A választási eljárási törvény, amelyet kormánypárti javaslatra, jobboldali többséggel fogadott el az Országgyűlés, a parlamentihez hasonlóan az önkormányzati választáson is 50 napos kampányt engedélyez, vagyis az október 12-i választásra készülve a hivatalos korteskedés csak augusztus 23-án, szombaton kezdődhetne.
Valójában az MSZP és a Fidesz is hetek óta kampányol plakátokon, illetve szórólapokon, ám nehéz megállapítani, hol a választóvonal: mi számít kampányidőszakon kívüli politikai tájékoztatásnak, és mi választási hirdetésnek?
A választási eljárási törvény szerint a kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Vagyis augusztus 23-tól október 12-én urnazárásig, a szavazás napján is, mivel a klasszikus, a voksolás napján korábban érvényes kampánycsend intézménye megszűnt.
Kampánycsend tehát csak augusztus 23-a előtt van, hiába tűzte ki Áder János köztársasági elnök már július 23-án a választás napját. A törvény szerint augusztus 23-a előtt nem élhetnének a pártok a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas kampányeszközökkel. Így különösen tilos elvileg a plakátolás, a választási gyűlés, a pártok vagy jelöltjeik közvetlen kapcsolatfelvétele a választókkal, továbbá a politikai reklám és a politikai hirdetés.
Több önkormányzat már hetekkel ezelőtt kampányba kezdett, ám többségük ügyelt arra, hogy a közpénzből fizetett plakátjai, hirdetései és tájékoztató szórólapjai a lehető legkevésbé keltsék kampányanyag benyomását.
A legkorábban talán a főváros XVIII. kerületében kezdte el a fideszes vezetés ezt a sajátos akciót. Pestszentlőrinc-Pestszentimrén ugyanis már július közepén, tehát az államfői bejelentés előtt bő egy héttel megjelentek az önkormányzat hirdetései az 50-es villamos és néhány kerületi busz oldalán. Ezek az elmúlt évek sikeres beruházásait, fejlesztéseit dicsérték, nem utaltak az önkormányzati választásra, vagy Ughy Attila fideszes polgármester újraindulására.
Hasonlóan járt el az elmúlt napokban a XI. kerület szintén kormánypárti vezetése: több tízezer kerületi lakos postaládáját szórták meg színes kiadványokkal, amelyekben sűrűn felbukkant Hoffmann Tamás polgármester fotója, és az elmúlt években befejezett vagy megkezdett kerületi beruházások. Ezeknek a pozitív üzeneteknek a plakátmegfelelői is kikerültek Újbuda útjaira, tereire.
Nem óvatoskodott ennyit az V. kerület fideszes alpolgármestere, aki ősszel Rogán Antal utódjának tisztségére pályázva indul a polgármesteri posztért. Szentgyörgyvölgyi Péternek a hét második felében a Belváros különböző hirdetési felületein megjelent plakátjai már nem sok kétséget hagynak afelől, hogy beindult a kampány.
A 4-6-os villamos megállóiban és a körúti hirdetőoszlopokra kirakott plakátokon már feltüntette a Fidesz-KDNP a pártszövetség logói mellett az önkormányzati választás október 12-i dátumát és azt is, hogy Szentgyörgyvölgyi „az Ön polgármesterjelöltje".
Ezeken a plakátokon és hirdetéseken a XVIII., illetve a XI. kerületi példákkal szemben már egyértelmű utalásokat láthattunk a jelölő szervezetekre, a jelölt személyére és az önkormányzati választásra is. Mindezt napokkal a hivatalos kampányidőszak kezdete előtt.
Mégis, a Fidesz szerint nincs semmiféle ügy, Szentgyörgyvölgyi plakátjaival sem kampánycsendsértés, sem pedig idő előtti kampányolás nem történt. Az Origo kérdésére a párt V. kerületi szervezete azt válaszolta, hogy mivel már júniusban eldőlt, ki lesz a kerület polgármesterjelöltje, lefoglalták a hirdetési felületeket a legkorábbi időpontra, nem akarták elveszíteni ezeket a helyeket.
Amikor a plakáthelyeket lefoglalták, a Fidesz is tudta, hogy a törvény szerint a hivatalos kampány csak 50 nappal a választás előtt kezdődhet. Akkoriban azonban még távol volt Áder János bejelentése a dátumról, és a legtöbben arra tippeltek, hogy a legkorábbi, október 5-i időpontra írja ki a választást az államfő.
Ha így tett volna, a Fidesznek sem kellene magyarázkodnia, hiszen már egy hete hivatalos kampányidőszak lenne, Szentgyörgyvölgyi plakátjai pedig ez után kerültek ki. A Fidesz szerint azonban még így sincs gond, mert a plakátok nem kampányplakátok. „A pártoknak alkotmányos joguk, hogy a választókkal bármikor - így a választási kampányidőszakon kívül is - kapcsolatba lépjenek" - írták.
A Szentgyörgyvölgyiéhez hasonló egyenplakátok jelentek meg a VI. kerület újrainduló fideszes polgármesteréről, Hassay Zsófiáról, és Czuppon Zoltán Zsoltról is, aki Hassayhoz hasonlóan Terézvárosban indul a Fidesz színeiben. Eljuttattuk kérdéseinket a Fidesz VI. kerületi szervezetéhez is, ám onnan egyelőre nem kaptunk választ.
Az V. kerületi Fidesz szerint a Szentgyörgyvölgyi-plakátok kihelyezése már csak azért sem lehet aggályos, mert a választókkal való kampányidőszakon kívüli kapcsolatépítésre hivatkozva „a baloldali pártok is élhettek volna ezzel a lehetőséggel, ha nem a belső pozícióharcaikkal lettek volna elfoglalva".
Az MSZP ezt meg is tette - hozott példát válaszában az V. kerületi Fidesz, csatolva is leveléhez az ezt bizonyító fényképet. Ezen az MSZP óriásplakátja látható, rajta Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester képével.
Csakhogy a Fidesz és az MSZP plakátjai között a laikus számára is feltűnő lehet a különbség, hogy míg az előbbin Szentgyörgyvölgyi polgármesterjelöltként szerepel a választás időpontjával, addig a szocialisták óriásplakátján nincs rajta sem a saját jelöltjük, sem a támogatottjuk neve vagy képe, sem pedig az időpont.
"Azért nincs egyik sem a plakátunkon, mert az nem jelölti kampány része, mint Szentgyörgyvölgyi plakátja, hanem egy általános imázskampány, amely valóban kampányidőszakon kívüli aktivitás volt a részünkről" - mondta kérdésünkre Horváth Csaba. Az MSZP fővárosi politikusa volt ugyanis az, aki augusztus 4-én, tehát jóval a hivatalos kampányidőszak előtt az említett óriásplakátnál tartott sajtótájékoztatót.
A kampányidőszakon kívüli, általános imázskampány és a konkrét jelölti kampány közötti határ tehát erősen függ a plakát tartalmának értelmezésétől. A választóvonal meghúzásában egyébként még a hivatalos testületek is bizonytalanok, így aligha meglepő, hogy a pártok kihasználják a lehetőséget.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) például az Origo kérdésére elismerte, hogy a törvény szerint a hivatalos választási kampány augusztus 23-án indul, ám hozzátették: "azt semmi nem tiltja, hogy a pártok ezen az időszakon kívül is tájékoztassák a választókat a programjukról, elképzeléseikről, mint ahogy erre több esetben láttunk is példát országszerte".
Tehát az NVI szerint a tájékoztató párthirdetés kampányidőszakon kívül is megengedett, mert az ilyesmi nem kampány. A helyzet komolytalanságát jól jelzi, hogy kérdésünkre az MSZP és a Fidesz is elismerte, bár szerintük egyikük plakátja sem kampányhirdetés, azok költségét mégis az önkormányzati választás kampánykeretéből fizetik.
Az NVI válasza szerint a szervezetnek jogköre sincs az ilyen esetek vizsgálatára. „Másrészt nem törvénysértő az ilyen gyakorlat, nincs mit vizsgálni" - tették hozzá. Ha mégis lenne, arról sem ők döntenének, mert „a kampánnyal kapcsolatos kifogásokat nem az NVI-hez, hanem a területileg illetékes választási bizottságokhoz kell benyújtani" - írták.
Az NVI arról is tájékoztatta az Origót, hogy politikai plakát elhelyezése a kampányidőszakon kívül önmagában nem jelent törvénysértést. Erre szerintük egyébként sem a választási eljárási törvény, hanem egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A kampányidőszakon kívüli plakátolás megítélése az NVO szerint nem is a választási szervek feladata.
Az NVI-vel szemben azonban Csongrád településen a helyi választási bizottság nemcsak úgy gondolta, hogy választási szervként feladata az ilyen esetekben eljárni, de a választási eljárási törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.
Olyannyira, hogy augusztus 21-i ülésén a helyi választási bizottság el is marasztalta a helyi Fidesz-KDNP jelöltjét az V. kerületihez hasonló, a hivatalos kampányidőszakot megelőző kampányolás miatt. A városban ugyanis a Fidesz már a hét elejétől választási szórólapokat terjesztett.
A bizottság egy helyi lakos, valamint a helyi MSZP és a Jobbik ezt kifogásoló beadványát is megalapozottnak találta, és a panaszosokhoz hasonlóan úgy ítélte meg, hogy a Fidesz megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Pénzbírságot nem szabtak ki, de a kormánypártot eltiltották a további jogsértéstől.
A csongrádi példa nyomán megkerestük Juhász Pétert, aki az Együtt-PM, a DK és az MSZP közös jelöltjeként indul a főváros V. kerületében a választáson, vagyis polgármesterjelöltként Szentgyörgyvölgyi ellenfele lesz. Juhász azt mondta, nem tesz bejelentést a helyi választási bizottságnál, mert nem látja értelmét. "Saját törvényét sem tartja be a Fidesz" - jegyezte meg.
A politikus súlyosabbnak tartja viszont azt, hogy vele szemben telefonos kampány is zajlik már jó ideje, vagyis szintén a hivatalos kampányidőszakon kívül. Elmondása szerint a múlt hét végén több helyi lakost is felhívtak ismeretlenek, akik magukat a Mai Belváros nevű újság munkatársának adták ki, és arról érdeklődtek, hallott-e a kerületi polgár "a drogos Juhászról".
Juhász szerint érdemes az ombudsmanhoz fordulni, hogy kiderüljön, honnan szerezték meg a telefonszámokat a lap állítólagos munkatársai. A politikus hozzátette: csütörtökön már a Fidesz nevében automata hívogatta a lakosokat, és arra kérte őket, nyomják meg a 2-es gombot, ha szerintük a drogos Juhásznak azonnal távoznia kellene a közéletből.