő legkisebb bántásra is azonnal reagálni fogunk.

A Külügyminisztérium vasárnap adott ki közleményt az ukrajnai helyzetről, amelyben hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett, és a nemzetközi kötelezettségek, így az ENSZ Alapokmánya figyelmen kívül hagyásaként értékeljük az ország területi épségének megsértését. Magyarország kész megadni mindenfajta közreműködést és felajánlja a segítségét ahhoz, hogy az érintett felek kizárólag békés eszközökkel, tárgyalás útján tudják elkerülni a katonai össztűzést és a válság további elmélyülését. A Külügyminisztérium azt is hozzátette, sajnálatosnak tartja, hogy egyes magyarországi pártok az ukrajnai válságot partpolitikai célokra használják fel.

Orbán Viktor egyébként a nyírbátori határra berendelt határőröknek mondta eddig a legtöbbet az ukrán helyzetről, amikor helikopterrel a helyszínre látogatott február 20-án: „Azért vagyunk csak itt, mert az ukrán események miatt határszemlét tartottunk, és gondoltuk, hogy benézünk önökhöz”. Arra kérte a szakasz tagjait, hogy az egyébként is rendesen végzett munkánál még egy fokkal pontosabban és nagyobb összpontosítással dolgozzanak, mert nem tudják, hogy mi fog történni a következő két-három hétben.