Igyekeztünk a bírósági humor részeként felfogni azt, hogy 16 percet kaptunk az ötezer aláírás összegyűjtésére, amiből sajnos csak 4900-at tudtunk megszerezni a bő negyed óra alatt. Arra gondoltunk, fellebbezünk, hogy lehetőleg egy pár hónappal később jegyezzenek be bennünket, mert nagyon hülyén néz ki, hogy pont lemaradunk az őszi választásról. A végén még valaki azt hihetné, hogy a határozat kézbesítésének időzítésében bármiféle szándékosság van, amely a független bíróságra és akár a magyar demokráciára is rossz fényt vethet.
Persze, én például ittam két sört az ökotársos tüntetésen. Azért voltam ott, mert amíg ellenzéki párt vagyunk, addig abszolút támogatjuk ezeket a civil szervezeteket, felháborítónak tartjuk, hogy a kormány vegzálja őket.
Amint mi leszünk hatalmon, akkor azonban sajnos elképzelhető, hogy be kell tiltanunk ezeket a szervezeteket, és ha mégis folytatják a munkát, akkor akár kivégzésekre is számíthatnak.
Egy rózsadombi lakásba. De ez persze csak a véletlen műve, később majd szerzünk egy VIII. kerületi címet, hogy nehogy rossz fényt vessen ránk a gazdag környék. Még a végén úgy tűnhet, hogy van pénzünk.
Erről eddig nem is tudtam, de akkor nagy valószínűséggel indítunk jelöltet. Éppen abban reménykedtem, hogy lesz időközi választás Budapesten vagy Szegeden, vagy valahol, ahol már jártunk. Újpest kicsit messze van, de oda talán azért még ki lehet menni.
Mivel metró már van, az űrkikötőt és a teleport megépítését tudjuk megígérni, illetve, hogy legalább egyszer elmegyünk a kerületbe, és körülnézünk, hogy mire lenne még szükség. Évek óta nem jártam Újpesten, de most pont van BKV-bérletem, úgyhogy tudunk foglalkozni a választókkal. Azt is megígérhetem, hogy keresünk gyenge labdarúgócsapatokat, akiket legyőzhet az Újpest FC.
Lehet, hogy megkérem Victora Zsoltot, de ez még egyeztetés kérdése.
Amit mi megígérünk, azt szinte biztosan teljesítjük is, ráadásul folyamatosan dolgozunk a párt programján. Ennek egyik pontja, hogy Budapest ki tudjon végre lépni Magyarországból, amely csak hátráltatja a fővárost. A béreket azonnal a két-háromszorosára lehetne emelni ennek hatására. Hosszabb távon egy nagy Budapestben gondolkodunk, az autópályák és a Balaton például a fővároshoz tartoznának, de szóba került Erdély Budapesthez csatolása is.
Egyre több ötletünket lenyúlja a kormány, mi már rég ígértük például, hogy a Balatont összekötnénk a tengerrel, másrészt Budapest felé bővítenénk a tavat. A kormány most éppen azzal kampányol óriásplakáton szereplő feliratával, hogy „Nyártól közelebb hozzuk Budapesthez a Balatont". Ezt tehát szó szerint lenyúlták tőlünk. Nem baj, amíg nem vagyunk kormányon, legalább megcsinálják helyettünk.
Még négy év van hátra a 2018-as választásokig, reméljük, hogy addig alakulnak olyan pártok, amelyekkel összeegyeztethető a programunk, mert a mostaniak közül senkiével sem. Ugyanolyan távolinak érzem tőlünk az ellenzéki pártokat és a kormányt, ezért azt megígérhetem, hogy egyik féllel sem fogunk szövetkezni.
Mondani bármit lehet, amíg egy párt nincs kormányon, addig mindegy, mit ígér meg. Nincs értelme 5 százalékos támogatottsággal bejutni a parlamentbe, mert nem lehet vele mást csinálni, mint szidni az aktuális kormányt. Mi éppen ezért rögtön kormányzati szerepre készülünk, és máris kampányolunk.
A kampányunk üzenete nem az lesz, hogy mi mennyire utáljuk a többi pártot. Gyűlölik már őket eléggé, és ott vannak azok a szervezetek – például a Milla –, amelyek mindennap felidegesítik az utálkozással az embereket. Mi ebben nem szeretnénk részt venni.
Nyilván reflektálunk majd a többi pártra, de nem azok napi ügyein, aktuális ígéretein, vagy épp kiderülő botrányaikon akarunk pörögni. Nem érdemlik meg, a mi dolgunk az, hogy a saját feladatainkkal foglalkozzunk.
Négy éve 200 ezer forint gyűlt össze a kampányra, most is szeretnénk legalább ennyit összeszedni, vagy szinte ingyen kihozni.
Szeretnénk óriásplakátokon és citylighthelyeken megjelenni, de nem feltétlenül a saját reklámjainkkal. Van például egy csomó ötletes pályamű az ARC plakátkiállításon, ami szuper, csak kicsit elveszi az egész politikai élét az, hogy ezeket csak egy elkerített területen lehet ideiglenesen megnézni.
Szeretnénk az ilyen jellegű plakátokhoz hasonlókat elhelyezni a városban. Remélem, hogy majd valami oligarcha a segítségünkre siet.
Egyelőre kisebb összegeket küldünk a nagyobb hazai oligarcháknak, jelzésértékűen pár száz forintokat. Reméljük, hogy ebből megértik, mi lenne a dolguk. Itt a fordított irányú pénzmozgásra gondolok. Ha nem küldenek semmit, az is tök oké, mert akkor ránk nem lehet mondani, hogy minket az oligarchák irányítanának. Ellenkezőleg, mert mi vettük meg őket.
Erdélyben lett volna egy jelöltünk, ha jól tudom, Székelyudvarhelyen indult korábban valaki hasonló ígéretekkel, mint mi Magyarországon. Jó ötletei voltak, végrehajtott például egy 10 perces éhségsztrájkot, előtte azért bekajált. Körforgalmakat hozott létre parkokban a gyalogosoknak, akik tudtommal előszeretettel köröztek bennük.
Az erdélyiekkel amúgy is jók a kapcsolataink: már megbeszéltük, hogy adnak egy hegyet, amit Szegedre vinnénk. Nagyon feldobná a várost, szükség lenne ott egy hegyre.
Szeretnénk a Kajmán-szigetek és hasonló trópusi országok felé terjeszkedni. Ezenkívül Észak-Koreában is gondolkodunk egy viccpárt megalapításán, persze ott valami rendszerkonform csapatot raknánk össze, hogy ne végezzék ki a tagokat már az első nap.
Nem, sőt egészen biztos, hogy megpróbáljuk kiépíteni országosan a pártot. Ennek szervezését el is kezdtem egy éve, több mint 1500-an jelentkeztek hozzánk aktivistának. Ebből mondjuk nem tudom mennyi a passzivista, az viszont kiderült a listából, hogy sok szimpatizánsunk él külföldön, főleg Angliában. Őket éppen ezért haza kéne valahogy hozni.
Arra gondoltunk, hogy valószínűleg itthon nem lesz sokkal jobb a helyzet pár éven belül, ezért a külföldi béreket szeretnénk csökkenteni. Ha el tudnánk érni egy 70-80 százalékos bércsökkenést Londonban, akkor talán hazajönnének a magyarok. A másik lehetőség, hogy kivisszük Magyarországot Angliába, és ott felhúzzuk a magyar Parlament mását, turulszobrokat építgetünk, talán ezek miatt is hazatérnének az ott élő honfitársaink.