Brüsszel szerint "meglehetősen alapvető változtatások" történtek az úgynevezett kohéziós (felzárkóztatási) alapok magyarországi kezelésében: átszervezték a fejlesztési ügynökséget, a közvetítő testületeket pedig a minisztériumok mentén integrálták, közölte Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője.
Az EU aggódik a változások miatt, és válaszokat vár a magyar kormányzattól. "Nem szakítottuk meg a kifizetéseket" - hangsúlyozta Wheeler, de hozzátette: a magyar választ még azelőtt várják, hogy magyar részről újabb kifizetési igénnyel fordulnának az Európai Bizottsághoz. "Biztosnak kell lennünk abban, hogy az EU-befektetések irányítási és ellenőrzési rendszere megfelelően működik, és elégséges a befektetések működtetéséhez az adminisztratív kapacitás" - fogalmazott Wheeler, megjegyezve: erre azért van szükség, hogy elkerüljék az alapokat, illetve az adófizetők pénzügyi érdekeit érintő kockázatokat, és mindenekelőtt biztosítsák azt, hogy a magyar polgárok számára teljes mértékben, hatékonyan és korrekt módon hasznosuljanak a támogatási pénzek.
"Ezért kértük a magyar hatóságokat, hogy adják meg számunkra az új rendszer működésével kapcsolatban a biztosítékokat, hogy értékelhessük a helyzetet a jövőbeli kifizetések érdekében" - közölte. Shirin Wheeler kitért arra, hogy az Európai Bizottság és Magyarország már cserélt információt egymással ebben a tárgykörben, valamint hogy a két fél "továbbra is szorosan együttműködik egymással az átszervezés gyakorlati megvalósítására vonatkozó további információcserét illetően". A brüsszeli bizottság "jelenleg elemzi a helyzetet" és várja a magyar hatóságok válaszát. "A bizottság által küldött levelet nem lehet a kifizetések megszakításáról szóló levélként értelmezni" - szögezte le a brüsszeli szóvivő.
A szóvivő mindezt annak kapcsán mondta, hogy a 444 hétfőn egy Európai Bizottság által írott levélre hivatkozva azt írta: az Európai Unió befagyasztotta a Magyarországnak járó pénzeket. A cikk szerint a levélben az áll, hogy a bizottságnak további információkra van szüksége, mielőtt teljesítené a következő kifizetéseket, amelyeket már az új intézményi rendszer nyújt be. A levél létezését Wheeler megerősítette, mint ahogy azt is, hogy e levélben a bizottság aggodalmának adott hangot az átszervezést, illetve konkrétan az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működését illetően, ezért részletes tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai helyettes államtitkára azt mondta, Brüsszel arra kérte Magyarországot, hogy április 15-től ne küldjön számlákat. Szerinte júniusig megoldódik a probléma, addig nagyjából 350 milliárd forintnyi számla gyűlik majd fel, ennyi pénznek csúszik majd a kifizetése. A kormány arra számít, hogy a 15-e előtt küldött 600 milliárd forintnyi számlát rendben kifizeti majd az EU. Csepreghy azt mondta, előzetesen jelezték az átalakítást, de Brüsszel akkor azt mondta, utólag vizsgálják majd az átalakítást.
A bizottságnak a levél szerint egy április elsején hatályba lépett magyarországi módosítás nem tetszik. Ennek lényege, hogy az úgynevezett közreműködő szervezeteket megszüntették, munkájukat a minisztériumok vették át. Ezek eddig formailag önálló cégek voltak, nonprofit kft. vagy éppen zrt. formában működtek az NFÜ felügyelete alatt, ezek egyengették a konkrét pályázatok útját: ellenőrizték a számlákat, az elvégzett munkát, igazolták a teljesítéseket, írja a 444, hozzátéve: a pénzosztási rendszerben januárban is volt egy módosítás, akkor az NFÜ szűnt meg, a munkáját szintén a tárcák vették át, a központi koordináció pedig Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökségre került.
A Fidesz szóvivője elképzelhetőnek nevezte, hogy "rövid, átmeneti ideig az Európai Bizottság nem fizet ki Magyarországnak uniós forrásokat". Zsigó Róbert azonban hangsúlyozta, a költségvetésből megoldható, hogy a pályázók mindebből ne érezzenek semmit. A szóvivő azt mondta, az Európai Bizottság a pályázati rendszer módosítását kérte, amin a kormány már dolgozik a bizottsággal együttműködve.