A tagországok között egyre gyakoribb, hogy volt minisztereket delegálnak a biztosi posztra, így Magyarország részéről sem meglepő, ha Navracsics Tibor személyében minisztert, sőt miniszterelnök-helyettest küldene a feladatra.
Sajtóinformációk szerint a kormány már meg is jelölte a kívánt pozíciót - ez a bővítés lenne, - de tekintve Magyarország és az EU viszonyát borítékolható, hogy Navracsicsnak több feladatot szán a kormányfő.
Túl azon, hogy az Együtt-PM Brüsszelhez fordult azzal, hogy Orbán tusványosi beszédében arról szólt: lebontja a magyar demokráciát, a napokban Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke írt arról, hogy veszélyben a magyar sajtószabadság. Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa pedig levélben kérte Lázár János, hogy tartózkodjon a civileket megbélyegző retorikától.
Utóbbiakkal Navracsicsnak még nem lesz feladata, azonban novembertől már dolgozhat azon, hogyan interpretálja az unióban a magyar illiberális államberendezkedést, miként védje meg a kormányt a Brüsszelből érkező „támadásokkal” szemben. Ha Junckerrel nem is, de a szintén luxemburgi Viviane Redinggel Navracsicsnak már volt dolga. Reding tavaly júniusban a többszöri alkotmánymódosítást rótta fel az Orbán-kormánynak, mire válaszában Navracsics Magyarországgal szembeni elfogultsággal vádolta meg.
Elviekben a biztos személye nem a delegáló ország érdekeit képviseli. 2004 és 2009 között Kovács László volt az EU-biztos, a Bajnai-kormány pedig 2010-től Andor Lászlót delegálta, róla szakértelme mellett – mint Bajnai fogalmazott – azt is döntött, hogy baloldali értékeket vall.
Bár Andorral szemben a Fidesznek kezdetben voltak ellenérzései, de a biztos megítélése pozitív irányban változott. Erről Andor azt mondta, a kormánnyal a kapcsolata korrekt, szakmai jellegű. Andor László egyébként sokkal több fejtörést okozott a brit kormánynak a miniszterelnök bevándorlási politikája miatt.
Az, hogy milyen tárcát kaphat majd a brüsszeli Bizottságban a leendő új magyar biztos, egyelőre nyitott kérdés, mindenesetre Jean-Claude Juncker az unió tagságának bővítéséről azt mondta, ez a következő öt évben nem kerül napirendre, bár ez nem jelenti azt, hogy Navracsicsnak a következő öt évben kevesebb feladata lenne.
A magyar kormány elkötelezett Szerbia és Montenegró tagságának előmozdításában, Navracsics pedig úgy nyilatkozott, hogy a „származásából és eddigi pályájából adódóan szívesen látná el ezt a feladatkört".
Az Európai Parlament július 15-én szavazta meg Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság új elnökének, megindult az új összetételű biztosi testület kialakítása, a Bizottságba mind a 28 tagország kormánya egy főt jelölhet.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az Origónak a jelöléssel kapcsolatban azt írta, az még nem hivatalos, amint megtörténik, tájékoztatják a közvéleményt,