„Az Egyesült Államok kormánya törvényi akadályokra hivatkozva továbbra sem adja át azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján magyar állampolgárokat korrupcióval vádolja, így hiába vártam a megbeszéléstől ennek a kérdésnek a rendezését, ez nem sikerült" - ismerte el a magyar külügyminiszter az Origónak.
Szijjártó Péter azután nyilatkozott, hogy szavai szerint egyórás megbeszélést folytatott kedden Washingtonban Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai államtitkár-helyettessel.
Szijjártó Péter kérdésünkre, hogy annyira feszült, rossz hangulatú volt-e a megbeszélés, hogy amiatt nem is készült közös protokollfotó Victoria Nulanddal, kitérő választ adott, és úgy fogalmazott: „nem a hangulat miatt tárgyalok, a beszélgetést inkább alaposnak nevezném".
Felvetésünkre, miszerint azután, hogy a korrupciógyanú miatt kitiltott hat személyről az USA kormánya több információt nem ad, mit tud tenni a magyar kormány saját hatáskörben az ügy felderítésére és az itthon kialakult bizalmi deficit helyreállítására, Szijjártó Péter azt mondta: külügyminiszterként ő ennyit tudott tenni.
Nemcsak ezt, más vitás területeket is érintettek a megbeszélésen - folytatta a külügyminiszter. Ezek közé sorolta az Orbán-kormány számos törvényi intézkedését, a médiaszabályozást, a különböző testületek kinevezési gyakorlatát, és a civil szervezetekkel való bánásmódot.
Utóbbiról megjegyezte: Victoria Nuland „megismételte, amit az elnökük mondott, hogy a magyar kormány nyomást gyakorol a civil szférára".Erre ő azt válaszolta, hogy az semmiképp nem ebbe a kategóriába tartozik, hogy „a hazai mintegy hatvanezer civil szervezet közül néhánnyal szemben vizsgálat folyik".
A jogszabályi rendelkezéseket ért kritikákra pedig a külügyminiszter azt mondta tárgyalópartnerének, hogy a magyar kormány az elmúlt éveket az Európai Bizottsággal való intenzív konzultációval töltötte ezek miatt, „és ahol kellett, változtattunk a szabályozáson".
A külügyminiszter szerint azt világossá tette amerikai partnere számára, hogy „egyetlen dolgot biztosan nem fogadunk el, mégpedig a magyar emberek és a magyar kormány demokrácia iránti elkötelezettségének megkérdőjelezését."
A külügyminiszter szerint voltak a beszélgetésnek azért pozitív részei is, „hiszen dicséretet, elismerést kaptunk a gazdasági és biztonságpolitikai együttműködés terén", továbbá „talán a kiváló jelző sem túlzás az afganisztáni magyar szerepvállalásra, a NATO-csúcson tett vállalásainkra és az Ukrajna irányába végzett gázszállításaira".
A konkrétumokról szólva a külügyminiszter kitért arra, milyen lehetőségeket rejthet az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházás Partnerség (TTIP). Úgy vélte, „egy kellően ambíciózus megállodással a magyar export 15-20 százalékkal növekedhet, 20-30 ezer új munkahely jöhet létre Magyarországon, és a GDP is éves szinten 0,2-0,3 százalékkal nőhet".
Szijjártó Péter elmondta, kedden találkozott a General Motors, a General Electric, az Alcoa és más nagy amerikai cégek vezetővel, akik elégedetten nyilatkoztak a magyar gazdasági kapcsolatokról. A külügyminiszter jelezte, hogy amerikai cégek jelenleg 83 ezer embernek adnak munkát Magyarországon.
Tájékoztatása szerint szerdán az amerikai külügyminisztérium energiaügyi megbízottjával részletes tárgyalásokat folytat majd az észak-dél irányú energiafolyosó ügyében, amiben „számíthatunk az Egyesült Államokra". Beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok után Kanadában folytatja útját, Ottavában például találkozik a kanadai külügyminiszterrel – ilyen rangú találkozó 13 éve volt utoljára.