Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bár a Magyarország és Türkmenisztán közötti kereskedelmi forgalom viszonylag szerény, a közép-ázsiai ország olyan gazdasági modernizációs programba kezdett, amely jó együttműködési lehetőségeket kínál a magyar vállalatoknak – ezt mondta Áder János köztársasági elnök a türkmén elnökkel folytatott megbeszélése után.
Gurbanguly Berdimukhammedow, türkmén elnök szerdától kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon Áder János meghívására. Gurbanguly Berdimukhammedowot Áder János szerda délelőtt fogadta a Sándor palota előtt katonai tiszteletadással, majd tárgyaltak egymással a palotában. Áder a megbeszélés után azt is mondta, reméli, gyarapodnak majd a két ország közötti gazdasági, oktatási és kulturális kapcsolatok.
Gurbanguly Berdimukhammedow pedig arról beszélt, politikai szempontból a két ország álláspontja sok tekintetben egyezik, ugyanis mindketten fontosnak tartják a stabilitást és a biztonságot, továbbá szükség van a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.
Berdimukhammedow délután Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is találkozik a Parlamentben, majd csütörtök délelőtt a Hősök terén koszorúz.
Magyarország 1991 decemberében ismerte el az egykori szovjet tagköztársaság Türkmenisztánt szuverén és független államként. A két ország között 1992 májusában létesültek diplomáciai kapcsolatok. A Magyar Köztársaság 2002-ig moszkvai nagykövetét akkreditálta a közép-ázsiai országba, azóta a teheráni magyar nagykövet látja el a diplomáciai képviseletet. Türkmenisztánnak jelenleg nincs Magyarországra akkreditált nagykövete.
Schmitt Pál korábbi államfő 2011 novemberében járt Türkmenisztánban.
Berdimukhammedow második elnöki ciklusát tölti a közép-ázsiai gázkitermelő ország élén. Legutóbb 2012-ben választották meg, akkor a szavazatok 97 százalékát kapta, pedig számos kihívója volt. Ezek azonban mind saját pártjának tagjai voltak, akik Berdimukhammedow támogatására szólították fel szavazóikat.
A választások tisztaságára számos országban megfigyelőivel ügyelő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a 2012-es türkmén választások előtt visszautasította, hogy megfigyelőket küldjön. Azt mondták semmi értelme, mivel alig érvényesülnek a szabadságjogok, és a szabad politikai verseny is ismeretlen fogalom az országban.
