A legfontosabb közjogi méltóságnál, a köztársasági elnöknél is erősebb jogosítványt kaphat a kormánytól az újraválasztott Tarlós István: a fővárosi közgyűléssel szemben alkalmazható vétójogot. Noha egyesek ezt talán győzelmi ajándéknak vélhetik, valójában városházi forrásaink szerint ez a pluszjogosítvány volt Tarlós újraindulásának legfontosabb feltétele.
A főpolgármesteri hatáskör kiszélesítését jelentő vétójoghoz Tarlós István azért ragaszkodik, mert mint az Origónak nemrég kifejtette: „Egy kétmilliós főváros vezetése nem tréfadolog, így ahhoz, hogy egy főpolgármester bármilyen őrültségeket meg tudjon akadályozni, akármelyik oldalról is jöjjenek, ehhez a vétójog nélkülözhetetlen".
A jogalkotási munkára rálátó forrásunk szerint a vétójogot is tartalmazó jogszabály-módosítás szövegtervezete már elkészült. Úgy tudjuk, aszerint ha a főpolgármesternek aggályai támadnak, „visszadobhat" egy már elfogadott közgyűlési rendeletet. Így az egy hosszabb időszakra - fél vagy akár egy évre, de ez nem kőbe vésett - „tiltólistára" kerülne, vagyis nem lehetne újra benyújtani.
Ez a jogi megoldás erősebb törvényi fegyvert adna Tarlós kezébe, mint amivel jelenleg a köztársasági elnök rendelkezik. Áder János ugyanis két dolgot tehet egy elfogadott törvénnyel, ha nem ért vele egyet: véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolás végett, észrevételei közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.
A Háznak a törvényt újra meg kell tárgyalnia, és ismét szavazni kell róla. Az államfő a másodszorra megküldött jogszabályt már akkor is köteles aláírni, ha egy betűt sem változtattak benne. Úgy tudjuk, a főpolgármesteri vétó is csak egyszer használatos lesz, ám míg az államfőnek már napokkal később is újraküldhető változtatás nélkül a javaslat, a főpolgármester számára beépítik az időkorlátot.
A főpolgármesternek eddig inkább csak informális, de létező lehetősége volt egy-egy neki nem tetsző közgyűlési határozattervezetet lesöpörni az asztalról. Többször előfordult, hogy Tarlós „levetetett" egy javaslatot a napirendről, vagyis informálisan rábírta az előterjesztőt annak visszavonására, esetleg meggyőzte a többséget adó Fidesz-KDNP-t, hogy csak a nélkül szavazzák meg a napirendet.
A vétójogot tartalmazó törvénymódosítás benyújtásának idejét firtató kérdésünkre Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke azt mondta: akkor nyújtják be, ha lesz erről politikai döntés. Azt viszont megerősítette, hogy lesz ilyen javaslat, hiszen „még a választások előtt megígértük, hogy függetlenül a főpolgármester személyétől, indokolt a vétójog bevezetése".
„Az átalakuló, a kerületi polgármestereket is magába foglaló új közgyűlésben szükség van a főpolgármesteri jogosítványok kiterjesztésére" - magyarázta Gulyás, de a részletekről nem beszélt. Az Origo eközben a főpolgármester környezetéből úgy értesült, hogy a szövegtervezetet már egyeztették Tarlós Istvánnal, és valójában már csak a miniszterelnök jóváhagyása hiányzik ahhoz, hogy a jogszabálytervezet az Országgyűlés elé kerüljön.
Vétójog nélkül a most kezdődő ötéves ciklusban könnyen kerülhetne lehetetlen helyzetbe a főpolgármester, mivel az új rendszerben nemcsak néhány, hanem az összes kerületi polgármester tagja lesz a közgyűlésnek. Márpedig a még mindig kormánypárti többségű polgármesteri gárdát tömörítő Budapesti Önkormányzatok Szövetségével (BÖSZ) eddig sem volt felhőtlen Tarlós viszonya.
A mostani ciklusban még 34 fős közgyűlésben Tarlós informális vétójoga azért működhetett többé-kevésbé hatékonyan, mert a főpolgármester volt a mérleg nyelve. A testületben ugyanis 17 képviselője volt a Fidesz-KDNP-nek, vagyis önmagában nem volt többsége a kormánypárti frakciószövetségnek, csak Tarlós szavazatával volt meg a döntéseknél szükséges egyfős többség.
Az új, immár egy fővel kisebb - a főpolgármesterrel együtt 33 fős - közgyűlésben viszont már Tarlós nélkül is tudják biztosítani a kormánypártiak a többséget. A Fidesz-KDNP-nek ugyanis 17 polgármestere ül a testületben, további két mandátumot pedig kompenzációs listáról szerzett a pártszövetség, így az összesen 19 szavazattal bőven megvan a 17 fős többsége, nincs szükségük Tarlós támogatására.
Ezen a helyzeten nem változtat a kettős többség elvének bevezetése sem. Az új közgyűlés döntéseinél már alkalmazandó friss szabály lényege: csak akkor kap többséget egy előterjesztés, ha a képviselők többsége mellett annyi kerület polgármestere is megszavazza, amennyi együttesen a főváros teljes lakosságszámának több mint felét kiteszi.
Budapest lakossága idén január elsején 1 744 665 volt, a kettős többséghez szükséges lakosságszám tehát 872 333 fő. A közgyűlésbe bejutott kormánypárti polgármesterek által vezetett kerületekben 1 272 162 ember él. Vagyis ha a kormánypárti polgármesterek egységesen szavaznak, akkor megvan a kettős többségük.
Amikor a választások éjszakáján Tarlós István a színpadon állva gratulált a kormánypárti kerületi polgármestereknek - akik közül egyébként egyetlenegyet sem hívtak fel eközben a pódiumra - azt mondta, „erősen számít" rájuk. Ugyanakkor azt az elmúlt hónapokban többször is elismerte, kicsit tart az új rendszertől.