A kátyú a barátunk. Nem engedi, hogy lankadjon a figyelmünk vezetés közben, fejleszti a manőverezési képességet, és összehozza az embereket: ha kátyú miatt kitört kerékkel állunk az út szélén, autóstársaink lelassítanak mellettünk, és sajnálkozva, megértően bólogatnak. A kátyú ezenkívül az egészségmegőrzésben is fontos szerepet játszik, lerázza a vesekövünket, és a kilazult fogtömésekre is felhívja a figyelmet.
Mindennek van azonban határa, a szabványkátyú (ha volna ilyen) ismérve, hogy nem öl meg, csak figyelmeztet, lásd fogkő, kitört kerék. Budapesten, a harmadik kerületben, a Gázgyár utcában azonban a műfaj Amphicoeliasait sikerült felfedezni. A méreteket részben csak becsülni tudjuk, van, amelyik bő másfél méter hosszú, és akad, amelyik tíz centiméter mély.
Az eset külön szépsége, hogy miután – fotókkal dokumentált - olvasói bejelentést kaptunk az óriások létezéséről, és elmentünk megnézni őket, meglepődve tapasztaltuk, hogy néhányat közülük befoltoztak. Illetve betömtek. Pontosabban: öntöttek beléjük némi törmeléket, és jó napot!
Ebben az a szép, hogy az így kezelt kátyú nagyon balesetveszélyes, hiszen a jókora kövek komoly károkat okozhatnak emberben, járműben egyaránt.
Már azt hittük, hogy a fogtömésgyártók vagy az autó- és kerékpáralkatrész-lobbi keze van a dologban, de nem. A terület a III. kerületi önkormányzathoz tartozik, ott azonban azt mondták, az érintett útszakaszt átadták munkaterületként az A-Híd Építő Zrt.-nek, amely az Újpesti vasúti Duna-híd – Pilisvörösvár vasútvonal felújításában vesz részt egy konzorcium tagjaként.
A felújítási munkálatok egyébként elméletileg augusztus 31-én fejeződtek be, de egyelőre nem érdemes megrohamozni a MÁV-pénztárakat. A hivatalos válasz szerint „a vasúti pálya novemberre elkészül, utána következhet egy többoldalú egyeztetés a forgalom felvételéről, ezért pontosabbat akkor fogunk tudni mondani.”
Ezt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) közölte, ugyanis az A-Hídtól oda irányítottak bennünket. Kivételesen nem őrültünk meg attól, hogy labdáznak velünk, hanem örültünk. Mert az eltelt néhány nap alatt kiderült, hogy a Gázgyár utcánál alkalmazott kátyúzás olyan, mint a haiku: a pillanat művészete, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az autósok máris kijárták a lyukakból a köveket.
A NIF válaszából kiderült, hogy valóban munkaterületként kapták meg a területet, de nem az egész utcát, hanem csak a Gázgyár és a Pók utca közötti részt, ahol új közúti aluljáró épül. Kérdésünkre, hogy ha az érintett rész munkaterület, akkor miért nem zárták le, azt a választ kaptuk, hogy a Nánási úti átjáró lezárása miatt, a közlekedők érdekében nyitották meg a munkaterületként szolgáló részt a forgalom előtt. Meg hogy kérik az autósokat, kerékpárosokat, hogy a sebességkorlátozást és a követési távolságot szigorúan tartsák be.
A kátyúkat egyébként a NIF ígérete szerint még szeptemberben leaszfaltozza a kivitelező, míg a teljes javítást az összekötő út építésekor végzi az Aranyhegy Konzorciumot vezető A-Híd Zrt. Megkérdeztük azt is, hogy miért nem minden kátyút töltöttek fel. Ez a kérdés már azért is érdekes, mert az egyik ilyen betemetetlen kráter elérte a tízcentis mélységet, egy ilyen már tényleg ölni tud. Mint kiderült, a három centiméternél mélyebb kátyúk kijavítását kővel nem lehet megoldani, ezeket a részeket szintén szeptemberben leaszfaltozzák. Ehhez képest saját mérésünk szerint ennél jóval mélyebb gödröket is teleszórtak kövekkel.
Az is kiderült, hogy miért éppen ilyen nagyméretű kődarabokkal töltötték fel a lyukakat: a Gázgyár utca vízelvezetése nem megoldott, a csapadékos időjárás miatt az úttesten megáll a víz, így a kivitelező a leggyorsabb megoldás mellett döntött. Megkérdeztük azt is, nem tartják-e balesetveszélyesnek a nagyméretű köveket. A NIF válasza: „Az aluljáró előtti rész munkaterületként van kitáblázva, szigorú sebességkorlátozás mellett lehet közlekedni a szakaszon. Kérjük a korlátozások betartását.”
Külön szépsége a történetnek, hogy a kráterektől kicsit távolabb, ott, ahol a Gázgyár utca kanyart vesz, szakszerűen befoltozott kátyúk vannak. Erről a szakaszról a NIF-nél csak annyit mondtak: „Nem mi voltunk.”
Megkérdeztük a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, hogyan kell szakszerűen kátyúzni. Ha az időjárás engedi, vagyis tavasztól őszig, a kátyút körbe kell vágni hézagvágóval, majd a lyukat meg kell szabadítani a szennyeződésektől, majd ki kell önteni bitumenemulzióval – válaszolta Pécsi Norbert Sándor, a vállalat kommunikációs osztályvezetője. Ezután kerül a kátyúba az aszfalt, amit még tömöríteni kell. A burkolathibát lehet javítani meleg vagy hideg aszfalttal, esetleg mart aszfalttal is, amelyet inkább alacsonyabb forgalmú utakon érdemes használni.
A kátyúzás tartóssága nagyban függ attól, hogy milyen körülmények között történik a beépítés, és az sem elhanyagolandó, hogy milyen a javítandó útszakasz állapota, pályaszerkezetének minősége, teherbírása, töredezettsége. A szakemberek télen csak hideg aszfalttal tudnak kátyúzni, ez a javítás viszont csak átmeneti megoldás, kevésbé tartós, mint a meleg aszfaltos javítás. A megfelelő javítások akár évekig is megoldást jelenthetnek – emlékeztetett Pécsi Norbert Sándor. Ami a költségeket illeti, egy kátyú szakszerű kijavítása néhány tízezer forinttól néhány százezerig terjedhet. Ha viszont van az embernek egy kis kőzúzaléka, akkor fillérekbe.