A gazdasági jólét megteremtésének alapja a tanuláson alapuló társadalom (learning society) megléte, amelyet csak a liberális demokráciák tudnak garantálni. Az illiberális demokrácia rendszere ezért nem alkalmas a széleskörű és tartós jólét megteremtésére – többek között erről beszélt Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász hétfő esti előadásán Budapesten.
Azt mondta, a tanuláson alapuló társadalom több pusztán közgazdaságtani kérdésnél, mert gondolkodásmódbeli változás és erős politikai intézményi rendszer kell hozzá. Olyan társadalmi normákon alapszik, amelyeket csak liberális demokráciák tudnak létrehozni - mondta. Stiglitz szerint a jólét megteremtésében az oktatásnak van a legnagyobb szerepe, megelőzve a hatékonyság javítását vagy a bőséges erőforrásokat.
A gazdasági egyenlőtlenségért magas árat kell fizetni, mert politikai egyenlőtlenséget teremt, a kettő pedig egymást gerjeszti, és így ördögi körforgás jön létre - mondta.
Joseph Stiglitz szerint olyan jogállamiság kell, amely a gyengéket védi, de egyes országokban a törvény pont a gazdagokat óvja. Példaként említette Oroszországot, ahol szerinte arra használják a törvényeket, hogy még több egyenlőtlenséget teremtsenek. Egy illiberális rendszerben nincsenek meg az ellensúlyok, hogy elosszák a gazdasági jólétet - mondta.
Az oroszországi modellre senkinek sem szabad sikerként tekintenie - mondta. A növekedési adatok átlagosak, de az egész rendszer az olaj és gázbevételeken alapszik, nem pedig a jó gazdasági igazgatáson. Leépült az ipar, és csökkent a várható életkor, ami egy rosszul működő társadalomnak a jele.
Joseph Stiglitz szerint az Egyesült Államok is megbukott azon a próbán, hogy széles körű jólétet biztosítson. A gazdasági növekedésből nem részesült mindenki. Amerikában olyan demokrácia van, ahol a pénznek aránytalanul nagy befolyása van – mondta.
Az eurózónáról is beszélt a közgazdász,amellyel szerinte az alapvető probléma maga az euró rendszere. Az euró politikai projekt volt, de nem volt meg a politikai akarat, hogy teljesen végigvigyék. Nem a tagországokkal van a gond, hanem az eurózóna struktúrájával. Ezt már sok politikai vezető elismerte, de néhányan nem, a legfontosabb kivétel szerinte pont Németország.
A szabad piacok önmagukban nem feltétlenül segítik a tanuláson alapuló társadalmak létrejöttét, ilyenkor kormányzati beavatkozás kell. A kutatást például támogatni kell, mert ha az korlátozva van, akkor az a gazdasági növekedést is korlátozza - mondta.