A főpolgármester-választás és a megyei jogú városok mellett a budapesti kerületek és a közgyűlés összetétele bír a legnagyobb jelentőséggel az önkormányzati választáson. Budapest a mostani választáson azért is értékelődött föl a pártok szemében, mert az országgyűlési választáson a fővárosban tudta az ellenzék a legjobban megközelíteni a kormánypártokat.
Az idén a korábbi szabályokkal szemben a fővárosi közgyűlés választási módja jelentősen megváltozik, és közvetlen kapcsolatban lesz a kerületekkel. Október 12-étől a főpolgármester mellett a megválasztott kerületi polgármesterek, valamint kilenc, a vesztes polgármesterjelöltekre adott szavazatokat összesítő kompenzációs listáról bekerülő politikusokból áll össze az új, 33 fős közgyűlés. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak a kerületi polgármester-választások, pár száz szavazaton is múlhat, melyik oldalnak lesz többsége a testületben.
A fővárosi választási esélyeket elemző korábbi cikkünkben a biztosnak tűnő kerületeket néztük meg, most a billegőkkel folytatjuk. Esélylatolgatásunk során a korábbi évtizedek eredményeit is figyelembe vesszük.
Óbudán bár a rendszerváltás óta még egyszer sem nyert baloldali polgármesterjelölt, mégis inkább billegőnek kell számítanunk a III. kerületet. Ennek egyik oka, hogy az idei két országos választáson meglehetősen szoros eredmény született Észak-Budán, másrészt a baloldali pártoknak sikerült megállapodniuk egy közös jelöltben. A baloldal esélyeit viszont nagyban rontja, hogy az egyik körzetben nem sikerült megfelelő mennyiségű ajánlást összegyűjteniük, és több választókerületben is egymással szemben indulnak.
Újpest is nagyban hasonlít Óbudára abból a szempontból, hogy a IV. kerületben nem volt még soha baloldali polgármester, és az országgyűlési választásokon az MSZP mindig sokkal jobban szerepelt, mint az önkormányzatikon. Érdekesség, hogy a szocialisták a legközelebb a győzelemhez 2010-ben voltak, amikor csak kilencszáz szavazaton múlt Trippon Norbert sikere. Október 12-én a baloldal jó esélyekkel indul, bár egy Századvég-felmérés szerint Wintermantel Zsolt a szavazatok közel 60 százalékára számíthat.
A VI. kerületben szinte megjósolhatatlan, hogy ki fog végül befutni, de a múlt alapján némileg nagyobb esélyt lehet adni Kiss Róbertnek, a baloldal közös jelöltjének a sikerére. Terézvárosban 1990-ben az SZDSZ, majd az MSZP győzött. 1998 és 2002 között fideszes, majd 2010-ig Verók István MSZP-s politikus vezette a kerületet. Az idén mindkét országos választáson fej fej melletti eredmény született a belső pesti kerületben, várhatóan október 12-én is pár szavazaton fog múlni a győztes kiléte.
Erzsébetvárosban meglehetősen eldurvult a mostani kampány, ami részben annak is köszönhető, hogy a mögöttünk hagyott két országos választáson itt is meglehetősen szoros verseny alakult ki a két nagy politikai oldal között. A VII. kerületben 2010-ig egyszer sem volt jobboldali városvezetés, ennek alapján most is inkább a baloldal számít esélyesnek, de a kölcsönös sárdobálás miatt megjósolhatatlan, ki lesz a nyertes.
A IX. kerületben szintén egy hajszálon múlhat, hogy az 1990–2010 közötti SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc nyer, vagy pedig Bácskai János jelenlegi fideszes kerületvezető marad a hivatalában. Az Origo információi szerint most éppen Bácskai vezet pár százalékkal a közvélemény-kutatásokban, helyzetét nagyban megkönnyíti, hogy a liberálisok mellett a ferencvárosi lokálpatrióták is ringbe szállnak a polgármester-választáson.
Kőbányán 2002-ig a fideszes György István volt a polgármester, aki képes volt az országgyűlési választásokon tapasztalt MSZP-s fölény felülírására. 2002 után nyolc évig szocialista, majd újra fideszes vezetés lett a X. kerületben. Az idén az országgyűlési voksoláson a listás szavazáson vereséget szenvedett a mostani kormánypárt, de az egyéni voksokat tekintve ők nyertek, ami nagyon izgalmas versenyt jelez előre.
Az egyik legérdekesebb küzdelem Újbudán alakult ki, ahol Molnár Gyula megpróbálja visszaszerezni 2010-ben elveszített székét. A szocialista politikus pozícióját nagyban erősíti, hogy Hoffmann Tamás jelenlegi polgármesteren kívül az összes korábbi kerületvezetőt maga mellé állította. A baloldal helyzetét nehezítheti, hogy az LMP, a liberálisok és a szociáldemokraták is önálló jelölttel indulnak. A XI. kerületben tavasszal mindkét választáson a Fidesz legyőzte a baloldali erőket, Molnár bízik abban, hogy ledolgozza a hátrányt.
Zuglóban négyszer választottak szabaddemokrata és kétszer fideszes polgármestert. Most Karácsony Gergely abban bízik, hogy folytatódik a tavaszi és a korábbi évtizedes trend, miszerint a XIV. kerületben inkább a baloldalnak van erősebb bázisa. A kerületben nem zárható ki egy hármas holtverseny sem, mivel Várnai László, a Civil Zugló Egyesület is nagyon népszerű, és nagyban erősíti a pozícióját, hogy a választók jelentős része csalódott a két nagy blokkban.
Rákospalota 2010-ig a baloldal egyik legerősebb bázisa volt, de most mégis inkább billegőnek számít. Hajdú László korábbi szocialista városvezető mögé sorakozott föl az MSZP, az Együtt–PM és a DK, de az idei két országos választáson egyáltalán nem szerepeltek jól az előbb felsorolt erők. Áprilisban a Fidesz–KDNP 0,35 százalékponttal szerepelt jobban a baloldalnál, míg májusban már hat százalékponttal. A verseny persze nem dőlt el, itt is pár száz szavazaton múlhat a végeredmény.
A tavaszi országgyűlési választáson a legnagyobb izgalmak a XVIII. kerületben zajlottak, ahol végül Kucsák László, a Fidesz–KDNP jelöltje 56 szavazattal verte meg Kunhalmi Ágnest, a baloldal politikusát. Pestszentlőrinc-Pestszentimrén egyébként csak 2010-ben választottak először jobboldali vezetést, éppen ezért a baloldal számára nagyon fontos lenne a kerület visszaszerzése. Helyzetüket nagyban nehezíti, hogy Mester László, aki 1994–2010 között állt a városháza élén, most függetlenként méreti meg magát.
Csepelen a tavaszi országgyűlési választási siker után a baloldali erők szinte kötelezőnek érzik, hogy visszaszerezzék a XXI. kerület vezetését. Pestszentlőrinchez hasonlóan itt is csak 2010-ben tudott először nyerni a jobboldal. Amiatt azonban, hogy az idei két országos választáson Csepelen nagyon szoros volt az eredmény a két nagy politikai blokk között, és a kampány is meglehetősen eldurvult, lehetetlen megjósolni a végkimenetelt.
Az 1994-ben függetlenedett Soroksáron még soha nem nyertek a jobbközép pártok, de most mégis billegő kerületnek számít a falusias városrész. Ennek legfőbb oka, hogy a baloldali ellenzéki erők a korábbi évekkel szemben nem álltak be Geiger Ferenc városvezető mögé. Így bármelyik párt jelöltje befuthat a kiegyensúlyozott erőviszonyok miatt, de a legjobb esélye erre a Fidesznek van, mivel a párt mindkét idei országos választáson az első helyen végzett a XXIII. kerületben.
Ha a jelenlegi felméréseket megnézzük, valamint a korábbi évtizedek eredményeit is mérlegre tesszük, akkor a fönt felsorolt 12 billegő kerületből a kormánypártok és az ellenzék is nagyjából hat-hat győzelemre számíthat. Persze mivel több kerületben is pár száz szavazaton múlhat a győztes kiléte, ez az arány az egyik vagy a másik oldal felé is jelentősen eltolódhat.
Mérlegen az eddigi választások
Az Origo a választástörténeti elemzésének első részében a főpolgármester-választásokkal és a várható esélyekkel foglalkozott. Azóta Falus Ferenc visszalépett Bokros Lajos javára, de komoly győzelmi esélyei Bokrosnak sincsenek. Cikksorozatunk második részében a megyei közgyűlések várható erőviszonyait vettük górcső alá. A harmadik részben a megyei jogú városokban néztünk körül, míg a negyedikben a biztosnak tűnő fővárosi kerületeket vizsgáltuk meg.