Jó ez az EU-ház, csak a környékét ne nézzék!

A presszóban az árak az egekben vannak, a pénzt pedig csak a nyaranta pár percre bevonatozó turisták hozzák. Somogyszentpálra az elmúlt tíz évben fejenként mindössze 196 forint támogatást küldött az EU, de a községháza és a közösségi ház még így is uniós pénzből épült. A jó programokért viszont még a németeknek is a Balatonig kell menni.

Tudta, hogy van olyan magyar település, amelynek lakosai az elmúlt tíz évben fejenként 900 ezer forintot kaptak az Európai Uniótól? Nem közvetlenül persze, hanem a városban uniós támogatásból megvalósult fejlesztéseken keresztül. Ez a település Gyula, ahol 31 ezer lakosra 28,5 milliárd forint uniós támogatás jutott a Miniszterelnökség által az Origónak megküldött adatok szerint. Ennek legnagyobb része a városi kórház felújítására adott támogatás volt.

Ez azonban még mindig kevés volt ahhoz, hogy Gyula felkerüljön a legnagyobb uniós támogatást kapó városok közé, azok ugyanis Budapest és a többi megyei jogú város. A statisztikát torzítja, hogy ezeknél olyan fejlesztések is szerepelnek a közvetlen támogatások között, amelyeknek a városon kívül is nagy hatásuk van. De melyik magyar település kapta a legkevesebb támogatást az elmúlt tíz évben, és milyen ott élni?

A szomszéd utcában születtem egy szalmazsákon

A Balaton déli partjától 15 kilométerre lévő Somogyszentpálon szinte állt az élet ottjártunkkor, kora délután. Néhányan füvet nyírtak, vagy éppen bokrot metszettek, az utcák azonban teljesen üresek voltak. Csak egy mankós öregúr hűsölt a telke előtt álló padon, élvezve az árnyékot, és a Kapos Volán helyi járata bukkant fel pár hazaérkező kisiskolással.

Magyarország 3154 településéből 460 egyáltalán nem kapott közvetlen uniós támogatást, csak áttételesen, a környező úthálózat fejlesztésén vagy egyéb infrastrukturális beruházásokon keresztül részesült az EU-s fejlesztésekből. A maradék 2694 település közül Somogyszentpál áll a forintosított lista végén. A Miniszterelnökség szerint a falu közvetlenül 161 ezer forint uniós támogatást kapott az elmúlt 10 évben, ami a 822 fős lakosságszámra vetítve 196 forintot jelent fejenként. Tíz évre.

Mindez azonban úgy látszik, hogy a somogyszentpáliakat érdekli a legkevésbé. „Vén kecske vagyok már” – mondta a 78 éves Pintér Györgyné, miközben arról kérdezgettük, hogy mit gondol az uniós pénzekről és a falu fejlettségéről. Elmondta ugyan, hogy a községházat szépen bevakolták nem is olyan rég, de inkább arról mesélt el-el kalandozva, hogy születése óta él a faluban, immár egyedül, miután a gyereke Budapestre költözött, és hogy ő nagyon szeret átjárni a barátnőihez szomszédolni.

Alig volt élet Somogyszentpálon (a képre kattintva galéria nyílik) Fotó: D. - Origo

A pár házzal odébb élő Takács Sándort hasonlóan hidegen hagyták a fejlesztési pénzek, szerinte nincsenek hatással az életére. „A szomszéd utcában születtem 1955-ben egy szalmazsákon” – mondta. Muzsikus lett belőle, elsodorta az élet Somogyszentpálról, pár éve költözött vissza. Nincsenek nagy igényei, általában otthon van, néha pattan csak fel a robogójára, hogy bemenjen a presszóba egy kávéra és beszélgetni a többi helyivel. Hogy miről? Hát a megélhetésről. Erről a témáról egyik megkérdezett falusinak sem volt jó véleménye. Kevés a lehetőség, emiatt a fiatalok nagy része elvándorol a faluból, csak az idősek maradnak, meg a külföldiek.

Jó ez az EU-ház, csak a környékét ne nézzék!

Somogyszentpál kifejezetten népszerű a német vagy osztrák nyugdíjasok körében. A Szabadság utcában élő Güntherék például 12 éve költöztek a faluba. Tetszett nekik a jó levegő és a ház, amit az interneten néztek ki. Tizenkét év alatt azonban rájöttek egy-két dologra. Például, hogy a faluban nem sok mindent tudnak csinálni. „Nur schlafen” – mondta Günther. Vásárolni például a közeli Marcaliba járnak, szórakozni pedig a Balatonhoz.

Güntherék somogyszentpáli házuk előtt (a képre kattintva galéria nyílik) Fotó: D. - Origo

Van ugyan Somogyszentpálon kultúrház, de a helyiek szerint nem sok programot rendeznek ott. Amikor a szomszédos postán az után érdeklődtünk, hogy milyen rendezvények szoktak lenni, ketten is csak a választásokat tudták felhozni példaként. Az épület zárt ajtaján ugyanakkor egy agancskiállítás is meg van hirdetve.

A helyiek inkább a pár hónappal ezelőtt nyílt „EU-házba” irányítottak minket. Ennek a hivatalos elnevezése Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében épült. A vidékfejlesztési programot az EU támogatta, innen a kis sárga ház egyszerűsített neve is. Ugyanennek a programnak a keretében a Községháza is megújult még 2011-ben, ráadásul a polgármester szerint még két helyi mezőgazdasági útvonalra is kaptak uniós támogatást. Ő azt mondta, nem igazán érti, hogy a Miniszterelnökség kimutatásában miért csak 161 ezer forintnyi támogatás szerepelt Somogyszentpál neve mellett (a kormányzat az Origónak küldött indoklásában azt írta, kiszűrték a több települést is érintő programokat).

„Jó ez az EU-ház, csak a környékét ne nézzék, mert az gazos” – mondta a közvetlenül az IKSZT-vel szemben lakó idős férfi, utalva arra, hogy a szépen kialakított sárga ház mellett egy gondozatlan üres telek fekszik. A férfi a megnyitása óta még egyszer sem járt az IKSZT-ben, de ígéri, hogy majd benéz. „Az unokák biztos átmennek majd, ha jönnek a szünidőre” – mondta. Az internetezési lehetőség miatt az IKSZT inkább a fiatalok körében népszerű, az egyik helyi szerint, amikor ő egyszer benézett, annyian interneteztek, hogy oda sem fért a gépekhez. Ottjártunkkor azonban nem lehetett bemenni, mert a ház zárva volt. Mivel azonban a zár nem működött, a problémát úgy oldották meg, hogy a kertajtót odamadzagolták a kapufához. Az ablakon keresztül még lehetett látni azokat a festett tojásokat, amelyeket a kisebb gyerekek a húsvéti kézműves foglalkozáson készítettek.

A felújított községháza (a képre kattintva galéria nyílik) Fotó: D. - Origo

A felújított községháza és az újonnan épített IKSZT nem mindenki számára volt elegendő. Egy középkorú nő azt mondta, hogy amióta csak a faluban lakik, semmi sem újult meg. „Még egy nyamvadt játszótér sincs” – mondta. Pedig ő bármilyen fejlesztésnek örülne, az utakra például mindig ráférne a javítás.

Kispresszó fesztiválárakkal

A falu egyetlen igazi különlegessége nem a vadonatúj közösségi ház, hanem a kisvasút. Balatonfenyvesről vezet Somogyszentpálig, és nyáron van, hogy háromvagonnyi turista érkezik vele. A falu egyetlen presszója, a Jankó presszó is belőlük él, ami nem csoda, hiszen 350 forintért adnak egy félliteres ásványvizet. A kocsmárosnő szerint a németek is gyakran járnak hozzájuk, ilyenkor a legjobban a Jägermeister és az Unicum fogy.

A Balatonról érkező turistákból a falu többi része nem profitál annyira, mint az állomás közelében lévő presszó. A vonat pár perc alatt megfordul, és indul is vissza Balatonfenyvesre, így a kocsmáros szerint a legtöbben csak gyorsan körbenéznek az utcán.

Péntek délután a nagy turistaáradat még váratott magára. A délután háromórás vonattal egy lélek sem jött, csak a masiniszta és a kalauz. Visszafelé pedig csak azért nem ment üresen, mert felszállt rá egy fiatal anya a gyerekével. „Így a legkönnyebb eljutni Fenyvesre” – mondta. Csak 200 forint a jegy, igaz, az út 40 perces, de szép a táj, amelyen keresztül mennek. A nő szerint még a helyi fiatalok is szoktak kisvasúttal menni az iskolába, az ugyanis nincs a faluban.