Az emberek megkérdőjelezik a távközlési adó kiterjesztésének ésszerűségét, ezért az ebben a formában nem vezethető be, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-javaslatot – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken. A kormányfő indoklásul azt mondta: azért nem vezethető be az új adótípus ebben a formában, mert kialakult „egy félelmeket előhívő vízió”, amely kezelhetetlenné teszi a vitát, vagyis „a vita félrecsúszott”, „nincs meg a közös alap”.
Az igazi politikai erő a jele, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megváltoztatta a saját korábbi döntését – hangsúlyozta Lánczi Tamás, a Századvég Intézet vezetőelemzője. A szakember az Origónak arról is beszélt, hogy a kormányzat mindig változtat az elképzelésein, ha a saját szavazótábora is ellenzi a terveket. Lánczi példaként hozta fel az elmúlt négy évből az előzetes regisztráció ügyét, Schmitt Pál államfő lemondását, valamint az állami hallgatói keretszámok felülvizsgálatát.
A politológus szerint az elmúlt négy évben hozott hasonló döntések mindig csillapítólag hatottak a közvéleményre. A szakember nem számít arra, hogy az internetadó tervezett bevezetése elleni tüntetések folytatódnak. Sok tüntetés volt már az utóbbi években, amelyek közül kiemelkedett a rendvédelmi dolgozók demonstrációja, de akkor nem vonta vissza a törvényjavaslatot a kabinet – emlékeztetett Lánczi.
Boros Tamás szerint a miniszterelnök fontos és ügyes húzása volt a péntek reggeli bejelentés, mivel egy olyan ellenállás kezdett szerveződni, amelyre az Orbán-kormány korábbi ciklusában nem volt példa. A Policy Solutions elemzője úgy véli, az őszödi beszéd óta először olyan új csoportok aktivizálódtak, akik korábban nem vettek részt a politikai mozgalmakban, ami nagy veszély volt a Fidesz számára.
A szakember arról is beszélt, hogy a kabinet számára az veszélyt jelenthet, hogy egy erős ellenállás megszervezésével meg lehet változtatni döntéseket. Úgy látszik, a miniszterelnök ért az erő nyelvéből, és az apróbb erőszakos cselekedet révén ki lehet kényszeríteni a változásokat. Boros szerint, amennyiben a netadó maradt volna, az kedvezett volna az ellenzéknek, plusz muníciót adott volna a következő hetekre, hónapokra.
Egy az Origónak név nélkül nyilatkozó gazdasági háttérelemző úgy véli, hogy a költségvetési folyamatokat figyelve megállapítható, hogy semmi szükség nem volt az internetes forgalmat érintő adóra, mivel a számok egyelőre jól alakulnak, és tartható lesz idén is a három százalék alatti költségvetési hiány. Az internetadó elnapolása jó üzenet a piacnak. Bár az intézkedés a versenyképességünket csökkentette volna, de azért a sötét középkorba sem kerültünk volna vissza – tette hozzá.
Gazdasági szereplők szerint az internetadó beleillett volna a kormánynak abba a filozófiájába, miszerint a fogyasztást terhelő adókat növelik. Azonban erre abból a szempontból sem volt szükség, hogy a hosszú távú hozamok csökkenése révén legalább 100 milliárdos plusz képződhet a jövő évi büdzsében. Arról is beszéltek, hogy a többi adóemelésre sem biztos, hogy szükség lenne a jelenlegi gazdasági helyzetben.
Lánczi Tamás úgy látja, a következő időszakban még sok demonstráció várható, de a kabinet nem fog minden esetben változtatni a korábbi álláspontján. A Századvég elemzője azt mondta az ellenzéki esélyekről, hogy az internetadó nagyon jó téma volt a kezükben, de ennek elvesztését követően folytatódhatnak a pozícióharcok.
Lánczi nem számít arra, hogy az elmúlt napok demonstrációi alapul szolgálhatnak egy új ellenzéki összefogásnak, mivel a korábbi mozgalmak (Milla, Szolidaritás, Haha) is betagozódtak valamelyik párt alá.