Titkos kormányhatározatok ezrei szabályozzák az életet

Kíváncsi rá, ki az a „Nemzeti Döntéshozó Személy”, aki parancsot adhat polgári repülőgép lelövésére Magyarország felett? Valaha erről is titkos, háromezres kormányhatározat szólt, de a minősítését feloldották. Több ezer másik viszont máig titkos. Június óta az Orbán-kormány hat hasonló, hármas sorszámú döntést hozott. Az elmúlt ciklusban pedig összesen 72-t, míg például a baloldali kormányok 2006-2010 között csak 51-et. A rekorder az Antall-kormány 2299 ilyen döntéssel.

Több ezer háromezres kormányhatározat szabályozza életünket a nemzetbiztonságtól a gazdaságon át számtalan területen, anélkül, hogy tudnánk róla. Az ilyen, szigorúan titkos rendeleteknek nemcsak a részletei, de még a témája sem tudható. A nyilvánosság számára nem hozzáférhető határozatoknak csak a darabszáma ismerhető meg.

Két újabb titkos döntés a havi átlag

A megalakulása óta eltelt három hónapban a harmadik Orbán-kormány eddig hat titkos kormányhatározatot fogadott el - derült ki a Miniszterelnökség Origónak adott válaszából. Ezzel a tempóval a ciklus végére az ilyen kormánydöntések száma megközelítheti a százat, ami harmadával több, mint 2010-2014 között, és csaknem duplája a baloldali kormányok 2006-2010 közötti titkos döntéseinek.

Titkos kormányhatározatok száma ciklusonként | Create Infographics

A most zárult ciklusban az Orbán-kabinet összesen 72 titkos kormányhatározatot hozott: a 2010-es csonka évben még csak egyet, a következő teljes évben 13-at, 2012-ben 18-at, az utolsó másfél évben pedig már összesen 40-et.

Az előző ciklusban, 2006-2010 között összesen 51 hasonló döntést hoztak a kormányok, pedig ez idő alatt kettő is volt belőlük. A második Gyurcsány-kormány 2006-2009 közötti három évben 10, 10, illetve 17 háromezres határozatot fogadott el, vagyis összesen 37-et. A Bajnai-kormány alig több mint egyéves hivatali ideje alatt 13-at: 2009-ben nyolcat, 2010-ben ötöt.

Magyarország érdekére hivatkozva

Az ilyen minősített kormányhatározatok közös jellemzője, hogy semmilyen módon nem nyilvánosak, tartalmukat az állampolgárok nem ismerhetik meg, sőt egy nagyon szűk körön kívül még a kormányzat és az államigazgatás alsóbb szintjei előtt sem ismert a tartalmuk.

A háromezres jelzőt pedig azért kapták, mert négyjegyű azonosító számuk hármassal kezdődik. Titkosságuk miatt sem az ezres sorszámmal kezdődő határozatokat közlő Magyar Közlönyben, sem a Határozatok Tárában nem jelennek meg.

Azért titkosak, mert a határozatokban hadititkok, nemzetbiztonsági jellegű információk vagy olyan döntések vannak, amelyeknek nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit.

Százszámra ütötték a pecséteket

A rendszerváltás óta ugyan egyre kevesebb ilyen titkos határozatot hoznak a kormányok, és különösen 2006 után csökkent ezek száma, de az utóbbi két ciklus adatai alapján számuk az utóbbi években ismét emelkedni kezdett.

A rendszerváltás óta több ezer - jobbára ma sem nyilvános - titkos kormányhatározatot hoztak a kormányok Forrás: Origo

Ezzel együtt is visszafogottabban titkosítottak az utóbbi évtizedben, mint korábban. Közvetlenül a rendszerváltás után még nem havi kettő, hanem csaknem 50 kormánydöntésre ütötték rá az Államtitkok! feliratú pecsétet.

A legtöbb háromezres döntést, 2299-et az Antall-Boross kabinet hozta 1990-94 között. A Horn-kormány már csak 486, míg az első Orbán-kabinet még kevesebb, 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. A Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány 2002-2006 között pedig összesen 339-et.

Ritkán derül ki a döntések tartalma

Nem példa nélküli ugyan, de az ilyen kormányhatározatok utólagos nyilvánossá tétele nagyon ritka. Az első Orbán-kormány 380 titkos döntéséből máig csupán egy vált nyilvánossá: a Mol földgázüzletágának kiszervezéséről szóló 2001-es.

Egy másik, a 3008/2004-es számú szól arról, ki adhat parancsot terroristák által eltérített polgári repülőgép lelövésére Magyarország légterében. A minősítés 2005-ös feloldása óta is csak annyit tudni: az erre jogosult „Nemzeti Döntéshozó Személy” a honvédelmi miniszter lehet, vagy bárki, akit ő kijelöl - derítette ki korábban a Népszava.

Hornék több száz titkot feloldottak

Az elmúlt 25 év legnagyobb felülvizsgálatát a Horn-kormány döntötte el 1995-ben. Átnézték az Antall-Boross kabinet kétezernél több titkos kormányhatározatát, és több száznak feloldották a minősítését. Többségük ennek ellenére sem ismert, hiszen utólag ezeket nem tették a közvélemény, a sajtó számára hozzáférhetővé.

Horn Gyula kormánya az előző ciklus több száz titkos határozatát nyilvánosságra hozta Forrás: Szabó Pál - Origo

Egy 1993-as háromezres határozatról azonban tudható, hogy előírta: a lakosság, illetve a fegyveres erők alapvető ellátását a Gazdaságbiztonsági Tartalék fedezi átmeneti vagy tartós piaci zavar, illetve az alkotmányban meghatározott minősített időszak - hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli helyzet - esetén.

Több titkos határozat született a rendszerváltás utáni első ciklusban például a bős-nagymarosi vízlépcsővel összefüggésben. A 3045-ös, a 3104-es és a 3144-es számúak más mellett az elektromos, illetve dízelüzemű szivattyúk vízkiemelés-kapacitását rögzítették. Az akkoriban a Beszélőben megjelent cikk szerint Horn Gyuláék csak az első, 3045-ös döntés titkosságát oldották fel.

Az űrutazást is így szabályozták

A kormányzati titkosítás azonban nem új keletű gyakorlat: a rendszerváltás előtt is léteztek háromezres határozatok. A legkülönfélébb témákban született ilyen döntések nagy részének minősítését azóta feloldották, így ezek az iratok kutathatóak.

Így ma már tudható, hogy például a 3446-os sorszámú, 1976-os kormányhatározat milyen részletes szabályokat tartalmazott "a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételéről". Az sem titok ma már, hogy a bankreform előzményeként a Minisztertanács 1986-os háromezres határozata rögzítette a kétszintű bankrendszer kialakításához szükséges intézkedéseket.

Titkos információ volt a pártállami rendszerben az állami vezetők bérezése is. Erről is egy háromezres határozat szólt, ennek melléklete volt a bértábla. Mint az Müller György Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon című könyvéből tudható, ezen a Grósz-kormány változtatott, mikor 1077/1987-es Minisztertanácsi rendeletét a témában nyilvánosan közzétette a Magyar Közlönyben.