Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek – áll a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) az Alkotmánybíróság szerdai ítéletével kapcsolatos csütörtöki közleményében.
Az Alkotmánybíróság – az MTE által is kifogásolt – határozata azt mondja ki, hogy egy jogsértő kommentért minden esetben annak közlője, tehát a hírportálok és blogok gazdái felelősek, még akkor is, ha a jogsértő komment létéről nem is tudtak. Az eddigi rendszerben, ha egy portál üzemeltetőinek figyelmét felhívták valamelyik, a portálon lévő komment jogsértő voltára, az üzemeltetők rendszerint eltávolították a kifogásolt bejegyzést.
Így működtek a legnagyobb magyar hírportálok, akik az MTE tagjaiként, az MTE etikai kódexének megfelelően is kötelezettséget vállaltak a sértő kommentek eltávolítására. Az Alkotmánybíróság szerint azonban ez nem elég, a jogsértő komment közléséért egyből felelőssé tehető a tartalomszolgáltató.
Az MTE szerint a bíróság hibásan járt el, amikor úgy döntött, hogy egy-egy komment jogi szempontból lényegében ugyanolyan elbírálás alá esik, mint akár egy magas példányszámú napilapban leközölt, fizetett cikk. Az MTE a helyzet megoldása érdekében javaslatokat is tesz a közleményben, szerintük az elektronikus kereskedelmi törvény módosításával a kommentfelület biztosítását tárhelyszolgáltatásként is lehetne értelmezni, és ekkor a szolgáltató a kifogásolt tartalom eltávolítása esetén mentesülne a felelősség alól. De a probléma úgy is megoldható lenne, ha a személyiségi jogi sérelmek csak egy bizonyos komolysági határon túl lennének perelhetőek, a névtelen komment pedig így kikerülhetne a perelhető körből.