Hideg, szeles péntek délelőtt érkezünk meg Balatonakarattyára, hogy a helyi önkormányzati választás jelöltjeiről, esélyeikről gyűjtsünk anyagot. Kihalt utcák, üres nyaralók jelzik, hogy a nyár véget ért, a Balaton-parti városrész felkészült a holtszezonra.
Az álmos Akarattya ugyanakkor két dolog miatt is kiemelkedik a települések mezőnyéből: Áder János köztársasági elnök döntése alapján éppen október 12-én, a választás napján válik le Balatonkenesétől, és lesz különálló község, másrészt itt indul független polgármesterjelöltként, de a Fidesz-KDNP támogatásával Matolcsy Gyöngyi, a jegybankelnök felesége. Ő maga sem titkolja: férjével együtt sokat tett Akarattya önállósodásáért.
Az üdülőövezetnek 779 állandó, szavazásra jogosult lakosa van, de a rossz idő miatt nem mutatkoznak. Csak egy emberrel találkozunk a Gumirádli nevű, retrohangulatot árasztó strandon: Gábor büfés, és nem szívesen foglalkozik politikával - neki mindegy, ki lesz a polgármester, de ha már őt kérdezzük, „ki az a hülye, aki nem a Gyöngyikére szavazna, ha pénzt hoz Akarattyára".
A helyiek komoly beruházásokra számítanak, mivel úgy érzik, a településrész 20 éve egy helyben topog - fejlesztésre szerintük nem jut pénz, a turizmusból és a helyi adókból befolyó összegeket elszívja, és főként Kenese javára használja fel a város vezetése. Akarattya lakói ezért is szavaztak elsöprő, 86 százalékos arányban a különválásra.
Nem mindenki örül azonban a fejlődés ígéretének. Mindkét helyi jelölt - Matolcsy Gyöngyi és Vatics Erzsébet, korábbi önkormányzati képviselő - aszfaltozásról, infrastruktúrafejlesztésről beszél, de a korszerűsítés csak még több embert vonzana a nyáron amúgy is zsúfolt Akarattyára. „Sok itt az idős ember, megszokták a nyugalmat, a régi hangulatot. Most attól félnek, hogy ha megcsinálják az utakat, biztos, hogy száguldozni is fognak rajta. Nagy lesz a hangzavar, a nyüzsgés, a fejlesztések miatt pedig drágulhatnak a szolgáltatások" - mondja Gábor, hozzátéve: panaszkodnak Akarattyán amiatt is, hogy az itt élőket senki sem kérdezte meg a fejlesztési tervekről.
A Gumirádli büfése szerint Balatonakarattya sorsa nem oldódik meg azzal, hogy leválik Keneséről, mert nem érik el az ezer állandó lakost, az önkormányzati törvény szerint nem lehet saját polgármesteri hivataluk sem - körjegyzőséghez, egy másik település mellé tartoznak majd. „Megint mostohatestvért kap a falu, úgy járhatunk, mint Kenesével" - vélekedik Gábor.
A helyi kisboltban is érdeklődtünk a jelöltekről és programjukról. A megszólított, név nélkül nyilatkozó vásárló keveset tudott Matolcsy Gyöngyiről, azon kívül, hogy Matolcsy György felesége, és Akarattyán van nyaralójuk - Erzsikét, (Vatics Erzsébetet) viszont ismeri, és szerinte elég törtető. „Próbálkozik ő mindig, indult a polgármesteri címért Kenesén kétszer is, de nem sikerült neki. Most polgármester és képviselő-jelölt egyszerre, szerintem azért, mert felkészült a vereségre is" - mondja a középkorú nő.
Nem véletlen, hogy Matolcsy Gyöngyiről még saját településén is keveset tudnak, a jegybankelnök felesége kerüli a nyilvános szereplést. Augusztus 21-ig nem lehetett tudni arról, hogy Balatonakarattya polgármestere lenne - ekkor adott interjút az Akarattyai Szilfalevél nevű helyi lapnak. Az üdülőövezet fejlesztéséről, utak és strandok rendbetételéről nyilatkozott, és megemlítette, férjével együtt a háttérben segítette az önállósodási folyamatot, hogy Akarattya „sikerrel jusson át a bürokrácia útvesztőin".
Nyilatkozatát felkapta az országos sajtó, talán ezért sem válaszolt a későbbi felkérésekre. Az Origo szeretett volna interjút készíteni Matolcsy Gyöngyivel, de sajtóreferensével sem sikerült felvenni a kapcsolatot - a referens kizárólag a Szilfalevél munkatársán keresztül érintkezett a médiával, megkeresésünket is az újságíró utasította vissza sajnálkozva. A kampány ettől függetlenül beindult: szeptemberben három, Matolcsy Gyöngyit reklámozó óriásplakát is kikerült Balatonakarattya utcáira, úgy tudjuk, önkéntesei házról házra járva népszerűsítik a jelöltet.
Elmegyünk a Matolcsy-nyaralóhoz. A villának is beillő épülethez hepehupás földút vezet: csengetésünkre senki nem válaszolt, de az udvaron álló autók jelzik, hogy a házban élet van. „Nem gondolják, hogy ez szemtelenség?" - kérdi az arra járó szomszéd; őt már nem kell megkérdeznünk, hogy kire szavazna.
Közlékenyebb Vatics Erzsébet: kétszer indult már a polgármesteri székért Kenesén, de lemaradt a Fidesz-KDNP által támogatott jelöltekkel - előbb Sörédi Györgynével, majd Tömör Istvánnal - szemben. Erzsébet abban sem lát kivetnivalót, hogy ezúttal képviselőjelöltként is neveztette magát. „Nyolc évet töltöttem a balatonkenesei képviselőtestületben, pontosan tudom, mik a helyi problémák és az igények. Akár polgármester, akár képviselő leszek, mindenképp megállom a helyem, és Balatonakarattyáért dolgozom majd" - hangsúlyozza Vatics Erzsébet, aki egy helyi hotel vezetője.
A jelölt kérdésünkre az akarattyaiak által is hangoztatott problémákat veti fel: szerinte 20 éve nem történik semmi Akarattya érdekében, és ez, a kenesei vezetés érdektelensége, sorozatos hibái vezettek a szétváláshoz is. „Ha a fejlesztésről van szó, a pénzek 10 százalékát kaptuk meg Kenesétől, ha intézmények fenntartásáról, akkor 50 százalékos befizetést vártak tőlünk" - panaszkodik Vatics Erzsébet, a strandok korszerűsítését hozva fel példaként: míg a kenesei Vak Bottyán strandra 250 millió forintot költöttek, Akarattyának nyolc év alatt csak 60 millió jutott a három helyi strand rendezésére.
Nem a langyos vízben szeretnénk tocsogni, várva a pártutasítást, igazi fejlődést szeretnénk - hangsúlyozza Vatics. Szerinte Akarattya önerőből képes a fejlődésre, a nyaralóövezet lakói 2700 ingatlan után fizetnek adót, de nyaranta szép bevétel jön a turizmusból is. Lehet építeni az uniós pályázati forrásokra is, mivel Erzsébet szerint kollégáival „okosak voltak", és úgy építették fel Balatonkenese 2014-2020 közötti pályázati terveit, hogy az akarattyai projekteket önállóan meg lehessen valósítani.
Vatics Erzsébetet szembesítettük a lakók félelmeivel és panaszaival is. Szerinte attól nem lesz túlzsúfolt Akarattya, ha fejlesztik a helyi infrastruktúrát - marad lehetőség aktív és passzív pihenésre, a túl hangos, hajnalig tartó buliktól pedig önkormányzati rendelettel védik majd a lakókat.
A kérdésre, hogy kivel társulnának a leválás után, a jelölt még nem akart konkrétumot mondani - tervei állítólag vannak, és csak olyan településsel társulna, ami mellett Akarattya nemcsak mostoha, hanem önálló község maradhat. Vatics Erzsébet garantálta az Origónak azt is, hogy októberben, kérdőíves formában minden lakó véleményét kikérik a szükséges településfejlesztésekről.
Vatics azt is elismeri, hogy célkitűzései és kampányígéretei nem sokban térnek el Matolcsy Gyöngyiétől. A fő különbség szerinte ott van, hogy ő helyben képviselné a lakók érdekeit. „Akarattyának gazda kell, nem pedig Budapestről érkező diktátumok. Nem azért döntöttünk együtt a függetlenség mellett, hogy utána a fővárosból döntsék el, mi jó nekünk, és mi nem" - fogalmazott a jelölt, aki állítása szerint soha nem találkozott riválisával, pedig minden, a település jövőjéről szóló ülésen részt vett az utóbbi években.
Balatonakarattya és Balatonkenese elszakadása valószínűleg nem lesz problémamentes, a folyamatot pénzügyi és területi viták is kísérik. A két település 14,5 milliárdos önkormányzati vagyonon osztozik, Tömör István kenesei polgármester pedig a legrosszabb esetben is a lakosságszámmal arányos megosztást fogadja el. Ez 25 százalékos részesedést, 3,6 milliárd forintot jelentene a leváló községnek.
Tömör István, aki nem ért egyet azzal, hogy keveset forgattak volna vissza Akarattya fejlesztésére, elégedetlen az akarattyaiak szerinte önkényesen meghúzott, Tompa Mihály utcánál kezdődő településhatárával. „Ezzel a felosztással Kenese hat strandjából négyet elveszítene, köztük a bezerédit és a MÁV gyermeküdülőjét, ami számunkra elfogadhatatlan. A határvonalról a most megalakuló önkormányzati testületek tárgyalnak, de a jelenlegi tervvel nem értünk egyet, és ha kell, bíróságra megyünk miatta" - mondta Kenese vezetője.
A feszültség mindenesetre nem látszik a szakadás előtt álló Balatonkenesén: „Sajnálom, hogy Akarattya különválik, gyermekkorom óta összetartozónak érzem a két területet, ez később is így lesz. A mögöttes politikai okokat nem ismerem" - mondja Szilvia, a kenesei oldalon álló kis üzlet vezetője. Szerinte az itt élőknek nem jelent tényleges problémát Akarattya függetlenedése, igazából semmi nem változik majd.
Szavait igazolja az elhagyatott utcakép, a bezárt éttermek, hotelek is: hiába lesz egy településből kettő, az üdülőövezet hibernálta magát a következő strandszezonig, és téli álmát valószínűleg a helyhatósági választás sem fogja megzavarni.