Megkerestük az ország csúcsdinnyéit

csányi dinnyeárus csány, 2014.07.29.

Benne vagyunk a görögdinnyeszezonban, egyszerre több fajta is érik, elárasztva a boltokat és a dinnyésstandokat. Néhány, régóta a köztudatban lévő márkanév, mint a csányi vagy a cecei a dinnyék Rolls-Royce-ai, no de mitől olyan jók? Utánajártunk.

Boltokba kerültek a hazai termesztésű görögdinnyék, a kimagasló minőségre vágyó vásárlók a régi márkaneveket keresik, mint amilyen a csányi és a cecei. Ezek évtizedek, évszázadok óta meghatározói a magyar piacoknak (bár természetesen az ország más részein is teremnek kiváló dinnyék). Megpróbáltuk kideríteni, mi a titkuk.

Standok mindenütt

Cecére érkezve Fotó: Marton Szilvia

Cece nagyközség szerencsés helyen, a 61-es és 63-as főutak kereszteződésében fekszik, amit ki is használnak a helyiek: a nagyközség lélekszámához mérten meglepően sok helyen árulnak dinnyét. Van itt mindenféle akció, van, ahol kilóra adják a gyümölcsöt (70-től 100 forintig), másutt darabra (a szemre négykilós dinnyéket 400 forintért), egy harmadik helyen egyet fizet, kettőt kap akció van.

A dinnyéhez, ha jól csinálja az ember, akkor sok dolog, például különös talajadottság nem kell, ezért van az, hogy ahol kifejezetten jó a föld, ott a gazdák megélnek a búzából, kukoricából - mondja az irodájában Varga Gábor polgármester, aki maga is "dinnyés" családból származik. A helyiek száz éve foglalkoznak zöldség-gyümölcs termesztéssel, miután a térségben megjelentek az első bolgárkertészek. A községet a paprika tette híressé, a dinnye úgy ötven éve jelent meg a háztáji gazdaságokban.

Eleinte magyar fajtákkal dolgoztak, a kilencvenes évektől azonban megkezdődött a külföldi magok behozatala. A hetvenes évekig csak méregzöld-fekete külsejű fajták mentek, a kilencvenes-kétezres évektől azonban inkább a piacot ma is meghatározó csíkosak. Ma már sárga belű dinnyéjük is van, amibe a helyi dinnyetermesztők nem olyan gusztussal harapnak bele, mint a pirosba, de ha ez kell a vásárlóknak, akkor ilyet is termelnek - mondja Varga Gábor.

Dömping van

A csíkos héjú dinnyéket a piaci igények miatt kezdték termelni, bár volt olyan gazda is, aki azt mondta, ezek keményebbek, így nem törnek olyan könnyen pakolás, szállítás közben. Ez adja a gyümölcsök 70-80 százalékát, de Cecén továbbra is kedvelik a "régi" sötétzöldet is.

Termesztenek kisebb, 4-5 kilós fajtákat és nagyobbakat is, úgy alakítják ki a választékot, hogy június végétől augusztus végéig folyamatosan érjen valamilyen dinnye. Most van a dömping időszaka, ebben a két hétben egyszerre több fajta is érik, ráadásul összefutnak az ország különböző régióinak terményei is, egyszerre vannak jelen a piacon az északabbra és délebbre termelt gyümölcsök. A mostani a gazdák szerint az évtized egyik legjobb termése, enyhe volt a tavasz, volt eső és napsütés is elég.

Márkus László magyaráz és kóstol Fotó: Marton Szilvia

Mitől jó a jó dinnye? Attól hogy édes? Lédús? Attól, hogy elfogy az összes - érkezik a válasz. Igazán jó akkor lesz - teszi hozzá Márkus László gazda -, ha melegek az éjszakák, jó utóérést biztosítva a növényeknek. Azon is sok múlik, hogy milyen alapossággal készítették elő a földet, mennyi benne a tápanyag, a gyökerek milyen mélyre tudnak lehatolni. Fontos még a mikroklíma is. A szakértők meg tudják állapítani azt is, hogy az adott dinnye melyik tájegységen termett, hasonlóan a sommelier-khez. Attól azért nem kell tartani, hogy a gazdák ilyen mondatokban beszéljenek: "intenzív illata tiszta és friss, a cseresznye-ribizli vonalon mozog, kommersz tuttifruttit csak egészen kis mértékben mutat".

Tökös dinnyék

A dinnye ennél egyszerűbb dolog, a kifinomult ízlésűek legföljebb némi tökös ízt fedezhetnek fel azoknál a példányoknál, amelyeket tök alanyba oltottak, de csak ha éretlenek. A tökalanyra oltott dinnyék az összes gyümölcs 40-50 százalékát jelentik, az eljárást egyébként azért alkalmazzák a gazdák, mert a tök ellenáll a betegségeknek, hidegtűrő és szívós. Több cecei gazda szerint az igazán jó dinnye az, ami nem oltvány, Márkus László emellett arra is büszke, hogy öntözés nélkül sikerül a növényt nevelnie.

Cecei Fotó: Marton Szilvia

Nagyon nem mindegy, hogy mikor szedték le a dinnyét, optimális esetben 2-3 nap alatt el kéne fogyasztani - mutat rá Varga Gábor. Ez azokon a vidékeken, ahol termelnek, nem gond, mert ott általában aznap reggel szedett áru kerül a standokra. Egy hét után viszont már nem ajánlott megenni a dinnyét. Épp ez a hátránya a külföldi - egyébként a ceceiek szerint is jó - dinnyéknek, leszedik, pakolják, mérik, utaztatják, harmadnap kerülnek a boltokba. Ez a rákfenéje a görög, spanyol, olasz dinnyéknek, az ottaniak nagyjából még hozzánk tudnak szállítani, távolabbra nem, mert a gyümölcs minősége az idő múlásával drámaian romlani kezd.

Fröccsen a sár

A ceceiek váltig állítják, az igazán finom dinnyék a tíz kilónál nagyobb méretűek, azonban a piaci igények megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Sok a szingli, sok a kis család, kicsik a hűtőszekrények, az emberek nem szeretnek cipekedni, ezért a legtöbben inkább a kis méretű, 4-5 kilós dinnyéket keresik. A cecei standokon mindenféle méretűt láttunk, de ott többségben voltak a nagyok. Ahogy az egyik gazda fogalmazott, "mi nem sajnáljuk felvágni a nagyot, ha elfogy, elfogy, ha nem, nem". Azt viszont senki nem tudja megmondani, hogy miért a nagyok a jók.

Meglékelt Top Gun Fotó: Marton Szilvia

Közben terepjárón kimegyünk Márkus gazda földjére, ablakig fröccsen a sár, előre is sajnálom a cipőmet. Két gödör közt megbeszéljük, hogy szeletelni hosszában kell a dinnyét, így minden részéből jut, és szebb is. A kongatásra Márkus László - mint minden megkérdezett termelő - csak legyint, szerinte semmi értelme. Ők mindennap látják a növényeket, szemre állapítják meg, melyik a jó. A gazda ezt még azzal toldja meg, régen rossz, ha a vevőnek kell a jó dinnyét kiválasztania, ez az ő dolguk. Aztán dinnyét kóstolunk, Top Gun fajtájút. Nem értek hozzá, de finom, hangosan hersen a fog alatt, tökös íz nincsen, ennyiben maradok magammal. Úgy fest, a cecei dinnye titkát nem sikerül megfejteni. Bokáig süllyedek a sárba, közben megtudom, a községben nem minden árus termelő is egyben, volt olyan kereskedő, akinél már májusban lehetett venni "mézédes" ceceit. Akkor ültettük el a dinnyéket - emlészik Márkus László.

Csányi dinnye nincsen

A Heves megyei Csány kevésbé vidám képet mutat, mint Cece, nem főút mellett fekszik, az aszfalt rosszabb, a házak kopottabbak. Először itt is a polgármester, Medve István fogad, aki maga is dinnyés családból származik, mint a faluban szinte mindenki. A dinnyetermesztésnek itt évszázados hagyományai vannak, amiről már 1544-ben megemlékeztek. Valamikor a falu határában termesztették a gyümölcsöt, idővel azonban már nem volt elég terület, ezért a legtöbben elvándoroltak otthonról: tavasztól őszig távoli vidékeken nevelték a növényeket, majd télre hazatértek. Egykor gazdag emberek voltak, ma is büszkén állítják, ők tanították meg az országot a dinnyetermesztésre.

Nehéz idők Fotó: Marton Szilvia

A daliás idők emlékére állított dinnyés "gunyhó" mellett beszélgetve elhangzik, a kilencevenes-kétezres évekig ment a munka a régiek szerint, azóta viszont több tényező, így például a külföldi dinnye megjelenése megfojtotta az ágazatot, a nehéz korszakot legalábbis kevés vállalkozás tudta túlélni. Csányon olyan kevesen foglalkoznak dinnyével, hogy már a mesterség újraélesztésére van szükség. Ezért az önkormányzat is termeszteni kezdett. Harminc-negyven éve szinte mindenki, 400-500 család, ma 4-5 foglalkozik dinnyével a kétezres lélekszámú településen. A helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint hogy a Csányi Dinnye Védegylet frissen érkező vezetője, Gál Tiborné Erzsike sem termel már dinnyét. Mint mondja, a lányáék mostanában megpróbálkoztak vele, de veszteséges az üzlet.

Nem termék, módszertan

Miután nem, vagy csak elenyésző mértékben termeltek helyben, a legendás csányi dinnye tulajdonképpen egy módszertan. Mint a Waldorf-iskolák, amelyekből van Nyíregyházától Sopronig több településen is.

Csatlakozik hozzánk Mák Zsolt termelő is. Ők mindenféle zöldséggel foglalkoznak, a dinnye nekik pillanatnyilag egy drága hobbi, amiben leginkább csak jól elfárad az ember. Elmondja, a csányi ember nemcsak termelni, szedni is tudja a gyümölcsöt, vannak helyek az országban, ahol erre a munkára külön embereket alkalmaznak, olyan szakértelmet igényel. Ezért van sok olyan dinnye a piacokon, amelyeknek a héja be van karcolva: a néhány hozzáértő végigmegy a földeken, és megjelöli a terményeket. A jel azt mutatja, hogy a dinnyét körülbelül hány nap múlva kéne leszedni.

Dinnyeföld Csányon Fotó: Marton Szilvia

Az időjárás azonban gyakran közbeszól, így éretlen vagy túlérett lesz a standokra kitett termény. Ehhez képest egy igazi dinnyés szakember szemre meg tudja állapítani, hogy a színe, formája, mintázata alapján melyik az érett dinnye, azt szedi le, nem jelölget - mondja Mák Zsolt.

Közben kivisznek az önkormányzat kéthektáros területére, ahol több fajtát is nevelnek, ezek közül éppen a Fáraó fajtájú a legjobb. Hatalmas sár van, de már meg sem lepődöm. Mák gazda elmeséli, a minap Kőbányán járt, ahol a piacon "Mézédes Csányi" felirattal olyan - nem csányi - dinnyét árultak, amivel ő legfeljebb a malacait etetné. Megtudom, az időjárás változásának köszönhetően most már olyan területeken - például Szabolcsban is - jó dinnye terem, ahol korábban nem. Régebben nem kellett öntözni, ma már öntözés nélkül nem megy a termesztés. Ahogy műtrágya nélkül sem.

Régen minden jobb volt

Változtak a fajták is, a mai öregek szerint a régi dinnyék édesebbek, lédúsabbak voltak. De azért a mostaniak sem rosszak - teszi hozzá mosolyogva Gál Tiborné. Aki egyébként nem érti, miért nem szabad lékelni, miközben szeletben lehet árulni, holott ez sokkal fertőzésveszélyesebb, hiszen - hiába a fóliázás - a dinnye nagyobb felületen érintkezik a levegővel. Ráadásul a szeletelt dinnye villámgyorsan veszít a minőségéből.

Melyik a finomabb, a kisebb vagy a nagyobb görögdinnye? - kérdezem. Termelő ilyen kérdésben nem foglal állást, hiszen mindegyik finom lehet - hangzik a válasz. Vannak kényszerérett dinnyék, amelyek nem tudnak megnőni, mert mondjuk megsérül a száruk, na azok rossz ízűek. Viszont a kis méretű, rendben megérett fajták nagyon finomak is lehetnek. Itthon egyébként a csányiak szerint a nyolc kilónál kövérebb dinnyék tekinthetők nagynak. Ekkorát külföldre már nem lehet eladni, oda a négy-ötkilósak mennek. Ha mennek.

A méret a lényeg

Egyébként meg a kis ember is ember - foglalja össze a tanulságokat egy meglepő példával Gál Tiborné. Azért is jött, hogy legközelebb otthon még jobb dinnyét tudjon venni, ugye? - kérdezi nevetve, közben Mák Zsolt kihoz a táblából egy bő tízkilós példányt. Békésen majszolgatjuk a "lelkét", amit máshol a "szívének" neveznek, szóval a közepét. Finom és édes.

A helyiek a nagyokat szeretik Fotó: Marton Szilvia

Az viszont szöget üt a fejembe, hogy ugyan a helyiek szerint a kicsi dinnyék is finomak, de egy szép nagyot vágtak fel nekem. Visszafelé meg is állok a falu egyetlen dinnyestandjánál, ahol csak hatalmas példányokat árulnak. Többen ácsorognak a bolt előtt, az egyik helybéli odasúgja: tudja, azért a nagy az igazán finom.

Ha valakinek kétségei támadnának, személyesen is tisztázhatja a fenti kérdéseket: pénteken, szombaton és vasárnap Medgyesegyházán, szombaton pedig Csányban dinnyefesztivált tartanak.

Hamarosan pedig elolvashatják tesztünket is a Cecéről és Csányról beszerzett dinnyékről.