Tizenhat év kényszerszünet után idén ősszel végre átadhatják a lágymányosi Tüskecsarnokot, ami Magyarország negyedik legnagyobb fedett sportlétesítménye lesz. A komplexum az óriási központi csarnok mellett négy kisebb – de mobil falakkal egybenyitható – edzőtermet, 35 öltözőt is magában foglal, a létesítmény alatt pedig mélygarázst építettek ki.
A Tüskecsarnok épülete mellett egy 25 méteres gyakorló- és egy 50 méteres versenyuszoda is épül majd. Utóbbit 2015 tavaszára ígéri a csarnokot üzemeltető Nemzeti Sportközpontok, illetve a kivitelező SWP- konzorcium.
A NSK szerint a teljes beruházás költsége az uszodákkal együtt eléri a 8,9 milliárd forintot, amit az állam fizet majd. Maga a Tüskecsarnok kiépítése közel 6 milliárdba került.
A Sportközpontok egy éve, novemberben látott hozzá a félbe hagyottan álló komplexum fejlesztéséhez. Korábbi terveik szerint 2014 első félévéig adták volna át a csarnokot, ezt azonban november elejére halasztották. Utóbbi nem jelent tényleges késést, az SWP-konzorcium határidőn belül maradhat: 2013 novemberében egy 360 napra szóló szerződést írtak alá a Sportközpontokkal, vagyis november 8-áig kell átadniuk a Tüskecsarnok belül is befejezett épületét – az uszodákra pedig ennél is több idejük, 560 napjuk van.
Az építkezés jelenleg is tart, a Tüskecsarnok „vizuáltechnikai munkái" még csak most következnek, ezekre augusztus 21-i határidővel kért ajánlatot a megrendelő.
Az Origo megpróbált utánajárni, mi indokolta a korábbi becsléshez képest féléves csúszást. Vígh László kormánybiztos szerint a novemberi dátum most már biztos, azt mondja "tartható a november 8-ai dátum. A csúszást azzal indokolta, hogy az eredeti tervben nem szerepelt az uszoda hozzáépítése,a mely jövő év elején vehető majd birtokba. Az eredeti szerződést mindenestre módosították, hogy formailag is helyes legyen. Az NSK fontosnak tartotta kiemelni, hogy a beruházásban nincs uniós pénz.
Több ponton bővítették
„Két évvel ezelőtt még 2400 férőhelyes lett volna a Tüskecsarnok, de a Nemzeti Sportközpontok 4000 helyesre bővíttette a lelátót, mivel a nagyobb nemzetközi mérkőzésekre legalább ennyi nézőt várnak" – mondta az Origónak Lázár Antal, a komplexum egyik tervezője, aki jelenleg művezetőként látogat ki az építkezésre.
A korábbinál nagyobbra építették át a multifunkciós központi arénát, hogy ott az európai szabvány szerinti jégkorongmérkőzéseket lehessen tartani – Lázár Antal szerint most szerelik fel a hűtőberendezéseket, amik felülről fújják majd az alkalmi hokipálya jegét. Ráadásul a munka újrakezdése óta eltelt 16 évben változtak az építési előírások: újra kellett telepíteni a Tüskecsarnok tűzvédelmi rendszerét, szigetelni az épület falait, és új üveget kapott az épület tüskekupolája is.
A megnyitót régóta várják az ELTE és a BME sportszakosztályai, egyesületei: a Tüskecsarnok 1996-ban eleve a két egyetem lágymányosi sporttelepére épült – ekkor még a Bécs és Budapest által tervezett világkiállítás helyszíneként –, és a korábbi építtetővel kötött szerződés szerint az egyesületek az expó után „beköltözhettek" volna a komplexumba, használatához pedig ma is joguk van.
Létfontosságú, hogy minél előbb használhassuk az új csarnokot – mondta kérdésünkre Szabó László, az ELTE Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub alelnöke. Emlékeztetett rá, a BEAC-nak több mint 30 szakosztálya van, közöttük számos labdasporté is. „A kézisek, a kosarasok, a futsalcsapatunk most mind egy helyen, a Bogdánfy úti szűkös teremben edzenek, és tartanak mérkőzéseket. Nincs rendes lelátónk, alig tudunk nézőket fogadni, a berendezések elavultak" – sorolta Szabó László, miért is lenne sürgős a költözés.
A BEAC alelnöke szerint az ELTE gazdasági főigazgatósága nem tájékoztatja őket a Tüskecsarnok állapotáról, pedig kapcsolattartóként rendszeresen tárgyalnak az NSK-val. Ezt Vígh Lászlóék is megerősítették az Origónak.
Közlékenyebb volt a BME műszaki főigazgató-helyettese: Péhl Gábor elmondta, a BME és az ELTE kizárólagos jogosultsággal használhat a Tüskecsarnok négy edzőterméből egyet és a hozzá tartozó öltözőket, ezért csak a közműdíjat kell fizetniük. A BME-s vezető szerint a két egyetem így egyenlő arányban, összesen 10 százalékos hasznosítási jogot kapott. Bérmentesen használják majd a még félkész 50 méteres uszodát is – valószínűleg idő- és úszósávokat foglalhatnak, 50-50 százalékos elosztásban. Péhl Gábor két héttel ezelőtt láthatta a szerinte előrehaladott munkálatokat, akkor úgy tájékoztatták, hogy a csarnok késő ősszel már használható lesz.
A Tüskecsarnok üzemeltetésétől függetlenül megmarad ugyanakkor a BME saját jégpályája, tehát megtörténhet, hogy egyszerre két jégkorongmeccset is tartanak majd a lágymányosi telken.
Kincses Gábor, a BME Testnevelési Központjának igazgatója úgy tudja, a két egyetem november 18-ától használhatja a számukra biztosított edzőcsarnokot, a hét minden napján, reggel 7-től este 10-ig. Mint hozzátette, az edzőtermek szinte átadásra kész állapotban vannak, az NSK képviselőivel nemrég már a pálya felfestéséről egyeztetett.
Annyi biztos, hogy az egyetemek egy külön munkacsarnokot kapnak, itt edzhetnek az egyetmi klub játékosai, a nagycsarnokot pedig "bérbe vehetik, ugyanúgy, mint más rendezvények szervezői." - tájékoztatott az NSK.
A csarnok edzőtermei után igazi nagyhal is érdeklődik: a Fradi női kézilabda-szakosztálya szintén itt készülne fel, és tartana nagyobb meccseket. Bognár László ügyvezető az Origo kérdésére megerősítette, tárgyalnak az NSK-val arról, hogy a szakosztály egy kisebb bemelegítőcsarnokot béreljen a Tüskecsarnokon belül, kiemelt meccseikre pedig a központi arénát – az árról egyelőre nincs megegyezés.
A Tüskecsarnok buktatókkal teli története 1993-ban kezdődött: az épület egyike lett volna azoknak, amelyek a Budapestre tervezett világkiállításnak adtak volna otthont. Az épületre kiírt pályázatot az A&D stúdió tervezői, Lázár Antal és Magyar Péter nyerték meg, akik progresszív, ma is modernnek ható koncepciót alakítottak ki.
Terveik alapján a Tüskecsarnok mintegy 60 százalékát építették meg 1996–1998 között. Az épületet félig a föld alá süllyesztették – központi küzdőtere 4 méterrel a talajszint alatt van –, ellipszis formájú, hálós tetőszerkezetébe pedig 84 darab, egyenként hat méter magas üvegtüskét építettek, amelyek napközben természetes fényt adnak a sportközpontnak, éjjel pedig világíthatnak.
A mobilfalas edzőtermek egységekre tagolhatók, de egyetlen nagy felületbe is nyithatóak, a csarnokot körbefutó menekülőfolyosó pedig egyúttal 200 méteres futópályát alkot – a Tüskecsarnok így egyidejűleg közel 20 sporttevékenységet fogadhat be.
Tényleges használatára azonban 16 évig kellett várni: miután a budapesti világkiállítás projektje kudarcot vallott, a Tüskecsarnok építését fokozatosan leállították – a medencék helyén is csak óriási gödrök maradtak.
A kétezres évek folyamán többször is felvetődött, hogy a területet hasznosítani lehetne: terveztek ide tornász vb-t, úszó Eb-t, sőt óriási kongresszusi központot is, a fejlesztés azonban rendre elmaradt, csak a Tüskecsarnok karbantartására fordítottak figyelmet.
A jó állapotban megmaradt épületet több filmes stáb használta helyszínként: itt forgatták a Hellboy 2 és a Season of the Witch egyes jeleneteit is.
2012-ben jégpályát nyitottak az üvegtüskék alatt, a kanadai pályaméretet követve. Ezt építette át aztán 2013 novembere után, új tervek szerint az NSK.