Máris a süllyesztőbe kerülhetett az új nyugdíjrendszer

34 ezer nyugdíjas fog tudni pihenni idén nagyon méltányos önrésszel, szinte ingyen

A koncepció kész, hamarosan megkezdődhet a kormányzati munka a gyerekvállalást jutalmazó nyugdíjrendszer kidolgozásáról, és akár ebben a kormányzati ciklusban elfogadhatják a törvényt. Legalábbis ezt állítja Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője,  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezzel szemben azt mondja, hogy semmilyen változást nem terveznek a nyugdíjrendszerben. Botos Katalin, a javaslat egyik kidolgozója szerint, ha nem lesz változás, akkor 15-20 év múlva olyan űr keletkezik a nyugdíjkasszában, mint a háborúk okozta demográfiai helyzetekben.

Egy szemléletváltásról, hosszú távú előre gondolkodásról, és nem egy már kőbe vésett, konkrét javaslatról van szó. Egyebek mellett ezt mondta az Origónak Botos Katalin, a kidolgozott új nyugdíjrendszer alapelveiről. A közgazdász irányításával működő Népesedési Kerekasztal albizottsága azt javasolja, hogy az időskori ellátás mértékét a felnevelt gyerekek száma és iskolázottsága is befolyásolja.

A koncepció készítői szerint azok, akik legalább két gyereket felneveltek, és az utódok legalább középszintű iskolát elvégeznek, magasabb nyugdíjat kapjanak, mint azok, akik ezt a feltételt nem teljesítették. Megjegyzik, "sok szempontból ez lenne a legtisztább megoldás, ha a gyermeknevelést természetbeni járulékfizetésnek tekintenék".

Háborús időket idézhet a hiány

Botos Katalin szerint a munkaalapú járulékfizetés nem változna, ez lenne az alapja a gyerekek után járó pontokkal kiegészített rendszernek, ami a 40. életévüket betöltöttekre már nem vonatkozna. Ugyanakkor azt is megjegyezte, a részleteket egy éven belül ki kell dolgozni azért, hogy a 20-30 évesek már ez alapján tervezhessék a jövőjüket. Botos Katalin szerint lehet ezen vitatkozni, sőt jó is, ha sokan elmondják a véleményüket.

A párok nagy része egy gyereknél megáll Forrás: Thinkstock

Tény - mondta -, hogy ha nem lesz változás a jelenlegi nyugdíjrendszerben, 15-20 év múlva olyan űr keletkezik a nyugdíjkasszában, mint a háborúk okozta demográfiai helyzetekben. A mai idős párok többsége még legalább két gyereket felnevelt, mára viszont divat lett halasztani a gyerekvállalást a karrier érdekében, és a párok nagy része egy gyereknél megáll.

Ha ez így marad - mondta -, és az alacsony bérszínvonal sem emelkedik nagyon jelentősen, akkor ezek együttes hatásaként a befizetett járulék nem lesz elég a majdani nyugdíjasok fedezésére. Azt kell megérteni - magyarázta Botos Katalin -, hogy azzal a járulékkal, amit a munkavállalók most befizetnek, nem a saját maguk ellátását fedezik, hanem a jelenlegi idősekét. Ez a felosztó-kirovó rendszer lényege.

Utód nélkül nincs nyugdíj

A mostani felnőttekét majd saját gyermekeik termelik meg. Aki ezt átlátja, könnyen megérti, miért kell mindenkinek legalább egy járulékfizetőt felnevelnie. A gyerekvállalás és taníttatás elismerése biztosítaná az arányos és igazságos ellátást. Az a cél, hogy olyan embereket neveljenek fel a párok, akik majd az ő nyugdíjukat megtermelik, az iskoláztatás "jutalmazása" szerinte ezért fontos.

Igazságosabbá teheti az ellátást a nevelés és taníttatás jutalmazása Forrás: MTI/Nyikos Péter

Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény deklarálja, a gyerekeknek el kell tartaniuk a szüleiket. De nem lehet minden házhoz rendőrt állítani, hogy ellenőrizzék ennek teljesítését - fogalmazott a szakember. Ezt csak úgy lehet kiküszöbölni, hogy a rendszert tegyék olyanná, amivel ez az elv érvényesül, Botos Katalin szerint az általa támogatott pontrendszer éppen erre alkalmas.

Csak az ösztönzés a cél

A részletekről egyelőre annyit mondott, „akkora különbség lenne a gyerekesek és a nem gyerekesek ellátása között", hogy ösztönözze az embereket a népesség megmaradásához szükséges, átlagosan páronként két gyermek vállalására. Hangsúlyozta, minél többen vállalnak legalább két utódot, annál kevésbé lesz szükség a differenciálásra.

Aki mégis úgy gondolja, hogy nem vállalja a gyerekneveléssel járó többletköltséget, előtakarékossággal készülhet az időskorra. Aki nem tud félretenni, azon a szociális-, és nem a nyugdíjrendszeren belül kell segíteni. Botos Katalin szerint a bőkezű magyar családtámogatás mellett a szerényebben élők is felvállalhatják a gyermekeket, és azok középfokú taníttatását.

A KDNP-nek tetszik az ötlet

Úgy tűnik, a kormánypártok fogadókészek a javaslatra. Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a koncepció megegyezik a párt 2007-ben megjelent nyugdíjtervezetével.

Harrach Péternek tetszik az ötlet Fotó: Mudra László - Origo

A politikus szerint ez az elképzelés a nyugdíjrendszerben régóta jelen lévő igazságtalanságot számolná fel. Az Origónak úgy fogalmazott, egy hosszú előkészítést igénylő munkafolyamatról van szó, de szerinte

nincs akadálya annak, hogy még ebben a kormányzati ciklusban elfogadja a törvényt a parlament.

Varga Mihály: Nem kell hozzányúlni a rendszerhez

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezzel szemben szerdán azt mondta: a kormányülésen nem volt szó a Népesedési Kerekasztal javaslatáról, a kormány pedig semmilyen változást nem tervez a nyugdíjrendszerben, mert szerinte az stabil, a nyugdíjak értékállóságát pedig az elmúlt években biztosítani tudták. A miniszter olyan szakértői szakértői anyagokra hivatkozott, amelyek szerint 2030-ig nincs szükség változtatásra a rendszerben, mert addig biztosítva van a nyugdíjak kifizetése és a nyugdíjalapok működése.

Generációknak kell együttműködniük

Gál Róbert Iván, a Népességtudományi Kutatóintézet és a Tárki vezető kutatója ugyanakkor Botos Katalinhoz hasonlóan érvelt. Emlékeztetett arra, hogy hazánkban felosztó-kirovó nyugdíjrendszert alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az idősek annyi járadékot kaphatnak, amennyi járulékot az aktív korúak befizetnek.

Az idősek és a gyerekek ellátása az aktív korúakon múlik Forrás: AFP/Michel Bussy

Álláspontja szerint a nyugdíjformulának erre az összefüggésre reagálnia kellene. A képlet egyszerű – mondta. Három korosztály közötti együttműködésről van szó. Az inaktívak, vagyis a gyerekek és a nyugdíjasok többet fogyasztanak, mint amennyit termelnek, az aktívak pedig többet termelnek, mint amennyit fogyasztanak. Azokhoz, akik az aktívak által megtermelt javakból élnek, különböző csatornákon jutnak el az erőforrások. Az állam az egyik ilyen csatorna, de a piaci intézmények és a háztartások szerepe is jelentős.

Sokba kerülnek a gyerekek

Az adófizetők - az államon keresztül - sokat fordítanak családtámogatásokra, gyermekegészségügyre, közoktatásra vagy felsőoktatásra. A háztartások fogyasztási javakat vásárolnak a gyermekeknek, és nagy értékű munkát végeznek felnevelésük érdekében.

A szakértő szerint ennek ellenére sokan kétségbe vonják, hogy a gyerekvállalás elismerését a nyugdíjrendszeren belül kellene kezelni. Gál Róbert Iván szerint viszont ez helyes megoldás lehet, hiszen a mai nyugdíjakat a múltbéli "beruházások" alapján tudják elosztani.

Tisztességes, de naiv a szándék

Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője egyetért abban, hogy minél előbb el kell kezdeni a nyugdíjrendszer átalakításának előkészítését, egy formailag és tartalmilag átgondolt menetrend meghatározását. A Népesedési Kerekasztal javaslatát azonban egy tisztességes, de naiv szándéknak nevezi.

Változtatni kell a nyugdíjrendszeren, de más elvek alapján Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Arra a "szemléletváltásra", amelyre Botos Katalin hivatkozik, a nyugdíjrendszer nem alkalmas. Inkább azt segítené, hogy a gyermekszüléssel és -neveléssel, -ápolással összefüggő élethelyzetek miatt ne érje biztosítási hátrány a szülőket. Csakhogy Barát szerint ennek a mai nyugdíjrendszer is eleget tesz, bár „a szabályokon még lehet finomítani".

Más szemlélet kell a nyugdíjrendszerhez

Minden módosítás előtt abból kell kiindulni, hogy a nyugdíj biztosítási teljesítménnyel - jogszerző munka, szolgálati idő és nyugdíjjárulék - vásárolt jog. Szerinte téves, sőt veszélyes tehát arra hivatkozni, hogy "az Alaptörvény is tartalmazza, a gyerek köteles eltartani a szüleit, és ezért kell az alapelven módosítani. Ez nem vezethet oda, hogy az állami ellátórendszereket, különösen az öregségi nyugdíjrendszert leépítsék, aztán majd a gyerekek megoldanak mindent" - mondta.

Nem lehet az alaptörvényre hivatkozva leépíteni a nyugdíjrendszert Forrás: AFP/RIA Novosti

Barát Gábor úgy vélte, probléma az is, hogy a javaslat számos nyugdíjelvi, gyakorlati, finanszírozási, járulékfedezeti, illetve igazságossági kérdést nyitva hagy. Az sem derül ki - pedig ez fontos kérdés -, hogy milyen nyugdíjrendszerben, milyen ellátási színvonalon képzelik el a módosítást Botos Katalinék, és milyen lenne az új koncepció viszonya a "munkanyugdíjjal", az egységes járulékfizetéssel.

Barát Gábor szerint előbb egy diagnózist kell hozni, ezt követhetik a modellezések és az alapkérdések tisztázása, majd jöhet a részletes koncepció kidolgozása. Ez szerinte minimum két-három éves feladat, „nem beszélve a javasolt rendszert kiszolgáló infrastruktúra kiépítéséről".

Érvek a tervezet kidolgozóitól

- Nem kötnék gyermekneveléshez a nyugdíjjogosultságot, de az új rendszer kompenzációt adna a gyereket nevelőknek akár úgy, hogy ugyanakkora nyugdíjért kevesebbet kelljen dolgozniuk, esetleg ugyanakkora járulékfizetésre magasabb ellátást kapjanak, vagy kevesebb járulékot fizessenek. A csomag elemei kombinálhatóak és úgy alakíthatók, hogy ne terheljék az államháztartást.

- Nem népesedési javaslatról van szó, csak egy rejtett igazságtalanságot korrigálnának. A gyermeket nem vállalók vagy kevés utódot vállalók, illetve a gyermekeiket elhanyagolók fogyasztásuk jelentős részét azokkal finanszíroztatják, akik kellő számú utódot vállalnak és törődnek a felnevelésükkel.
- Az időskori életszínvonalat az szabja meg, hogy ki hány gyereket nevelt, és „milyenek azok a gyerekek".
- A ma kifizetett nyugdíj forrását az egy generációval ezelőtti gyereknevelés biztosítja. Ezt akkor elsősorban a szülők finanszírozták, jelenleg a nyugdíjrendszer számára láthatatlanul.
- Ha a fiatalok azt látják, hogy a gyereket nem vállalók idős korukban küszködnek, vagy aktív korukban többet kell dolgozniuk és félretenniük azért, hogy ugyanolyan színvonalon éljenek, mint gyermekes társaik, akkor nem lesz olyan fontos számukra, hogy útját állják a megszületendő gyereknek.